Külföld

Törvény előtti egyenlőséget sürgetett Böjte Csaba

Több ezer magyar érkezett az Úz-völgyi katonai temetőbe megemlékezni és tiltakozni az illegális, kegyeletsértő és történelemhamisító román területfoglalás ellen

Rendzavarás nélkül ért véget az Úz-völgyi megemlékezés, ahol Böjte Csaba ferences szerzetes arra kérte híveit, imádkozzanak azért, hogy a bukaresti parlament épületére is kitűzzék a székely zászlót.

Törvény előtti egyenlőséget sürgetett Böjte Csaba
A tömeg békés kiállása kontrasztot adott a „román randalírozáshoz” képest
Fotó: MTI/Veres Nándor

A korábbi néhány száz fős augusztus 26-i megemlékezésekkel szemben most tömegdemonstráció zajlott a temetőben és környékén a szokásos ökomenikus istentiszteleten.

A szekelyhon.ro tudósítása szerint az érkezők autói csak lépésben tudtak haladni a tömeg miatt.

Előadott a Csíkszenttamási Ifjúsági Fúvószenekar, majd hagyományőrző csoportok – huszárok, lovas zarándokok – vonultak be a temetőbe. Sor került Borboly Csaba RMDSZ-es politikus, hargitai megyeelnök beszédére is, aki felidézte a temető elleni június 6-i barbár nacionalista román támadás óta történteket, és kijelentette: erőt mutatnak fel „azoknak is, akik magukénak akarják ezt a földet, ami nekünk ezer éve az otthonunk”. Lapunknak később arról beszélt, hogy az ötezer ember békés, imádságokkal és énekléssel történt kiállása egyértelmű kontrasztot adott a júniusi román randalírozáshoz képest; emellett fontos volt a magyarság egysége, hiszen minden párt, egyház és számos civil szervezet képviseltette magát.

Az esemény fő programpontja egyébként az a szentmise volt, amelynek főcelebránsa Tamás József püspök, meghívott szónoka pedig Böjte Csaba ferences szerzetes volt.

Böjte Csaba a romániai többség és kisebbség közötti megbékélésről és összefogásról beszélt, mondván, a románoknak és a magyaroknak nem olyan „apró-cseprő dolgokon” kellene összekapni, mint az Úz-völgyi katonai temető ügye, vagy a Ferenc pápa somlyói látogatásán letakart magyar felirat, hanem a valós problémákra kell fókuszálni, például oktatási és egészségügyi kérdésekre. „Ha a román államnak jó a magyarok munkája és adója, akkor legyenek jók a magyar közösség szimbólumai is.” – mondta, arra biztatva híveit, hogy imádkozzanak azért, hogy a bukaresti parlament épületére is felkerüljön a székely zászló. Kijelentette, azt kellene elérni, hogy a törvények egyformán vonatkozzanak románokra és magyarokra.

Atrocitásra nem került sor – mint korábbi cikkünkben írtuk, ez a román félnek sem állt érdekében. A román sajtó alig foglalkozott a megemlékezéssel, a Gazeta Romana és a B1 beharangozó kis cikket szentelt a dolognak, az Adevarul román híroldal viszont „botrányról” és „agitálásról” írt, felidézve Borboly szavait a temetőben nyugvó legfeljebb egy román katonáról, s szembeállítva vele a román szakbizottság azóta többször megcáfolt állítását a tizenegy odatemetett román katonáról.

A Ziar Bicaz moldvai portál pedig arra az érdekes következtetésre jutott, hogy a magyarok elismerték a temető bákói illetőségét, hiszen a dormánfalviakat kérték arra, hogy ne engedélyezzenek a megemlékezést megzavaró gyülekezéseket. A rendezvény békésen lezajlott, leszámítva egyes buszvezetők rendőrségi vegzálását. Az eseményt egyébként elkerülte a vihar, amely az egész Csíki-medencén végigvonult.

Kapcsolódó írásaink