Donald Trump aláírta a migránsválság enyhítését célzó segélycsomagot

A kompromisszumos javaslatot múlt csütörtökön szavazta meg a kongresszus mindkét háza.

Az összeg csakis az amerikai-mexikói határon kialakított gyűjtőközpontokban összezsúfolt illegális migránsok, köztük gyermekek ellátására használható fel: az elszállásolásukra, az élelmezésükre, az orvosi ellátásukra és a szállításukra.

Kedden először a képviselőház fogadott el egy csomagtervet, ezt azonban a szenátus elutasította, a Fehér Ház pedig közölte, hogy megvétózza majd. A demokraták akkor jelezték: a segélycsomaggal csak a humanitárius válságot kívánják enyhíteni, de változatlanul nem támogatják a kormányzat erőfeszítéseit, illetve intézkedéseit az illegális migráció visszaszorítására.

Szerdán a szenátus a maga változatát szavazta meg. Ezt követően Nancy Pelosi demokrata párti házelnök azonnal felvette a kapcsolatot Mitch McConnell-lel, a republikánusok szenátusi frakciójának vezetőjével, sőt telefonon egyeztetett Donald Trump elnökkel is.

A két segélycsomag között egyetlen lényegi különbség volt: a végül elfogadott republikánus változat nem tartalmazta a demokraták által szorgalmazott megszorításokat. A képviselőházi változat ugyanis - amely 4,5 milliárdot irányzott elő - megtiltotta volna, hogy az összegből a határőrizeti és a rendőri szervek munkatársait is finanszírozzák. Mindazonáltal sem a képviselőházi, sem a szenátusi változat nem tette lehetővé, hogy az összegből egyetlen dollárt is a határfal építésére fordítsanak.

A képviselőházi és a szenátusi csomagterv részleteinek összefésülése után - a demokraták engedményeivel - csütörtökön a kongresszus mindkét háza megszavazta a törvényjavaslatot. Donald Trump, aki akkor már a G20-as országcsoport csúcsértekezletén tartózkodott a japán Oszakában, a Twitter internetes közösségi oldalon gratulált a törvényhozók döntéséhez.

Donald Trump amerikai elnök hajlandó kölcsönös engedményekre Észak-Koreával - írta internetes oldalán a The New York Times című lap keddre virradóra, meg nem nevezett kormányzati forrásokra hivatkozva.

A lap már hétfőn reggel szentelt egy cikket az amerikai-észak-koreai tárgyalásoknak, s már ebben is azt állította, hogy Washington kész engedményeket tenni Phenjannak a kölcsönösség jegyében. John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó Twitteren utasította vissza ezt az információt, azt állítva, hogy megjelentetésével „valakik sarokba akarják szorítani” Trump elnököt.

A The New York Times az éjjel visszatért az ügyre, és megerősítette korábbi információit, hogy kormányzati tisztségviselők szerint Észak-Korea teljes atomfegyver-mentesítésére fokozatosan kerülne sor. Phenjan először bezárná nukleáris kísérleteinek színhelyeit, megelőzendő a hasadóanyagok további előállítását. Ám a már létező fegyverarzenálhoz egyelőre nem nyúlna.

Cserében Washington - a lap értesülései szerint - olyan engedményeket tenne, amelyek könnyítenének az észak-koreaiak nehéz életkörülményein.

Ezt a lépésről lépésre haladó folyamatot Donald Trump támogatja, kivált, mert közelednek a 2020-as elnökválasztások - állapította meg a lap. Az elemzés megjegyezte: az elnök a nyilvánosság előtt nem is említette az azonnali, teljes körű atomfegyver-mentesítést, sem a Kim Dzsong Un észak-koreai vezetővel a múlt hét végén a két Korea közötti demilitarizált övezetben tartott találkozójakor, sem a dél-koreai vezetőkkel folytatott tárgyalásai alkalmával.

„Áprilisban, amikor Mun Dzse In dél-koreai elnök látogatást tett a Fehér Házban, Trump jelezte neki, hogy szükségesek lehetnek fokozatos engedmények mindkét fél részéről” - emlékeztetett a The New York Times. Majd idézte az amerikai elnök szavait, aki úgy fogalmazott: „szó lehet többfajta, kisebb megállapodásról”. Igaz, hozzátette: „Lehet kis lépésekkel is haladni, de pillanatnyilag a nagy megállapodásról beszélünk. A nagy megállapodás pedig az, hogy meg kell szabadulnunk az atomfegyverektől.”

A lap információi szerint az Észak-Koreával kapcsolatos politika kidolgozásában részt vevő tisztségviselők még magánbeszélgetésekben is azt hangoztatják, hogy a kormányzat hosszú távú céljai koherensek: elérni az észak-koreai vezetőnél, hogy adja fel nukleáris fegyvereinek készletét, és megakadályozni, hogy újabbakat kifejleszthessen.

A lap megjegyezte: John Bolton nemzetbiztonsági tanácsadó nem volt jelen a Kim Dzsong Unnel tartott mostani találkozón, míg Mike Pompeo külügyminiszter, aki a fokozatos tárgyalások és engedmények híve, ott volt. Trump egyébként Pompeót bízta meg az amerikai-észak-koreai tárgyalások újraindításának feladataival.