Külföld

Nehéz két év elé néznek Iránban

A Külügyi és Külgazdasági Intézet szerint a mostani erőviszonyok megmaradása valószínű Teherán és Washington között

Az amerikai–iráni kapcsolat alakulásának lehetséges forgatókönyveit vizsgálta a napokban megjelent elemzésében Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója. Washington 2018 tavaszán egyoldalúan felmondta az Irán nukleáris programját korlátozni hivatott többhatalmi megállapodást, s azóta többször is szankciókkal sújtotta az országot, hogy rávegye egy új, szigorúbb egyezségre, amit viszont az iráni vezetés elutasít.

Nehéz két év elé néznek Iránban
Versenyképesnek bizonyultak az iráni katonák egy oroszországi versenyen
Fotó: AFP/Vitaly Nevar

Három forgatókönyv képzelhető el a következő két évre nézve. Az első lehetőség a feszült eszkaláció, ami a jelenlegi erőviszonyok megmaradásához társul, amely szerint a mai ismert körülmények nem változnak, nem következik be háború. Szalai szerint ez igen valószínű forgatókönyv, bekövetkeztéhez pedig az kell, hogy fennmaradjon a kölcsönös bizalmatlanság, valamint a háború elkerülésének szándéka is. Valószínű, hogy a felek nem kezdenek közvetlenül tárgyalni, ahogy az is, hogy asztalhoz ülnek, ám a belpolitikai folyamatok vagy a felek közti nézeteltérések miatt sem tudnak megegyezni két éven belül. Az is elképzelhető, hogy tárgyalni kezdenek, ám a folyamat megbukik, és visszatérnek a tárgyalásokat megelőző állapotba.

A második forgatókönyv a háború, amihez az kell, hogy „olyan államközi fegyveres konfliktus robbanjon ki, amely során mindkét fél erőszakos eszközöket használ, hogy a válságot véglegesen megoldja saját céljainak elérése érdekében”. Szalai szerint jelenleg „a szándékos háború kirobbanásának esélye alacsony, a véletlen háborúé közepes; sikertelen tárgyalásokat követően azonban a szándékos háború esélye megnövekedne”.

A „közepes és magas közé” tehető annak esélye, hogy két éven belül megkezdik a tárgyalásokat, a megállapodás esélye azonban már korlátozottabb, egyebek mellett amiatt, mert jelenleg Teherán utasítja el a tárgyalásokat bizalmatlanság miatt, valamint kivárásra is játszhat, hátha Donald Trump elnököt jövőre egy demokrata váltja. Szalai szerint az Európai Unió szempontjából mindenképpen a vita békés rendezése az előnyös, ami az európai–iráni gazdasági kapcsolatok elmélyítéséhez is elvezethet.

Viták közt épül a húszi diplomácia

Mohamed ed-Dajlami személyében „nagykövetet” neveztek ki a jemeni húszi lázadók Teheránba az általuk ellenőrzött al-Maszíra televízió közlése szerint – jelentette az MTI. Az Abed Rabbó Manszúr Hádi vezette jemeni kormány – amely 2015-ben megszakította kapcsolatait Iránnal – közleményben a nemzetközi jog megsértésének nevezte a lépést, emlékeztetve arra, hogy a húszikat egyetlen ország sem ismeri el. Irán korábban már elismerte, hogy a jemeni konfliktusban a húszik mellett áll, tagadta azonban, hogy fegyvert szállítana nekik, hangsúlyozva, hogy támogatása csupán „politikai jellegű”.

Kapcsolódó írásaink