Neheztel az EP a tagállami kormányfőkre

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének csütörtöki ülésnapján több képviselő is bírálta az uniós csúcspozíciókra a jelöltek kiválasztását. A maratoni EU-csúcsról Donald Tusk, az Európai Tanács (ET) elnöke számolt be a plénumnak. A frakcióvezetők többsége azt kifogásolta, hogy a tagállami vezetők félretették az EP befolyását növelő csúcsjelölti rendszert, ugyanis egyik Spitzenkandidat sem kapott csúcspozíciót. Voltak, akik a kelet-közép-európai országok képviseletét hiányolták, mások pedig amiatt voltak felháborodva, hogy a végső névsor kialakulásában fontos szerepe volt a lengyel és a magyar vezetésnek is.

Beszédében Tusk kiemelte, hogy a főbb uniós intézmények vezetői tisztségeiben most először sikerült tökéletes nemi egyensúlyt elérni a jelöléseknél, hiszen az Európai Bizottság (EB) élére Ursula von der Leyent, az Európai Központi Bank igazgatói székébe pedig Christine Lagarde-ot jelölték. A lengyel politikus hangsúlyozta, hogy demokratikus döntés született, és arra kérte a parlamentet, hogy a 15-én kezdődő plenáris ülésén támogassa Ursula von der Leyent.

Az újonnan megalakult EP alakuló ülésének első magyar felszólalója a fideszes Győri Enikő volt. „Bukásra vannak ítélve azok a kísérletek, amelyek nem veszik figyelembe az emberek akaratát” – emelte ki, utalva arra, hogy az EP-választáson győztes EPP-nek járt a bizottsági elnöki szék, nem pedig a szociáldemokrata Frans Timmermansnak, ahogyan azt először Angela Merkel német kancellár javasolta. „A csúcsjelölti rendszeren már túllépett a történelem” – jegyezte meg Győri, aki az intézmények közti egyensúly megőrzését hangsúlyozta. – Nem érdemes egyes országcsoportokat megpróbálni erőből lenyomni, velük szemben kettős mércét alkalmazni. Az unió nem épülhet Közép-Európa, a visegrádi országok ellenében” – hívta fel a figyelmet.

A képviselő szerint olyan EU-ra van szükség, amelyben erős tagállamok szorosan együttműködnek egymással és az uniós intézményekkel, nem túlterjeszkedve a szerződésekben lefektetett szabályokon, egymás alkotmányos identitásának kölcsönös tiszteletben tartásával, megőrizve a kontinens keresztény gyökereit, és szembeszállva az azokat a bevándorlás révén megváltoztatni kívánó törekvésekkel.

Tegnap óta teljes az EP elnöksége, az elnök és az alelnökök után megválasztották ugyanis a képviselőket közvetlenül érintő adminisztratív ügyekkel foglalkozó úgynevezett quaestorokat, összesen öt képviselőt. Előző nap választották meg elnöknek az olasz szocialista David-Maria Sassolit, a 15 alelnök közé pedig két magyar is bekerült, a fideszes Járóka Lívia és a DK-s Dobrev Klára. Noha a nagykoalíciós megállapodások értelmében a szociáldemokraták és a liberálisok is újraválasztották az EP első roma alelnökét, Járóka Líviát, Dovrev és a momentumosok is kiszavaztak a frakciójukból. A Momentum két képviselője, Donáth Anna és Cseh Katalin saját elmondásuk szerint körbejárták frakciótársaikat, hogy rábírják őket, ne szavazzanak a szegénység elleni európai stratégiáért küzdő Járókára. A Gyurcsány-párt listavezetője az ATV-nek beszélt arról, hogy nem szavazta meg a fideszes képviselőt, aki mindeközben a Mandinernek pozitív fejleménynek nevezte, hogy két magyar alelnöke is lett az EP-nek, és úgy vélte, Dobrev is elkötelezett a gyermekszegénység felszámolása mellett.