Külföld
Brazília elutasítja a G7-ek 20 millió dolláros gyorssegélyét
Lorenzoni kijelentette, hogy a pénzt inkább az európai erdőségek újratelepítésére kellene fordítani. Az AFP francia hírügynökség szerint a brazil elnöki hivatal megerősítette a gyorssegély elutasítását, a brazil környezetvédelmi miniszter ugyanakkor azt mondta, hogy minden segítséget örömmel elfogadnak. Ricardo Salles kijelentette: a brazil nép és a brazil kormány dönt majd arról, hogy miképpen használják fel az (erre a célra küldött) pénzforrásokat. „Mindenesetre, mindig szívesen fogadjuk a segítséget” - tette hozzá.
Emmanuel Macron francia elnök hétfőn jelentette be a G7-országcsoport biarritzi csúcstalálkozóján az Amazonas-medencében fekvő országoknak szánt támogatást, illetve egy hosszú távú globális projekt kezdeményezését az amazóniai esőerdő védelmére. Az elképzelések szerint az azonnali segélyből tűzoltó repülőgépeket küldenek majd az amazonasi esőerdő fölé. A hosszabb távú projekt pedig az erdőségek újratelepítését célozza, ezt majd az ENSZ Közgyűlésén fogják véglegesíteni szeptember végén, és Brazília hozzájárulására is szükség lesz.
Jair Bolsonaro viszont óva intette a nagyhatalmakat attól, hogy beavatkozzanak Brazília belügyeibe. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Macron személyes politikai tőkét akarjon kovácsolni az erdőtüzek által okozott „nemzetközi válság” ügyével. Bolsonaro szerint ezzel úgy kezelik Brazíliát, mintha gyarmat vagy senki földje lenne.
Bolsonaróra az erdőtüzek miatt egyre nagyobb nemzetközi nyomás is nehezedik, miután a Föld tüdejének is nevezett, lángokban álló esőerdő képei bejárták a világsajtót, és nemzetközi felháborodást váltottak ki. A francia államfő Bolsonaro - sokak által megkérdőjelezett - környezetvédelmi politikájának tulajdonította azt, hogy nőtt az amazonasi esőerdőt is sújtó erdőtüzek száma.
Általában gyújtogatás miatt vannak tüzek az amazóniai esőerdőben
Általában gyújtogatás miatt vannak tüzek az amazóniai esőerdőben, természetes tűz kevésszer keletkezik - közölte a Magyar Tudományos Akadémia Ökológiai Kutatóközpontjának erdőökológusa kedden az M1 aktuális csatornán.
Aszalós Réka azt mondta, a bányászat, a földterület-növelés és a favágás miatt folyamatosan csökken az esőerdő - jelenleg 5,5 millió négyzetkilométeres - területe, az egyre gyakoribb tűz pedig még tovább csökkenti azt.
Az erdőirtás gyakorisága az adott politikai helyzettől függ. Jelenleg Jair Bolsonaro brazil elnök gyengíteni szeretné az esőerdő megvédését, különböző felmérések szerint viszont a brazilok több mint 90 százaléka erősíteni szeretné azt - tudatta.
Véleménye szerint az elnök a politikai nyomástól „megijedve” a napokban mást - tűz megakadályozása, erdő újratelepítése - mond, mint korábban. Ez jó irány lenne, de nem olyan egyszerű megvalósítani, mert a fajgazdagságot nehéz és hosszú idő visszanyerni - fűzte hozzá.
Tóth Tamás meteorológus arról beszélt, az Amazonas-medencét kevésbé érinti a klímaváltozás, mert ott a már meglévő nedvesség biztosítja a csapadék-utánpótlást. Ez az egyensúly azonban felborulhat, ha az esőerdő területének csökkenésével kisebb lesz a párologtató felszín - fűzte hozzá.
Az Amazonas medencéje nyolc ország területén fekszik, és 6,3 millió négyzetkilométeres területével Dél-Amerika több mint harmadát foglalja el, a legnagyobb részét esőerdő borítja. Az esőerdőben pusztító tüzek tetemes részét nem villámcsapás vagy egyéb természeti csapás okozza, hanem emberek gyújtják fel az erdőt, hogy így nyerjenek nagyobb megművelhető, legelőként használható vagy beépíthető területet.
A bolíviai elnök is bírálatok célpontjává vált az erdőtüzek miatt
A környezetvédők bírálatainak célkeresztjébe került Evo Morales bolíviai államfő, akinek mezőgazdasági politikáját teszik felelőssé az erdőtüzekért, amelyek május óta 950 ezer hektárnyi terület pusztítottak el a latin-amerikai ország keleti részén - írta az AFP francia hírügynökség kedden.
Környezetvédelmi szervezetek nyomására a baloldali vezető vasárnap elfogadta több térségbeli ország és Spanyolország segélyfelajánlását a tűzzel folytatott harchoz. Az ország Brazíliával és Paraguayjal határos keleti részén található Pantanal - a világ legnagyobb mocsaras területe - hetek óta lángokban áll.
Morales egyúttal bejelentette, hogy ideiglenesen felfüggeszti választási kampányát. A politikus negyedszer indul az elnöki címért októberben.
A környezetvédők elsősorban azért bírálják Moralest, mert támogatja a föld felégetésének gyakorlatát annak érdekében, hogy nőjenek a mezőgazdasági művelés alá vonható területek.
Leonardo Tamburini, a Cejis nevű civil szervezet igazgatója elmondta: az állam a gazdasági élet szereplőivel egyetértésben azon dolgozik, hogy megnyissa az utat az intenzív mezőgazdasági termelés előtt az ország keleti részén. A megtisztított területeken aztán génmódosított szóját vagy cukornádat ültetnek, esetleg legelőként használják őket - tette hozzá Tamburini.
A környezetvédők kifogásolják, hogy az állam 2016-ban növelte az erdőirtás engedélyezett mértékét, illetve idén júliusban lehetővé tette, hogy ellenőrzött körülmények között gyújtott tűzzel végezzék el a növényzet elpusztítását.
„Az ellenőrzött felégetések engedélyezése támadás a földanya és az állampolgárok jogai ellen, mert kihat az ökoszisztémára és a környezetre, amelyben mindannyian fejlődünk” - figyelmeztetett a különféle NGO-kat tömörítő, Unitas nevű ernyőszervezet.
Tamburini rámutatott, hogy Evo Morales kormánya szembemegy mindazzal, amit az elnök eddig képviselt. Az ajmara Morales az ország első indián származású elnöke. Az államfő eddig a természeti értékek harcos védelmezője volt, és támogatta a Földanya Jogainak Egyetemes Nyilatkozatát, amely az amerikai indiánok kezdeményezésére jött létre.
„A kormány eltért filozófiai és ideológiai elveitől, amelyeknek köszönhetően 2006-ban hatalomra került, és ehelyett egy kizsákmányoló fejlődési modellt követ” - húzta alá.
Bolívia az elmúlt években számos nemzetközi befektetési megállapodást kötött - a többi között Kínával - földgáz- és lítiumkészletének kiaknázása érdekében. A latin-amerikai ország 2021-ig szeretne a világ negyedik legnagyobb lítiumtermelőjévé válni.
Morales a következőt válaszolta a bírálatokra: „Ha áradások vannak - Evo Morales hibája, ha szárazság van - Evo Morales hibája, ha tüzek tombolnak, az is Evo Morales hibája”.
Németország is segítséget ajánl az amazóniai erdőtüzek oltásához
Heiko Maas a nagykövetek értekezletén elmondta, hogy telefonon tárgyalt Ernesto Araújo brazil külügyminiszterrel, akinek pénzügyi és technikai segítséget ajánlott az amazóniai esőerdőkben kitört tüzek oltásához.
„Nem nézhetjük tétlenül, amint a lángok felperzselik a bolygó zöld tüdejét” - mondta a szociáldemokrata politikus, kiemelve, hogy az Amazonas-medence védelme közös, globális feladat.
Hozzátette: az Európai Unió és a Mercosur - a Dél-amerikai Közös Piac - idén júniusban megkötött szabadkereskedelmi egyezményének németországi megítélésében központi szerepe van a környezetvédelem és az éghajlatváltozás elleni küzdelem ügyének.
Brazília elkötelezte magát az erdőirtás megfékezése mellett, a tüzek pedig „drámai módon” mutatják, mennyire sürgető ennek a vállalásnak a teljesítése - mondta a német diplomácia vezetője.
Heiko Maas bejelentése előtt alig két héttel, augusztus közepén a német környezetvédelmi minisztérium úgy döntött, hogy az amazóniai esőerdők irtásának drasztikus felgyorsulása miatt leállítják az őserdők és a biodiverzitás védelmét szolgáló programok támogatását, és zárolják a Brazíliának erre a célra szánt 35 millió euró (11,5 milliárd forint) támogatást.
