Külföld

Kövér László: Ugyanazt kívánjuk magunknak, mint a szomszédainknak

Kövér László szerint Magyarország ma ugyanazt kívánja magának, mint a szomszédainak: valamennyien legyenek erős és cselekvőképes, regionális együttműködésre kész és képes nemzeti államok, amelyek minden többségben és kisebbségben élő nemzeti közösség számára biztosítani tudják a szülőföldön a biztonságot, a nemzeti méltóságot és a gazdasági növekedést. 

Kövér László: Ugyanazt kívánjuk magunknak, mint a szomszédainknak
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke (j) és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület nyári táborának pódiumbeszélgetésén
Fotó: MTI/Veres Nándor

Az Országgyűlés elnöke szombaton az erdélyi Székelyszentistváni református templomban beszélt erről, a kárpát-medencei Szentistván és Szentkirály nevű településeket tömörítő Szent Király Szövetség 23. találkozóján.

Kövér László szerint a demográfiai helyzet javításához a gyermekvállalás útjában álló akadályok lebontásán túl mentalitásváltásra is szükség van.
Az Országgyűlés elnöke Gyergyószentmiklóson beszélt erről szombaton délután, az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egyesület nyári táborában szervezett pódiumbeszélgetésen.
Elmondta: Magyarország élen jár Európában abban, hogy a GDP-je közel öt százalékát fordítja a népesedéspolitikára, de a kormány családpolitikája csak azt célozza, hogy elhárítsa a gyermekvállalás fizikai és anyagi akadályait a fiatalok útjából.
Hozzátette: a munka neheze azonban csak ez után jön, mert a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megfordításához mentalitásváltásra is szükség van divattá kell tenni a többgyermekes családmodellt.
Hozzátette: erre Székelyföldön van már pozitív példa. Egy meg nem nevezett községben a születések száma meghaladta a temetésekét, mert divattá vált a 2-3-4 gyermekes család. Úgy vélte: a gyermekvállalási kedvet a közösség mintaadó ereje befolyásolja. Szerinte rá kell ébreszteni az embereket arra, hogy nem az a jó magyar, aki magyarul beszél, hanem az, akinek három-négy gyermeke, 9-16 unokája van, valamennyien magyarul beszélnek, és elkötelezettek a nemzet ügye iránt.

Kövér László kijelentette: egy pénzügyileg stabil, gazdaságilag prosperáló, népesedésben jövőt ígérő, nemzetközi szempontból növekvő tekintéllyel bíró, erős családokból, erős lokális és egyházi közösségekből felépülő Magyarországot szeretnének látni, amely a magyarok által is lakott országokkal kölcsönösen előnyös kapcsolatok sűrű szövedékén keresztül kapcsolódik össze.

Úgy vélte: olyan helyzetet kell előidézni, amelyben Magyarország és szomszédai kölcsönösen érdekeltek a másik sikerében. Hozzátette: ha ez működő modell Magyarország és Szerbia viszonyában, nem kell feladni a reményt, hogy előbb-utóbb a román-magyar viszonyt is ez jellemzi majd.

A házelnök kitért arra, hogy Magyarországnak a céljai eléréséhez más államokkal való együttműködésre van szüksége. Azt is hozzátette azonban, hogy a magyar nép jólétének a növelése érdekében a kormány sok konfliktust vállalt, gazdasági érdekeket sértett, „és konfliktuspotenciáljának egy részét elégette”. „Senki sem szereti a balhés gyereket. Ha ezerszer igaza van, akkor is megpróbálják kiközösíteni” - magyarázta azokat a nemzetközi viszonyokat, amelyek között érvényesíteni kell a magyar érdeket.

Kövér László szerint büszkeségre ad okot, hogy a magyar nemzettudatnak pozitív tartalma van. „Ha azt kell megválaszolnunk, hogy miért jó magyarnak lenni, ezernyi jó választ tudunk felhozni, és senkinek nem jut eszébe, hogy azért, mert utálom a románokat vagy a szlovákokat. Ez bennünket jobb helyzetbe hoz, mint azokat, akik ebből a helyzetből nem tudnak kilépni” - fogalmazott.

A Sorbán Örs EMI-elnök által moderált pódiumbeszélgetésen Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke és Mezei János, a Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke is részt vett. Szász Jenő megannyi adatot felsorakoztatva jelentette ki, hogy viszonylagos Székelyföld gazdasági leszakadása, egy sor mutató azt is jelzi, hogy a térség jobban teljesít, mint Románia más régiói.
Szász is, Mezei János is a közösség cselekvőképességének a visszaállítását tartotta a legfontosabbnak.

Kövér László hozzátette: a magyarok tudják, hogy Kelet-Közép-Európában nem a száz éve kialakított politikai határok tologatásával, de nem is a többségi nemzetek kizárólagosságra törekvésével, az erőszakos kiszorítással, történelemhamisítással és megfélemlítő provokációval, hanem az elmúlt ezer évben természetes módon kialakult gazdasági, közlekedési, logisztikai és kulturális kapcsolatok, lehetőségek és lehetőségforrások közös hasznosításával lehet előre lépni.

Úgy vélte: e tanulság figyelmen kívül hagyásával a közép-európai térség minden országa és minden nemzete a vesztesek oldalán fejezi majd be történelmi pályafutását.

Kövér László felidézte: Magyarország történelme során a muhi csata, a mohácsi csata, az elbukott Rákóczi szabadságharc, és 1848-49-es forradalom és szabadságharc, a trianoni békediktátum, és a második világháború, majd a levert 1956-os forradalom után is kilátástalannak látszó helyzetbe került, mégis mindig képes volt újjászületni. Ezt azzal magyarázta, hogy Szent István ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és Magyarországot a keresztény Európa részévé tette.

„2010 óta legjobb szándékaink szerint ezt tanúsítja a magyar állampolitika is” - jelentette ki az Országgyűlés elnöke. Hozzátette: Szent István művének köszönhető, hogy a Kárpát-medence földrajzi gyűrűjében ezer esztendő után, napjainkban is a magyarság a legszámosabb közösség, Magyarország a legnépesebb ország, és a magyar nyelvet beszélik legtöbben.

A Szent Király Szövetség 23. találkozóján tartott ökumenikus istentiszteleten Kató Béla erdélyi református püspök prédikációjában kijelentette: nem lehet úgy kereszténynek lenni, hogy csak azt vesszük ki a Bibliából, ami tetszik. Szerinte csak úgy maradhatunk életben, ha megszólal bennünk Isten, ha megszólal a lelkiismeret.

Kovács István, az Unitárius Egyház közügyigazgatója úgy vélte: nincs ok az elkeseredésre, az idő a magyarságnak dolgozik, „mert mi nem gyors csellel loptuk a hazánkat, hanem egy évezreden át építettük”. Úgy vélte: a magyarság a szentírási és Szent István-i fundamentum alapján ezerszer is képes a honfoglalásra.

A rendezvényen hagyományőrző koronaőrök hozták be a székelyszentistváni református templomba a Szent Korona másolatát, amely mellett a rendezvény egész ideje alatt díszőrséget álltak.

A találkozó keretében Kövér László és Vass Imre, a Székelyszentistvánt is magába foglaló Makfalva község polgármestere adta át a díszpolgári címet a településen született Somai Józsefnek, az Erdélyi Magyar Közgazdásztársaság tiszteletbeli elnökének.

A Szent Király Szövetséget Magyarországról, Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Rinyaszentkirály, Szabadszentkirály, Szentistván, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szombathely-Szentkirály. Erdélyből Csíkszentkirály, Kalotaszentkirály, Marosszentkirály, Sepsiszentkirály, Székelyszentistván, Székelyszentkirály, valamint Felvidékről Királyfiakarcsa, Vágkirályfa, Sajószentkirály, Sajókirályi tagja a szövetségnek. A mostani találkozón vették fel a Szent Istvánnak szentelt templommal rendelkező kárpátaljai Aknaszlatinát.

A Maros megyei Székelyszentistván a kommunizmus évtizedei alatt elveszítette önállóságát. Jelenleg Hármasfalu (Trei Sate) település és Makfalva (Ghindeni) község része.
 

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom