Tovább forr a hongkongi nyár

Tegnap Kína ismét figyelmeztette a demonstrálókat, mondván „nem marad tétlen”, ha súlyosbodik a válság. Liu Hsziao-ming londoni nagykövet terrorizmusról és külföldi erők beavatkozásáról beszélt, nemrég a hadsereg és a karhatalom is erődemonstrációval üzent a tiltakozóknak, ugyanakkor a hongkongi South China Morning Postnak nyilatkozó kínai szakértők egyelőre nem gondolják indokoltnak a katonai beavatkozást.

Közben a helyzet rendezésére Donald Trump amerikai elnök személyes találkozót javasolt Hszi Csin-ping kínai elnöknek, egyúttal Twitter bejegyzésében azt is jelezte, hogy csak akkor kötik meg Kínával a kereskedelmi szerződést, ha az humánusan bánik a tüntetőkkel; Kína a szeptember 1-jén életbe lépő amerikai pótvámok kapcsán viszont ellenlépéseket ígért.

Ha Kína beavatkozik, azt nem feltétlenül militáns módon teszi – mondta lapunknak Salát Gergely.

A Kína-szakértő úgy vélte, nagyon el kellene durvulnia a helyzetnek ahhoz, hogy Kína ilyet lépjen, mert Hongkong – igaz, csökkenő jelentőségű – kapuja Kínának a világgazdasághoz, másrészt egy látványos karhatalmi-katonai akció teljesen elvenné Tajvan kedvét is az országegyesítéshez számára felkínált „egy ország két rendszer” megoldástól, amiben Hongkong is működik.

A helyzet kétélű: eszkalálódhat is, ha például emberhalál történik, akár a tüntetők, akár a karhatalom, akár kínai civilek oldalán, de az is elképzelhető, hogy a tanévkezdettel a demonstrálók zömét kitevő diákok felhagynak a tüntetésekkel, vagy a hongkongi közvélemény fárad bele a harcba – mondta Salát, hozzátéve: ehhez hozzájárulhat az alapvetően üzletből élő hongkon­giak előtt a reptér tüntetésekre hivatkozva történő lezárása is.