Külföld

EU: Emlékezzünk a srebrenicai mészárlásra

A srebrenicai mészárlásra emlékezve mindannyiunk felelőssége a béke megszilárdítása és a biztonságos jövő megóvása Bosznia-Hercegovinában és a tágabb régióban egyaránt - jelentette ki az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és az európai szomszédságpolitikáért, valamint a csatlakozási tárgyalásokért felelős biztosa közös nyilatkozatban csütörtökön.

EU: Emlékezzünk a srebrenicai mészárlásra
A Potocari emlékközpontban temették el a népirtás azonosított áldozatait
Fotó: RFE

Federica Mogherini és Johannes Hahn a srebrenicai mészárlás huszonnegyedik évfordulóján Brüsszelben kiadott nyilatkozatukban kijelentették, hogy az ártatlan civilek kegyetlen legyilkolása az emberiség egyik legsötétebb pillanata a modern európai történelemben.

„Meg kell szüntetni a büntetlenséget, és szabadulni kell a múlt sötét örökségétől. Nincs helye az indulatokat szító retorikának, tagadásnak, a revizionizmusnak vagy a háborús bűnöket elkövetők dicsőítésének” - fogalmaztak.

Kijelentették, hogy a történelem átírására tett kísérletek úgy Bosznia-Hercegovinában, mint bárhol máshol elfogadhatatlanok. Az Európai Unió továbbra is elkötelezett amellett, hogy támogassa Bosznia-Hercegovinát egy olyan társadalom létrehozásában, ahol a pluralizmus, az igazságosság és az emberi méltóság érvényesül - szögezték le.

A szerb határ közelében, Bosznia-Hercegovinában található Srebrenica a boszniai háború egy részében az ENSZ védelme alatt állt, ezért a környék muszlim (bosnyák) lakossága itt keresett menedéket. A boszniai szerb erők 1995 júliusában elfoglalták a várost, a kézifegyverekkel felszerelt holland békefenntartók pedig gyakorlatilag semmilyen ellenállást nem tanúsítottak. Srebrenica elfoglalását követően a szerb erők néhány nap alatt mintegy nyolcezer bosnyák férfit és fiút mészároltak le. A vérontást, amelyet a hágai Nemzetközi Törvényszék népirtásnak minősített, a második világháborút követő időszak legszörnyűbb európai tömeggyilkosságaként tartják számon.

Srebrenicai megemlékezés: a népirtás tagadása a tettek megismétléséhez vezethet

Carmel Agius kiemelte, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) elítélte mindazokat, akik a leginkább felelőssé tehetők a 24 évvel ezelőtt Srebrenicában történtekért. A nemzetközi törvényszék volt az első olyan testület, amely az akkori eseményeket vizsgálta, és megállapította, hogy népirtás történt - emlékeztetett a bíró. Hozzátette: az is megállapítást nyert, hogy a népirtást alaposan eltervezték, majd szisztematikusan és brutálisan hajtották végre csupán néhány nap leforgása alatt.

Valentin Inzko, a nemzetközi közösség boszniai főképviselője leszögezte: a közeljövőben azért fog kampányolni, hogy a bosznia-hercegovinai parlament fogadja el a népirtás tagadását büntető törvényt. Hozzátette: biztos abban, hogy a népirtás huszonötödik évfordulóján már bűncselekménynek fog számítani a Srebrenicában elkövetett népirtás tagadása. 

A csütörtöki megemlékezésen több mint tízezren vettek részt, közülük több mint ötezren a srebrenicai békemenettel érkeztek meg szerda este. A békemenet hétfőn indult el a bosznia-hercegovinai Tuzla melletti Nezuk faluból. A résztvevők 110 kilométert tettek meg három nap alatt, ellentétes irányban azt az útvonalat járták végig, amelyen a srebrenicai muszlimok 1995-ben menekültek a tömegmészárlás elől.

A kelet-boszniai Srebrenica a boszniai háború idején az ENSZ védelme alatt állt. A boszniai szerb csapatok 1995. július 11-én elfoglalták a várost, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muzulmán férfit és fiút elhurcoltak, akiket a következő napokban brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben népirtásnak minősítette, a történteket a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb mészárlásnak tartják. A hivatalos szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, de nem lehet népirtásnak minősíteni.

Kutatócsoportok még mindig dolgoznak az áldozatok holttesteinek felkutatásán, munkájukat azonban nehezíti, hogy az elkövetők a háborút követően sok esetben kiásták és más helyre szállították a tetemeket, hogy elrejtsék a bizonyítékokat. A maradványokat a legtöbb esetben csak DNS-vizsgálattal lehetett azonosítani. A kutatómunka eredményeként minden évben újabb azonosított áldozatokat helyeznek örök nyugalomra. Ezúttal 33 újonnan azonosított áldozatot temettek el, és ezzel 6643-ra nőtt az emlékhelyre eltemetett áldozatok száma. A Potocariban található emlékművön feltüntetett listán 8372 áldozat szerepel azzal a megjegyzéssel, hogy ez még nem végleges adat.

Szerbia 2008-ban, illetve 2011-ben fogta el és adta ki az NT-nek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a "Balkán mészárosának" is nevezett Ratko Mladicot. Mindkettejüket életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte a bírói testület.

A Nemzetközi Törvényszék, valamint a nemzeti bíróságok eddig 47 embert ítéltek több mint 700 év börtönbüntetésre, valamint négy embert életfogytig tartó szabadságvesztésre népirtásért, emberiesség elleni bűncselekményekért, valamint a srebrenicai bosnyákok elleni más bűncselekményekért.