Külföld

Egyetlen dobása van Von der Leyennek

Ma szavaznak Strasbourgban az Európai Bizottság új elnökéről, az EP-képviselők jelentős része elégedetlen a német jelölttel, akit a tagállamok is nyomás alá helyeztek

A szűk többséget sem borítékolhatja Ursula von der Leyen az európai bizottsági elnöki posztjáról szóló mai szavazáson. A német védelmi miniszternek saját pártcsaládjában is vannak ellendrukkerei, ráadásul a tagállamok már most követelésekkel bombázzák.

Egyetlen dobása van Von der Leyennek
Sokan benyújtották követeléseiket a német védelmi miniszternek
Fotó: Európai Parlament

Távolról sem vehető biztosra, hogy az Európai Parlament stras­bourgi plenáris ülésén ma megválasztják Ursula von der Leyent az Európai Bizottság elnökének – ebben egyeznek a különféle uniós pletykák. A 751 fős testületben a német védelmi miniszternek technikailag 374 szavazatra van szüksége a többséghez – azért nem 376-ra, mert jelenleg néggyel kevesebb tagja van a parlamentnek –, ám rendkívül kínos lenne számára, és aláásná a legitimitását, ha nem szerezne legalább négyszázat. Amennyiben pártcsaládja, az Európai Néppárt (EPP), a szociáldemokrata S & D és a liberális Újítsuk meg Európát (Renew Europe) egységesen mellé állna, nem lenne ezzel gondja, csak hogy egyre több balliberális képviselő jelezte, hogy nem találta elég meggyőzőnek a múlt héten Brüsszelben tárgyaló politikus ígéreteit, vagy egyszerűen csak dühös a csúcsjelölti rendszer figyelmen kívül hagyá­sáért. Amennyiben az euroszkeptikus frakciók segítik a tisztséghez, újabb támadásokra számíthat a magukat „Európa-párti” erőkként definiáló balliberális frakciók részéről. A Zöldek és a szélsőbaloldali GUE–NGL már jelezte, hogy nem támogatják.

Mint tegnap kiderült, az EPP egy részének is komoly fenntartásai vannak Von der Leyennel szemben. Radan Kanev bolgár európai parlamenti képviselő az EUelec­tionsBulgaria.com oldalnak azt nyilatkozta, hogy a pártcsaládon belül nagy a feszültség, és többen sérelmezték, hogy míg a német jelölt más frakciókkal órákig beszélgetett, rájuk mindössze fél órát szánt. Radan Kanev szavaiból kiderül az is, hogy a képviselők egy részét az aggasztja, hogy a csúcspozíciók elosztására komoly befolyása volt a magyar és a lengyel kormánynak. A lengyel néppárti Polgári Platform képviselői például attól tartanak, hogy az új Európai Bizottság nem erőltetné annyira a Varsóval szembeni jogállamisági eljárást, mint az eddigi.
A bolgár képviselő szerint egyébként a ma esti szavazáson az EPP-től jobbra álló Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) csoportja válhat királycsinálóvá – e frakció meghatározó ereje egyébként a Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS).

Von der Leyen tegnap írásos ígéretekkel kereste meg a balliberális frakciókat: ezek között szerepel az EP törvényalkotási-kezdeményezési joga, a csúcsjelölti rendszer fejlesztése, valamint egy új migrációs és menekültügyi megállapodás is, amellyel kapcsolatban úgy fogalmazott: a terhek elosztásának új módjára, friss kezdetre van szükség.
A levelekből az is kiderül, hogy hozzájárulna a Brexit határidejének újabb meghosszabbításához is.

Von der Leyen megválasztása sem lenne egyébként fenékig tejfel az EPP számára, figyelembe véve azok pártállását, akik várhatóan alkotják a csapatát. A szocialisták és a liberálisok is nyomást gyakorolnak a német jelöltre, hogy félretett csúcsjelöltjeiket, Frans Timmermanst és Margrethe Vestagert is jutalmazza alelnöki poszttal. Ráadásul nem is akármilyennel, hiszen a holland Timmermans eddig első alelnök volt Jean-Claude Juncker bizottságában, Dacian Ciolos liberális frakcióvezető pedig már egyértelműsítette egy nyílt levélben, hogy dán jelöltjük számára sem érik be kevesebbel. Tegnapi leveleiben Von der Leyen arra tett utalást, hogy egy kiemelt első alelnök lesz, nem kettő.

Várhatóan a szlovák Maros Sefcovic is kiemelt szerepet kap, hogy valamiképp kárpótolják a csúcspozícióból teljesen kiszorult Kelet–Közép-Európát, márpedig ő is szocialista. Sefcovicot éppen tegnap emlegette a Varsóba látogató szlovák államfő, Zuzana Caputová. Vendéglátójával, Andrzej Duda lengyel elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján azt mondta, Sefcovicnak – aki vele szemben alulmaradt az államfőválasztáson – továbbra is az energiaügyi biztosi posztot kell betöltenie. Duda egyelőre csak annyi elvárást fogalmazott meg, hogy a lengyel érdekeket szolgáló biztosi portfóliót kell kapniuk. Megjegyezte, mélyen antidemokratikus lett volna, ha Timmermanst jelölik az EB élére (ez szerepelt az eredeti alkuban, amit Angela Merkel német kancellár beszélt meg az oszakai G20-csúcson, és példátlan ellenkezéssel találta szembe magát saját pártcsaládjában).

A német jelölt eredménye a ma esti szavazáson minden elemzés szerint szoros lesz. Amennyiben nem sikerül többséget szereznie, az Európai Tanácsnak harminc napon belül új jelölttel kell előállnia – második esély nincs.

Az Európai Bizottság elnöki posztjára jelölt Ursula von der Leyen hétfőn bejelentette, hogy szerdán távozik a német védelmi miniszteri posztról az eredménytől függetlenül.

Úgy tudni, az EPP tegnapi strasbourgi frakcióülésén Von der Leyen utalt rá, hogy nem tartaná meg tisztségében Martin Selmayrt, a Juncker-bizottság sokak szemét szúró, nagyhatalmú főtitkárát.

A Soros György alapítványai által finanszírozott „független” civil szervezetek „felszólították” az Európai Néppárt frakcióját, hogy vonják vissza Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő jelölését az Alapjogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) alelnöki posztjára – írta a Fidesz európai parlamenti képviselőcsoportja közleményében tegnap este, hozzátéve: a bevándorláspárti erők láthatóan semmitől sem riadnak vissza, hogy felülírják a magyar választók egyértelmű akaratnyilvánítását. Az Európai Néppárt frakciója a mai ülésén úgy határozott, hogy nem enged a nyomásgyakorlásnak, a még meg nem választott szakbizottsági tisztségviselő-jelöltek tekintetében változatlanul kitart a néppárti jelöltek mellett – közölték a képviselők.

Kapcsolódó írásaink

Blokádtörő hajókon érkezik a kvótaterv

ĀHétértékelő. Nem véletlen a migránsokat szállító NGO-k próbálkozása az olasz partoknál, alighanem az uniós pozícióosztásra időzítették az akciókat – véli Kiszelly Zoltán politológus

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom