Külföld

Grönland nem eladó

Lemondta dániai utazását Donald Trump amerikai elnök, sokat bírált ötlete a sziget megvásárlásáról ugyanakkor nem új, és nem is teljesen indokolatlan

Nem adja el Grönlandot Dánia, ezért lemondta látogatását Donald Trump. A sziget megvásárlása talán meglepő, de nem új és nem is alaptalan ötlet, ugyanakkor igen valószínűtlen az üzlet nyélbe ütése.

Grönland nem eladó
Egyhamar aligha „cserél gazdát” a békés és sok értéket rejtő sziget
Fotó: AFP/Ritzau Scanpix/Linda Kastr

Bejelentette kedden éjjel Donald Trump amerikai elnök a közösségi oldalán, hogy lemondja dániai látogatását, mivel Mette Frederiksen miniszterelnök kijelentette, hogy Grönland nem eladó. Trump jelezte, hogy a vizitre később sor kerül. A Dániához tartozó, de széles körű autonómiát élvező sziget megvásárlását az elnök szűk tanácsadói körben többször is felvetette, sőt a Fehér Ház jogi tanácsadói hivatalának két munkatársát meg is kérte, vizsgálják meg ennek lehetőségét.

Az elnök gazdasági tanácsadója, Larry Kudlow vasárnap egy televíziós interjúban megerősítette, hogy Trumpot tényleg érdekli Grönland esetleges megvásárlása, amire az éppen a szigetre látogató Frederiksen dán kormányfő közölte: a terület nem eladó, és egyébként reméli, hogy az amerikai elnök nem is komolyan vetette ezt fel.

Az elnök vételi szándéka azóta az amerikai humoristák élcelődéseinek célpontja, de meg kell jegyezni, hogy az Egyesült Államok történe­tében nem egyedi a területvásárlás gondolata, és Grönland vonatkozásában sem Trump az első, aki felveti a tranzakció lehetőségét.

Az Egyesült Államok 1803-ban a franciáktól vette meg az akkor Lousiánának hívott területet a Karib-tengertől a mai kanadai határig, vagy említhetnénk Alaszka 1867-es megvásárlását Oroszországtól, amit szintén sokat bíráltak, és a területet Seward Jégszekrényének gúnyolták, az akkori külügyminiszter után. Az egyik legutóbbi ilyen megegyezés pont Dániával született, amikor a Dán-Antillák szigeteit, mai nevükön az Amerikai Virgin-szigeteket 1917-ben Koppenhága huszonötmillió dollártért eladta az Egyesült Államoknak. Grönland megvásárlását pedig a már említett, alaszkai ügyletet lebonyolító William Seward is felvetette, de 1946-ban a Truman-adminisztráció külügyminisztere, James Byrnes is tett ajánlatot a szigetért a dánoknak.

És hogy miért akarná Trump megvenni Grönlandot? A sziget stratégiai elhelyezkedése miatt vetődhetett fel az üzlet nyélbe ütése már a második világháború után is, és az Egyesült Államok 1943-ban ugyanebből az okból épített Thuléban légibázist, amelynek területét azóta is bérli a sziget kormányától. A bázis az amerikai rakétavédelmi rendszernek is fontos része.

Fontos lehet, hogy Grönland gazdag ásványkincsekben és talán olajban is. Cink, réz, vasérc, urán és ritkaföldfémek találhatók a jégtakaró alatt. Ezek kibányászása egyelőre nagy nehézséget okoz, de itt jön képbe a globális felmelegedés. Grönland jégtakarója évente körülbelül kétszázhetvenmilliárd tonnányit veszített súlyából az olvadás miatt, ami megkönnyítheti később ezeknek a nyersanyagoknak a bányászatát, ugyanakkor az olajkészletek felmérése nem biztos, hogy könnyebbé válik majd, az egyre gyakoribb jéghegyek miatt.

A sziget megvásárlása tehát nem új ötlet, és nem is teljes badarság, de eléggé valószínűtlen, hiába kerül sok pénzbe Dánia számára a szigetlakók ellátása. Már csak azért sem Koppenhágáé az utolsó szó a kérdésben, mert a sziget 2009 óta önálló kormányzattal rendelkezik, és a helyiek szerint két évtizeden belül elnyerheti függetlenségét.

Románia várja az amerikai katonákat

Az amerikai–román stratégiai partnerség fejlesztéséről szóló megállapodást írt alá Klaus Iohannis román államelnök Donald Trump amerikai elnökkel a washingtoni Fehér Házban tegnap. A romániai rendszerváltozás 30. évfordulója és Románia NATO-tagságának 15. évfordulója alkalmából tartott megbeszélést nem követte közös sajtótájékoztató. A román média által idézett Iohannis nagyon jónak értékelte az eszmecserét. Iohannis kifejtette amerikai tárgyalópartnerének, hogy Románia hajlandó több amerikai katonát állomásoztatni a területén, és elmondta, egyetértettek abban, hogy fontos a fekete-tengeri földgáz kitermelése. A felek aláírtak egy megállapodást az 5G-mobilhálózat kiépítéséről is. Korábban a román kormány képviselői jelezték, hogy nem áll szándékukban kizárni a Huaweit, amit Iohannis élesen bírált. (UT)

Röviden

Több zsidó szervezet, valamint amerikai demokrata és izraeli baloldali politikus kritizálta Donald Trump amerikai elnököt a demokratákra szavazó zsidókra tett megjegyzései miatt. Trump kedden azt állította, az ilyen zsidók „teljesen tudatlanok”, vagy „rendkívüli illojálisak”. Megjegyzését többen a zsidók „kettős lojalitását” felidéző antiszemita közhelyként értelmezték.

Az Egyesült Államok kész újraindítani a nukleáris tárgyalásokat Észak-Koreával – mondta egy magas rangú amerikai diplomata szerdán, azt követően, hogy véget értek a hagyományos éves amerikai–dél-koreai hadgyakorlatok. Donald Trump amerikai elnök elmondta, hogy „gyönyörű” levelet kapott Kim Dzsong­un észak-koreai vezetőtől, aki találkozót kezdeményezett.

„Új fajta zavarok” alakulhatnak ki, ha az ENSZ Irán elleni fegyverembargóját feloldják 2020-ban – figyelmeztetett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter az ENSZ Biztonsági Tanácsában elmondott beszédében. Madzsid Takht Ravandzsi, Irán ENSZ-nagykövete kijelentette: katonai jelenlétével éppen az Egyesült Államok kelt bizonytalanságot és instabilitást a régióban.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom