Külföld
Századvég: Az iszlám nem fér össze az EU értékeivel
Az elemzők emlékeztetnek: a férfi-női társadalmi egyenlőség alapelvei már több mint hatvan éve szerepelnek az Európai Unió alapító szerződéseiben. Ezen alapelvek közé tartozik a férfiakat és a nőket megillető egyenlő munkabér, egyenlő bánásmód, és a női emancipációt szolgáló pozitív diszkrimináció elve is, mely a nők hátrányos megkülönböztetését hivatott csökkenteni.
Az Európát egyre súlyosabban érintő iszlám (és bizonyos mértékig kínai) migráció kapcsán nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a keleti vallások és az iszlám a nők alárendelt szerepét veszik természetesnek: a Korán a két nemmel kapcsolatban törvényesíti, hogy a férfiak a nők fölött állnak - mutat rá a Századvég kutatása, amely emlékeztet: az iszlám országokban a nők alárendelt szerepe az igazságszolgáltatás, az oktatás, a munka és a kultúra területén is érvényesül; ezekben az országokban kiemelkedően magas (70 százalékos) a muszlim nők írástudatlansága.
Számos országban, köztük Marokkóban (2014-ig), Jordániában (2017-ig), továbbá Libanonban, Algériában, Afganisztánban és Pakisztánban a nemi erőszakot elkövetőknek lehetővé válik a büntetőeljárás elkerülése, amennyiben összeházasodnak az áldozattal, mutatnak rá az elemzők, hozzátéve, hogy házasságtörés esetén a nő büntetése halál, míg a megbánó férfiakat „bántatlanul kell hagyni”.
A Századvég elemzése kiemeli: az iszlámban és más, a modern európai felfogástól gyökeresen eltérő vallási világképekben a női egyenjogúság nem érvényesül, s ez már Nyugat-Európa egyes nagyvárosaiban is jól látható. „A hírekben hallhattunk svéd, londoni vagy párizsi esetekről, amelyek a nők alávetett szerepét mutatják egyes bevándorlói (főleg muszlim) csoportok kultúrájában, mely csoportok már egész városrészeket 'foglaltak el'. Az iszlám vallási, jogi és erkölcsi felfogás a példák alapján szinte egyáltalán nem egyeztethető össze az Európai Unió alapszerződéseinek szellemével, valamint a másodlagos jogforrásokban testet öltő EU-s jogalkotás normáival” - szögezi le az elemzés.
A Századvég emlékeztet: a szerződésekben lefektetett elvek és célkitűzések megvalósulására és az ezeken alapuló modern közösségi jogrendszer vívmányaira jelent veszélyt az a folyamat, amely a nemi és egyéb diszkrimináció különböző formáit elfogadó és alkalmazó civilizáció és jogrend térnyerését segíti elő az európai kontinens nyugati felében.