Kettős mérce Európában Oroszország ügyében

Miközben címlapsztorik lesznek például az olasz vagy a magyar kormány „oroszbarát retorikájából” vagy a szankciók feloldására irányuló követeléseikből, az adatok azt mutatják, hogy a legtöbbet éppen azok az államok üzletelnek Oroszországgal, amelyek a Moszkva-ellenes hangulat élén állnak: Franciaország és Németország.

Az Orosz–Német Kereskedelmi Kamara adatai szerint a német vállalatok több mint 3,3 milliárd euró értékben fektettek be tavaly Oroszországban, ez a legmagasabb érték az elmúlt évtizedben, a kereskedelmi forgalom pedig nyolc százalékkal nőtt. Hasonló a helyzet Franciaországgal is, ahol a kereskedelmi forgalom 11 százalékkal nőtt, a francia cégeknek pedig jelenleg 20 milliárd euró értékben vannak befektetéseik Oroszországban. A Financial Times egyéb példákat is felvonultatva szemlélteti, hogy míg politikailag kemény vonalat képvisel Párizs és Berlin, az üzleti kapcsolatokban már jóval barátságosabbak. Emlékeztettek, ez a megközelítés visszatetszést kelt azon országok diplomáciájában, amelyek kereskedelmi forgalma csökkent a szankciók miatt, és kettős mércével vádolják a legerősebb európai országokat. Egy francia diplomata a lapnak ezt pragmatizmusnak nevezte, mondván: a lehető legjobban együtt kell működni az oroszokkal, ám nem szabad engedni a kritikus politikai kérdésekben. A cikk arra is emlékeztetett, hogy Németország volt moszkvai nagykövete egész hivatali idejét a szankciók támogatásával töltötte, távozásakor mégis négyszemközti találkozóra hívta Vlagyimir Putyin orosz elnök, ami nagyon ritka gesztus.

A magyar kormány többször bírálta a kettős mércét, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter amerikai kollégájával közös sajtótájékoztatóján is kifogásolta az európai képmutatást oroszügyben.