Külföld

Feszültséget okoznak a német rendőrségen belül a bevándorlók

Feszültséget okoz a német rendőrségen belül, hogy olyan migrációs hátterű emberek is bekerülnek a testületbe, akik "jobban kötődnek az iszlámhoz, mint Németországhoz" - mondta Horváth József biztonságpolitikai szakértő.

Feszültséget okoznak a német rendőrségen belül a bevándorlók
A németek fele fenyegetésnek tekinti az iszlámot - képünk illusztráció!
Fotó: MH

A szakértő az M1 aktuális csatornán azzal kapcsolatban beszélt erről, hogy összecsapásba torkollott szerdán Lipcsében egy szíriai menedékkérő kitoloncolása, aki Spanyolországban lépett be az Európai Unió területére, ezért a menekültügyi eljárását is ott kell lefolytatni. Az intézkedést több százas tiltakozó tömeg próbálta megakadályozni, amely a rendőrökre támadt.

Horváth József közölte: több százezren jogalap nélkül tartózkodnak Németországban, közülük a német hivatalos szervek szerint 30-40 ezren várnak kitoloncolásra, de az eljárást évente mindössze kétezer emberrel szemben tudják végrehajtani.

A szakértő a szerdai lipcsei esetről azt mondta: a rendőrség nem készült fel megfelelően a menedékkérő "begyűjtésére", és nem számoltak azzal, hogy az akcióról a rendőrségen belülről információ szivárgott ki. A német rendőrségen belül komoly feszültséget okoz, hogy olyan migrációs hátterű emberek is bekerülnek a testületbe, akik sokkal erőssebben kötődnek az iszlámhoz, mint Németországhoz.

A németek fele fenyegetésnek tekinti az iszlámot

A németek ötven százaléka úgy gondolja, hogy az iszlám fenyegetést jelent - derül ki a Bertelsman Alapítvány Vallási monitor című legújabb tanulmányából, melyet csütörtökön tettek közzé.

Az ARD német közszolgálati tévécsatorna honlapja kiemeli, hogy a Nyugat-Németországban élők fele, az ország keleti részében élőknek pedig az 57 százaléka tartja veszélyforrásnak az iszlámot. A kelet-németek 30 százaléka, a nyugatiaknak pedig a 16 százaléka nem szeretné, hogy a szomszédja muszlim legyen. Az ARD megjegyzi, hogy az ország nyugati részében sokkal több muszlim él, mint az egykori NDK-ban.

Míg a kereszténységről, a zsidó vallásról, a hinduizmusról és a buddhizmusról a megkérdezettek többsége úgy vélte, hogy gazdagítják Németországot, az iszlám esetében ezt csak a válaszadók harmada gondolja így.

A tanulmány készítői figyelmeztetnek, hogy a más vallásokkal szembeni intolerancia éppen olyan káros lehet a demokráciára, mint a vallásos dogmák, és a korlátolt és elutasító nézetek veszélyt jelenthetnek a politikai kultúrára. Az alapítvány valláskutatója, Yasemin el-Menouar szerint sokan nem vallásként, hanem politikai ideológiaként tekintenek az iszlámra. Rauf Ceylan iszlámszakértő arra mutatott rá, hogy a Németország iszlamizációjától való félelem nem a 2015-ös migrációs válság miatt alakult ki, hanem már jó egy évtizeddel korábban gyökeret vert a német társadalomban.

A kutatás azt is megállapítja, hogy aki rendszeresen kerül kapcsolatba más vallások követőivel, az kevéssé idegenkedik tőlük, és inkább hajlamos az iszlámot is a társadalmat gazdagító és nem fenyegető tényezőként értékelni.

A tanulmány arra is kitér, hogy miként ítélik meg az egyes vallások követői a demokráciát, és arra jut, hogy mindegy, hogy az illető keresztény, zsidó vagy muszlim, a demokrácia mint kormányzati forma támogatottsága minden felekezet körében elsöprő, 89 százalékos. Érdekes módon a demokráciába vetett hit azok között alacsonyabb valamivel, akik nem tartják magukat vallásosnak; a keresztények 93, a muszlimok 91 százaléka, míg a magukat vallástalannak mondók 83 százaléka támogatja a demokratikus értékeket és alapelveket.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom