Óriási kihívások előtt a G7-es országok

Ma este kezdődik a délnyugat-franciaországi Biarritzban a világ hét legfejlettebb ipari országát tömörítő G7-es csoport éves csúcstalálkozója. A hétfőig tartó tanácskozáson az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Japán, Németország, Olaszország, Kanada mellett az Európai Unió képviselteti magát. Ott lesz India is, bár nem tagja a csoportnak.

A G7-es csoport soros elnöki tisztségét betöltő Franciaország kormányának tájékoztatása szerint a találkozó fő témája az egyenlőtlenségek felszámolása, különös tekintettel a nők és férfiak közti egyenlőtlenségekre, de szó lesz a klímaváltozásról és aktuális nemzetközi politikai kérdésekről is.

A házigazda, Emmanuel Macron francia elnök, Boris Johnson brit kormányfő és Angela Merkel német kancellár sürgette, hogy Biarritzban beszéljenek a brazíliai esőerdőkben pusztító tűzről is.

Az amerikai elnök kérésére az utolsó pillanatban a világgazdaság is bekerült a fő témák közé. Egy külföldi újságíróknak tartott telekonferencián bennfentes washingtoni források arról számoltak be, hogy Donald Trump a gazdasági kérdésekre és a kétoldalú találkozókra fog összpontosítani – jelentette az MTI. Többek között az foglalkoztatja, hogyan lehetne megnyitni az európai, a japán és a kanadai piacokat az amerikai üzletemberek és vállalkozások előtt. Macronnal a digitális szolgáltatókra kivetett adók ügyét is meg akarja vitatni Trump, hiszen az nagyrészt az amerikai technológiai cégeket érinti. Boris Johnson brit kormányfővel pedig a Brexitről és az amerikai-brit kétoldalú kereskedelmi megállapodásról fog beszélni.
Macron a Reuters brit hírügynökség szerint levonta a következtetést a tavalyi, kudarcos kanadai G7-csúcsból, amikor is Trump egyszerűen hazament a zárónyilatkozat előtt. A francia elnök nem is tervez ilyen dokumentumot, inkább a konkrét lépések melletti elköteleződést és megállapodásokat támogatja. A csoport találkozóin 1975 óta mindig született zárónyilatkozat, ennek elmaradása Macron szerint a demokrácia mély válságára utal.

A találkozón szinte biztosan szóba fog kerülni, hogy Oroszország visszatérhet-e a csoportba. Moszkva ezt formálisan egyelőre nem kérte, a többi vezető álláspontja pedig különböző, szóval szavazni aligha fognak a kérdésben.

A Financial Times brit üzleti lapban Risto Pentilla, a finn Nordic West Office think tank vezetője arról írt, hogy a nyugati vezetőknek újra a kezükbe kell venniük a kormányzást az egyre ellentmondásosabb nemzetközi helyzetben. Hangsúlyozta, az EU-nak és az Egyesült Királyságnak ki kell találnia, hogyan kezeljenek egy megállapodás nélküli Brexitet, mert nem úgy tűnik, hogy a határidőre új feltételekről tudnak megállapodni. Ezenkívül kiemelte még a formálódó orosz–kínai szövetség kérdését, valamint azt is, hogy Olaszországnak és Franciaországnak ki kell békülnie, és együttműködnie Németországgal annak érdekében, hogy az eurózóna túlélje majd a következő gazdasági válságot.

A Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elemzése szerint bár a G7-ek jelentőségén csorbított a G20-as csoport megalakulása – hiszen ma már aligha lehet a fontos döntésekből kihagyni az olyan feltörekvő nagyhatalmakat, mint India vagy Kína –, de továbbra is jelentős politikai befolyással bírnak, ráadásul a kis létszám miatt hatékonyabbak, informálisabbak is a találkozóik.

A fürdővárosban komolyan készülnek a tanácskozásra, amely ellen folyamatosak a tiltakozások.

A biztonsági erők több mint tizenháromezer tagja fogja biztosítani a helyszínt. Christophe Castaner belügyminiszter azt mondta, semmilyen rendbontást nem tűrnek el. Múlt héten letartóztattak öt embert, köztük antikapitalista aktivistákat, akik támadást terveztek.