Feltör az AfD, nyugtalan a német elit

Szeptember elsején Szászországban és Brandenburgban, október 27-én pedig Thüringiában választanak tartományi parlamentet. A hétvégén a Bild am Sonntag által publikált felmérés szerint az ország keleti részén 24 százalékkal az AfD a legnépszerűbb párt, megelőzve a 22 százalékon álló Kereszténydemokrata Unió – Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) pártszövetséget is. A harmadik a 16 százalékon álló Baloldal, a negyedik 12 százalékkal a szociáldemokrata SPD, őket pedig 11 százalékkal követik a Zöldek. Hasonlóak az erőviszonyok a három érintett tartományban készült friss felmérések szerint is. Brandenburgban az AfD 21, a CDU 18, az SPD 17, a Zöldek 16, a Baloldal pedig 14 százalékra számíthat. Szászországban
a legújabb felmérés szerint a CDU vezet 28 százalékkal, de rendre fej fej mellett halad az AfD-vel. A Baloldal itt a keleti átlagot tükrözve 16 százalékos, a Zöldek 12 százalékon állnak, az SPD pedig mindössze 8 százalékon. Thüringiában eközben a Baloldal vezet 25 százalékkal, mögötte szorosan 24 százalékkal az AfD, majd 21 százalékkal a CDU. A Zöldek 11, az SPD 8 százalékot kaphat.

A keletnémet politikai elitnek komoly gondot jelent a bevándorlásellenesek feltörése, ugyanis jóval nehezebb lesz hatékonyan működő koalíciókat felállítani egy egyre töredezettebb politikai színtéren, ahol bár az AfD dominál, tőlük mindenki elzárkózik – fogalmazott tegnapi értékelésében a Financial Times. A lapnak Andreas Kalbitz, az AfD brandenburgi vezetője azt mondta, a keleti választók bizalmát elvesztették a hagyományos nagypártok, az emberek világos állásfoglalásokat és élénk vitákat várnak. A brit gazdasági lap szerint azonban a bevándorlásellenes pártnak is megvannak a maga problémái, elsősorban a mérsékeltek és a radikálisok folyamatos belső küzdelme. Utóbbi táborhoz tartozik Kalbitz is, valamint az AfD egyik legmegosztóbb és legismertebb politikusa, Björn Höcke, míg a mérsékeltek táborának gerincét a CDU-ból kiábrándultak adják. A kelet és nyugat közti különbséget jelzi az is a lap szerint, hogy a Höckét – aki a párt türingiai vezetője – keleten körülrajongják, a nyugati tartományok nagy részében azonban veszélyes nacionalistának tartják.

Jörg Meuthen, a párt társelnöke szerint bár talán többet vitáznak egymással, mint más pártok politikusai, de ez még bőven normális egy demokráciában. „Furcsa lenne, ha a pártban mindenki pontosan ugyanazt gondolná” – jegyezte meg. A Financial Times és megszólaltatott szakértői szerint viszont a belső szakadék mély, a radikálisok előretörése pedig még inkább elszigetelheti a pártot. Az őszi tartományi választások eredménye mindenképpen döntő lesz, hiszen a sikerért Höcke és hívei arathatják majd le a babérokat. Egy zajos keleti siker egyúttal lecsendesítheti a párt azon nyugati politikusait is, akik mérsékeltebb irányt sürgetnek. „Elegem van abból, hogy olyan emberek mondják meg, mint tegyünk, akik jó ha nyolc-kilenc százalékot összeszednek a saját régióikban” – fogalmazott Kalbitz. Megjegyzése Frank-Christian Hansel berlini AfD-vezérnek is szólhatott, aki arról panaszkodott a lapnak, hogy egy Höckéhez és köréhez köthető jó keleti szereplés tovább gyengíti a pártot nyugaton.

Nem csak a pártpreferenciákat vizsgálják a keleti tartományokban a Forsa kutatása szerint. A fal leomlása után 30 évvel a keletiek – legalábbis az 1500, 45 év feletti megkérdezett – 69 százaléka tartja úgy, hogy a személyes helyzete jobb, mint korábban. Kilenc százalék szerint rosszabb lett a sora, 18 százalék pedig nem érzékelt különösebb változást az elmúlt harminc évben. A legsötétebben az 55–60 év közöttiek és az alacsonyan képzettek látják a helyzetüket. E csoport harmada kevésbé látja biztosnak a munkahelyét, mint korábban, 27 százalékuk szerint pedig a jövedelmek és a nyugdíjak arányosabbak és magasabbak voltak az NDK-ban. A pozitív változást nem érzékelők harminc százaléka AfD-szavazó.

Az SPD szintén tegnap újabb tervezetben sürgette a szélsőjobboldali csoportok elleni erőteljesebb hatósági fellépést. A párt szerint a civil szervezetek anyagi támogatását is fokozni kell.