Külföld

A közép-európai térség felértékelődik az európai politikában

A Kárpát-medence és a közép-európai térség felértékelődik az európai politikában - mondta a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára a felvidéki Martoson pénteken.

A közép-európai térség felértékelődik az európai politikában
Orbán Balázs úgy véli, a 21 század a lokalitás újrafelfedezésének évszázada is lesz
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

Orbán Balázs erről a Martosi Szabadegyetemen, „A Kárpát-haza magyar jövője az önkormányzatainkban sarjad” című fórumon beszélt, ahol rámutatott: az Európai Bizottság jövőbeli vezetőjének jelölésével kapcsolatos események is megmutatták, hogy a közép-európai térség felértékelődik az európai politikában.

„Most először volt olyan, hogy a visegrádi négyek és a közép-európai térség végig együtt mozgott, (...) és ezáltal el tudtuk érni azokat a célokat, amelyeket külön-külön és együtt is kitűztünk” - mondta Orbán Balázs, majd megjegyezte: öt évvel korábban, amikor Jean-Claude Junckert választották az EB élére, ez még nem így működött, korábban a V4-eket többször „leszalámizták”. Az államtitkár kijelentette: a 21 század a lokalitás újrafelfedezésének évszázada is lesz.

„Az erőltetett globalizációval szemben, amely identitásvesztett állampolgárokat termel ki, ellenreakcióként megerősödik a lokalitás, a helyi szintű beágyazódás” - hangsúlyozta Orbán Balázs. Hozzáfűzte: az egész 21. század erről szól majd, és ez segíti a magyarság, azon belül a felvidéki magyarok ügyét is.

Az államtitkár beszélt a magyar közigazgatási ösztöndíjprogramról is, amelyet 2018-ban újítottak meg, és azóta nagyon népszerű lett. A program célja, hogy tehetséges fiatalokat hozzon be a közigazgatásba, ami eddig azért nem volt vonzó a fiatalok számára, mert a szektor nem tudott versenyképes feltételeket kínálni - közölte az államtitkár.

Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke a külhoni magyar nemzetrészek helyzetét értékelte. Elmondta: a délvidéki magyarság áll a legjobban az elszakított nemzetrészek közül, tekintve, hogy saját önkormányzatisággal rendelkezik. Úgy vélte: az ott élő magyarok száma miatt Erdélyben van a legnagyobb erő, ellenben Kárpátalján a legsúlyosabb a helyzet a háborús körülmények és a tömeges elvándorlás miatt.

Szász Jenő a Felvidékről azt mondta, hogy a többi határon túli területhez képest ott a legjobb a gazdasági helyzet, ami viszont „kényelmesebbé” tette az ottani magyarságot. A Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke azt mondta: megmutatkozott, hogy bár a határon túli magyar közösségek képesek politikailag megszervezni magukat, de a stratégiák kiépítésére már nem elégséges az erejük, és ez is azt mutatja, hogy ebben nélkülözhetetlen az anyaország szerepe. „Erős anyaország nélkül nem lehet érdemi nemzetpolitikáról beszélni” - szögezte le.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom