Külföld

Véget ér az európai műanyagkorszak?

Az Európai Bizottság bejelentette szerdán, hogy nyilvántartásba veszi az éghajlatváltozás elleni küzdelem fokozását, a növénynemesítés korszerűsítését, valamint egyszer használatos műanyagok teljes körű európai betiltását célzó európai polgári kezdeményezéseket.

Véget ér az európai műanyagkorszak?
A bizottsági közlemény szerint, a kezdeményezések nyilvántartásba vételére július második felében kerül sor
Fotó: NurPhoto/Artur Widak

Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint az éghajlatváltozás elleni küzdelem fokozását minimális széndioxid-kibocsátási ár bevezetése révén sürgető kezdeményezők arra kérik fel az Európai Bizottságot, hogy fogadjon el jogszabályokat, amelyek a globális felmelegedés elleni küzdelem és hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius fokra történő korlátozása érdekében visszafogják a fosszilis tüzelőanyagok felhasználását.

Céljuk egyebek mellett az energiatakarékosság és a megújuló energiaforrások felhasználásának népszerűsítése, továbbá a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmus bevezetése.

A tudományos fejlődést támogató, a szántóföldi növények fontosságát hangsúlyozó kezdeményezés szervezői azt állítják, hogy a géntechnológiával módosított szervezetekről szóló uniós irányelv „elavult”, és az új növénynemesítési technikákra vonatkozóan abban foglalt szabályok felülvizsgálatát kérik. Céljuk „az új növénynemesítési technikákkal létrehozott, új termékek engedélyezési eljárásának megkönnyítése - közölte az uniós bizottság.

Az európai ”műanyagkorszak„ végét sürgető kezdeményezés szervezői arra kívánják felszólítani az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja felül az egyes műanyagtermékek környezetre gyakorolt hatásáról szóló irányelvet az egyszer használatos műanyagok teljes körű európai betiltása érdekében.

A kezdeményezés célja, hogy 2027-re tiltsanak be minden műanyag csomagolóanyagot és palackot, hogy megkezdődhessenek az erőforrásaink korlátainak tiszteletben tartására irányuló konkrét intézkedések.

A bizottsági közlemény szerint, a kezdeményezések nyilvántartásba vételére július második felében kerül sor. Ezt követően egyéves időszak áll a szervezők rendelkezésére a támogató aláírások összegyűjtésére. Amennyiben a kezdeményezés egy éven belül egymillió támogató nyilatkozatot kap legalább hét különböző tagállamból, az Európai Bizottság három hónapon belül megvizsgálja a kezdeményezést, és reagál rá. A bizottság eldöntheti, hogy helyt ad-e a kérelemnek vagy elutasítja azt, de döntését mindkét esetben indokolnia kell.

Az Európai Bizottság arról is döntött, hogy nem veszi nyilvántartásba az uniós jog, a kisebbségi jogok és a spanyol intézmények demokratizálása elnevezésű európai polgári kezdeményezést.

A kezdeményezés arra irányul, hogy az uniós bizottság és a parlament egyaránt tisztában legyen a jelenlegi spanyolországi kisebbségi helyzettel, továbbá arra szólít fel, hogy az unió léptessen életbe jogszabályokat a spanyolországi demokratikus normák javítására. A kezdeményezők szerint ezáltal lehetne biztosítani a kisebbségi csoportok és minden spanyol polgár jogait és szabadságát.

Elutasító döntését az uniós bizottság azzal indokolta, hogy a kezdeményezés nem szólítja fel a bizottságot jogi aktusra irányuló javaslat előterjesztésére, ezért nyilvánvalóan kívül esik azon hatáskörén, hogy uniós jogszabályra irányuló javaslatot nyújtson be - közölték.

Az európai polgári kezdeményezés elfogadhatóságának feltétele, hogy nem eshet a bizottság azon hatáskörén kívül, hogy uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be, nem lehet nyilvánvalóan visszaélésszerű, komolytalan vagy zaklató jellegű, és nem lehet ellentétes az unió értékeivel.

Kapcsolódó írásaink