Külföld
Baj van az egész román közoktatással
Minden harmadik érettségiző magyar diák elhasalt, jellemzően román nyelv és irodalomból, a szülők változást akarnak
Az elmúlt öt év legrosszabb eredményét produkálták a romániai érettségizők, köztük a magyarok: a sereghajtó Hargita megyében alig a diákok fele ment át. Arra már Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő korábban felhívta a figyelmet, hogy a probléma nem a diákokban, hanem a rendszerben van. Csíky Csengele lapunknak az egész közoktatást kárhoztatta a történtekért, aminek a rendszere rendkívül merev: hogy egy diák elméleti líceumba (gimnáziumba) vagy szaklíceumba, esetleg szakiskolába kerül (szakgimnáziumba vagy szakközépiskolába), az a nyolcadik osztályos eredményeitől függ; ha gyengébb, akkor az utóbbiak valamelyikében szerezhet szakmát. Azonban az érettségin ugyanazt a teljesítményt követelik meg mindenkitől – vázolta Csíky, hozzátéve: a bukott diákok zöme most is szaklíceumba vagy szakiskolába járt.
Ugyanakkor az is igaz, hogy az elhasaltak kilencven százaléka román nyelv és irodalomból bukott – ebből a tárgyból ugyanis ugyanazt várják el a magyar diákokól, mint az anyanyelvi románoktól. Zajlik ugyan ezen a téren egy reform, de felmenő rendszerben, és öt év még, mire elér az érettségizőkig – mondta az elnök, aki szerint a környezet is fontos: a szórványosodó vagy szórványvidéken élők, akik napi szinten használják a románt, értelemszerűen jobban teljesítettek a tömbmagyar vidéken élőknél, akik csak az iskolában találkoznak vele. Ezért lenne fontos, hogy a románt a magyar diákok idegen nyelvként tanulhassák, és ne az régi román irodalmi emlékekben találkozzanak vele, amit még az anyanyelviek is alig értenek.
A szülői válságstáb hárompontos tervet dolgozott ki: az őszi pótérettségire összefogással felkészíteni a bukott diákokat, középtávon differenciálni az elméleti és a szakképző iskolák érettségijét, hosszú távon pedig felgyorsítani a magyar diákokra vonatkozó reformot.
Közben egy másik ügy is borzolta a kedélyeket: a marosvásárhelyi Liviu Rebreanu Általános Iskolában a magyar diákok nevéről a nyolcadik osztályos bizonyítványnál „lefelejtették” az ékezeteket. A Civil Elkötelezettség Mozgalom közleménye szerint csak a magyarokat fosztották meg nevük helyes formájától, ráadásul jogszabályellenesen.
Nem jutottak előrébb Szijjártóék
Az EBESZ informális külügyi csúcsán egyeztetett Szijjártó Péter magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter, Szijjártó kollégájától a magyarellenes gyakorlatok leállítását kérte. Tegnap a román külügy úgy reagált, hogy Budapest a romániai bíróságok ítéleteinek figyelmen kívül hagyását és az igazságügybe való kormányzati beavatkozást kérte. Szijjártó szerint a román nyilatkozat nehezíti a kétoldalú kapcsolatok javítását, egy európai jogállamban pedig nem a temetőnél békésen demonstrálókat, hanem a támadókat büntetik meg – utalt az Úz-völgyi incidensre. Közben Sepsiszentgyörgyön egy kutatás eredményeit ismertették, amely rávilágított, hogy a magyarokat még a magyar többségű megyékben is diszkriminálják a közintézményekben.