Külföld

Paradigmaváltás jöhet a keletukrán konfliktusban

A Moszkva és Kijev közötti kölcsönös vádaskodás hangneme finomodhat, szakértő szerint az emberi oldal előtérbe kerülésével a megegyezés irányába történhetnek kísérletek

Fordulat jele látszik a kelet-ukrajnai hibridháborúban: az öldöklés kapcsán a humánum húrjait pengetik; Fedinec Csilla szerint az is fontos, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök – a korábbi kijevi kommunikációval szakítva – nem Moszkva kizárólagos felelősségét hangoztatta.

Paradigmaváltás jöhet a keletukrán konfliktusban
A rengeteg áldozattal járó öldöklés óriási pszichés nyomást okoz a társadalomnak
Fotó: AFP/Igor Maslov

Négy, a Donyec-medencében kedden lelőtt ukrán katona kapcsán újraindult valamiféle párbeszéd Kijev, Moszkva és a szakadárok között. Legalábbis erre enged következtetni, hogy Zelenszkij az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal és francia kollégájával, Emmanuel Macronnal is telefonált az ügy kapcsán. Zelenszkij arról beszélt, hogy a keddi incidens, amelynek során négy ukrán katona életét vesztette, nem az első támadás volt „az ellenséges oldal” – a térségben tevékenykedő fegyveres szakadárok – részéről. Kijelentette, hogy a támadás célja a békefolyamat aláaknázása volt, és kérte Putyint, hasson a szakadárokra, hogy „vessenek véget embereink meggyilkolásának”. Putyin szerint viszont az ukrán katonák ölnek civileket a térségben, és ennek leállítására kérte Kijevet.

Zelenszkij tájékoztatta Macront a telefonhívásról, aki támogatásáról biztosította Ukrajnának a békés rendezésre tett kezdeményezéseit, és megígérte, hogy ő is beszél Putyinnal, valamint Angela Merkel német kancellárral a „normandiai négyek” összehívása érdekében, amit az ukrán elnök már kedden szorgalmazott. Közben Leonyid Paszecsnyik, a szakadár luhanszki „népköztársaság” vezetője tárgyalásra hívta Zelenszkijt Luhanszkba, és megígérte, hogy garantálja az elnök biztonságát.

Mint Fedinec Csilla, az MTA tudományos főmunkatársa rámutatott, a rendezés érdekében tető alá hozott minszki megállapodások Kijev és a szakadárok megegyezését is előírták, bár az utóbbi két évben ez inkább csak a foglyok kicserélésére szorítkozott. Ugyanakkor a szakértő szerint a mostani négy ukrán katona halála önmagában sajnos nem kirívó esemény, ezért szimbolikus értékű lehet, hogy ennek nyomán indult meg kommunikáció.

S Zelenszkij nem Moszkva kizárólagos felelősségét hangoztatta, és nem a háború befejezését követelte Putyintól, hanem azt kérte, hogy „hasson oda” a szakadároknak. A 2014 óta folyó háború óriási pszichés terhet ró a társadalomra, az ukrán elnök kommunikációja pedig egy paradigmaváltás jele is lehet, hogy a humán értékekre és a közös probléma megoldására helyezi a hangsúlyt. Ami biztos – összegezte Fedinec –, hogy az öldöklést be kell fejezni, mindenkinek engednie kell a maga igazából, és a felelősök keresése helyett a rendezésre kell koncentrálni. Ráadásul - tette hozzá - Zelenszkij elnöki programjának középpontjában is a béketeremtés állt.

Röviden

Újra kihallgatta Petro Porosenkót az Állami Nyomozó Hivatal. Arról érdeklődtek, adót csalt-e a volt ukrán elnök a Prjamij hírtévé megvásárlásakor.

Ismert orosz ellenzékiek képviselő-jelölti bejegyzését utasította el tegnap a szeptemberi moszkvai képviselő-testületi választásokra a Központi Választási Bizottság. Az indok a megfelelő számú aláírás hiánya volt.

Vlagyimir Putyin szerepét is vizsgálta a Szergej Szkripal ügyében a londoni rendőrség a The Guardian szerint. A brit lap úgy tudja, az orosz elnök jóváhagyása kellett a Salisbury városában történt mérgezéshez.

Kapcsolódó írásaink