A többség is összejöhet Zelenszkijéknek

Ukrajnában még sosem sikerült egyetlen pártnak többséget szereznie a parlamentben, de Volodimir Zelenszkij pártja, a toronymagasan vezető Nép Szolgája most nem esélytelen e téren, míg riválisai alig tíz százalék körül mozognak – idézte a legfrissebb számokat lapunknak Fedinec. Köztük a Viktor Medvedcsukhoz köthető Ellenzéki Platform, a leköszönő Petro Porosenko exelnök Európai Szolidaritása, Julija Timosenko Haza pártja és az etnorock énekes Szvjatoszlav Vakarcsuk pártja, a Hang, illetve az Erő és Tisztesség Párt, „egyik sem az a szövetséges, akivel egyszerű lesz politizálni” – mondta a szakértő. Ráadásul a Nép Szolgájának továbbra sincs klasszikus értelemben vett programja, de biztató jelszavai vannak: a hatalom megtisztítása, a rendszerszintű korrupció felszámolása, független igazságszolgáltatás, innovatív gazdaság, állampolgári béke, pozitív üzenetek a határon túli diaszpóra irányában.

Fedinec emellett két új elemet azonosított a választások előtti ukrán politikában. Az egyik a korábbiaknál sokkal erőteljesebben, országosan, pontosabban 199 választókerületből 48-ban megjelenő „klónok”. Ők az esélyes jelölttel szemben indított, hasonló nevű jelöltek – nem ritkán három-négy is –, akikkel a választókat megtévesztve szeretnék rontani előbbi esélyeit. Ezúttal Brenzovics Lászlóval, a közös magyar jelölttel szemben is indítottak egyet, s a hatályos választási törvény nem is tiltja ezt a gyakorlatot. Pártszinten is létezik a jelenség, például a Nép Szolgája párt brandjét, illetve nagynevű, választási előrejelzéssel foglalkozó kutatóintézetek Facebook-oldalait is klónozzák. Emellett a Nép Szolgája bevezette a „postprimaryzmust” – a posztelőválasztást. Idő hiányában a jelöltlista összeállítása után korrigálták azokat az utólag beindított társadalmi vita után.

Ami a magyar esélyeket illeti, Fedinec kiemelte, hogy bár a 2011-es választási törvény 18. cikkelye kimondja, hogy kompakt kisebbségi lakosság esetén nemzetiségi választókerületet kell alakítani, azaz Kárpátalján is lenne lehetőség magyar körzet kialakítására, azonban fél évvel a választások előtt már nem lehet hozzányúlni a körzethatárokhoz, azaz most nem lett volna lehetőség ennek korrigálására. Egyébként három magyar induló van, közü­lük Brenzovicsnak van tényleges, de biztosra nem vehető esélye, ő egyébként számít a nem magyar szavazókra is; szlogenjének is tekinthető, hogy nem Kijevet kell képviselni Kárpátalján, hanem Kárpátalját Kijevben.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter beregszászi látogatása pedig azért okozott komoly feszültséget hazánk és Ukrajna között – magyarázta a szakértő –, mert a választási törvény tiltja a külföldiek kampányolását, beleértve a kulturális és sportrendezvényeket is, ha az valahogy köthető egy-egy képviselőjelölthöz. Emellett a jelenlegi politikai irányváltás arról is szól, hogy igyekeznek betartatni a szabályokat. Ugyanakkor Fedinec túlbuzgóságnak értékelte, hogy fegyveresek ellenőrzik a képviselőjelöltek, így Brenzovics segítőit is, hogy kiszűrjék az esetleges szavazatvásárlást.

„Kommandósok törték rá az ajtót éjszaka alvó családokra”, akik a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget támogatják – írta le a helyzetet budapesti sajtótájékoztatóján Magyar Levente külügyi államtitkár, miután a tárca egyeztetett az EU- és NATO-tagállamok nagyköveteivel. Mint Magyar mondta, az ukrajnai választásba Magyarország semmilyen módon nem kíván beavatkozni, de azt reméli, hogy lesz magyar képviselet az ukrán törvényhozásban, s kiemelte, hogy az ukrán hatóságoknak nem ellenséget, hanem partnert kellene látniuk a helyi magyarságban. Magyar emellett hangsúlyosan tiltakozott a kárpátaljai magyarok eltántorítását szolgáló diplomáciai feszültségkeltés ellen.