Olaszország haditengerészeti erőit is bevetné a migráció ellen

Az illegális bevándorlás visszaszorítását célzó intézkedésről hétfőn este döntött a Matteo Salvini olasz belügyminiszter vezette közrendi és közbiztonsági bizottság Rómában.
Az olasz belügyminisztérium közleménye szerint az intézkedés az embercsempészek elleni aktívabb fellépést is szolgálja. A tárca hozzátette: annak érdekében, hogy az észak-afrikai partokról érkező illegális migránsok száma csökkenjen, a jövőben fokozottan vetnének be felderítő repülőgépeket, illetve szorosabbra fűznék az együttműködést Tunéziával az embercsempészek elleni küzdelemben. 

Az olasz sajtó arról számolt be, hogy még a nyár vége előtt Olaszország további tíz hajót engedne át a líbiai parti őrségnek szintén az embercsempészek elleni fellépés érdekében.

Salvini döntését, hogy a haditengerészet hajóit nagyobb mértékben vessék be az illegális bevándorlás megfékezésére, egy vita előzte meg Elisabetta Trenta olasz védelmi miniszterrel. Salvini azzal vádolta Trentát, hogy nem támogatja elég meggyőzően az illegális migrációval szembeni erőfeszítéseit. Trenta azzal válaszolt, hogy az embercsempészet felszámolását célzó, Sophia névre keresztelt uniós művelet nélkül arra kell számítani, hogy a civilszervezetek mentőhajói fokozzák tevékenységüket a Földközi-tengeren.

A Mediterranea olasz civil szervezet egyik hajója, az Alex 54 embert mentett ki múlt csütörtökön a líbiai partoknál, a következő napon 13 embert evakuálni kellett a hajóról Lampedusára egészségügyi okok miatt. A hajó - fedélzetén 41 migránssal - múlt szombaton kötött ki Lampedusán, dacolva Salvini tiltásával. Olaszország már korábban lezárta a kikötőit a menedékkérőkkel érkező civil mentőhajók előtt.

Olaszország és Málta nem viselheti a migráció teljes felelősségét pusztán azért, mert történetesen a Földközi-tenger térségében fekszenek, ezért az európai uniós tagállamoknak mielőbb előzetes megállapodásra kell jutniuk az érkezők elosztásáról - nyilatkozott a Die Welt című német lapnak Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság belügyi és migrációs ügyekért felelős tagja.

A görög biztos szerint amíg nem sikerült megállapodni az uniós menekültügyi kérdéseket szabályozó, úgynevezett Dublini Rendelet reformjáról, addig is valamilyen megállapodást kell kötni, hogy mi legyen azokkal az emberekkel, akik mentőhajókkal érkeznek Európába.

Jelenleg a menedékkérők fogadása körüli vita rendre diplomáciai súrlódáshoz vezet Berlin és Róma között. Olaszország lezárta a kikötőit a menedékkérőkkel érkező civil mentőhajók előtt, melyek jelentős részét német civil szervezetek üzemeltetik. Németország viszont egyedül többnyire nem, csak más uniós országokkal együtt hajlandó befogadni a menedékkérőket ezekről a hajókról, és európai megoldást szorgalmaz a kérdésben. Az ilyen eseteket akadályozhatná meg valamilyen uniós szintű megállapodás, mert ezeket a kérdéseket most eseti alapon rendezik, és minden egyes érkező hajó konfliktust szül.

Avramopulosz kitért arra is, hogy a jövő héten tartják az uniós tagországok belügyminisztereinek első találkozóját az EU tanácsának finn elnöksége alatt, és bízik abban, hogy ott sikerül valamilyen megállapodást kötni.

A dublini szabályok értelmében a menedékkérelmeket abban az országban kell beadni és elbírálni, ahol a menedékkérő elsőként az Európai Unió területére érkezik.