May: Nagy-Britannia nyitott Oroszország felé

May és Putyin a 19 legnagyobb fejlett és feltörekvő gazdaság, illetve az EU alkotta csoport (G20) oszakai csúcsértekezletén tartott kétoldalú megbeszélést. A Downing Street pénteki ismertetése szerint a brit miniszterelnök a találkozón leszögezte: az angliai Salisbury városában idegméreg-hatóanyaggal elkövetett tavalyi merényletkísérlet is ennek az elfogadhatatlan magatartási mintának a része.

May egyértelművé tette: Londonnak cáfolhatatlan bizonyítékai vannak arra, hogy Oroszország a felelős a támadásért, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori kettős hírszerzőügynök és lánya, Julija Szkripal volt. Theresa May londoni hivatalának tájékoztatása szerint a brit kormányfő közölte Putyinnal azt is, hogy Nagy-Britannia a két orosz gyanúsított felelősségre vonását akarja. May ezt a BBC televíziónak adott pénteki oszakai nyilatkozatában is megerősítette. Kijelentette: tudja, hogy Oroszország nem adja ki külföldi országoknak állampolgárait, de a két orosz gyanúsított ellen nemzetközi körözés van érvényben, és ha elhagyják Oroszországot, Nagy-Britannia mindent megtesz elfogatásuk érdekében.  

A novicsok katonai idegméreg-hatóanyaggal tavaly márciusban elkövetett merényletkísérletet Szkripal és lánya túlélte. Tavaly nyáron azonban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, a háromgyermekes Dawn Sturgess is súlyos mérgezést szenvedett, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, a Szkripalék elleni támadás elkövetői által elhajított parfümös fiolát.

Rowley-t hosszas kezelés után kiengedték Salisbury kórházából - ahol Szkripalékat is kezelték -, Dawn Sturgess azonban tavaly júliusban ugyanebben a kórházban meghalt. Szergej Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzésnek (MI6) is dolgozott. Hazájában 13 év fegyházra ítélték, de egy orosz-amerikai kémcsere keretében 2010-ben letelepedhetett Nagy-Britanniában, ahol brit állampolgárságot kapott, és a mérgezéses incidensig Salisburyben élt. Szkripal és lánya tartózkodási helyét a brit hatóságok azóta titokban tartják. A brit kormány az orosz katonai hírszerzés két ügynökét gyanúsítja a gyilkossági kísérlettel, Moszkva azonban folyamatosan és határozottan cáfolja, hogy bármi köze lenne a Szkripal-ügyhöz.

Vlagyimir Putyin a Financial Timesnak adott - a londoni üzleti napilap online kiadásán csütörtök este ismertetett - interjúban maga is kitért a Szkripal-ügyre, megerősítve azt a hivatalos orosz álláspontot, amely szerint semmiféle bizonyíték nincs Moszkva felelősségére. Kijelentette ugyanakkor, hogy Nagy-Britanniának és Oroszországnak egyaránt érdeke a kétoldalú kapcsolatrendszer teljes körű helyreállítása. Hozzátette: reméli, hogy az oszakai G20-csúcson legalábbis az első lépéseket meg lehet tenni a kapcsolatok javítása felé.

A Downing Street pénteki ismertetése szerint Theresa May közölte Putyinnal az oszakai találkozón, hogy Nagy-Britannia is nyitott egy „másfajta kapcsolatrendszer” kialakítására Oroszországgal, de ehhez Moszkvának is más irányvonalat kell választania. A brit kormányfő leszögezte, hogy Nagy-Britannia változatlanul a liberális demokrácia, az emberi jogok és minden embercsoport, köztük az LGBT-közösség egyenlőségének védelmezője.

May közölte Putyinnal azt is, hogy London határozott választ adna, ha Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsimje ismét vegyi fegyvert vetne be. A brit kormányfő szükségesnek nevezte, hogy Putyin „fogja vissza” az Aszad által Idlíb tartományban indított hadműveleteket.

Először csupán a Fehér Ház által kiadott szűkszavú Twitter-üzenetből derült ki, hogy szó volt Iránról, Szíriáról, Venezueláról és Ukrajnáról, és egyetértettek abban, hogy a kétoldalú kapcsolatok javítása mindkét ország és az egész világ érdekeit szolgálja. Később Szergej Lavrov orosz külügyminiszter - aki más orosz tisztségviselők mellett szintén részt vett a találkozón - újságíróknak nyilatkozott az elhangzottakkal kapcsolatban. Mint mondta, a két vezető felszólított a fegyverkezési versenyt okozó lépések elkerülésére. 

„A stratégiai támadófegyverekkel, a stratégiai stabilitással kapcsolatban mindkét elnök azt mondta, hogy el kell kerülni bármilyen olyan lépést, amely fegyverkezési versenyhez vezethet. Egyetértettek abban, hogy ezek a kérdések kulcsfontosságúak a nemzetközi közösség számára a biztonsági szférát illetően, hogy Oroszország és az Egyesült Államok mint a két legnagyobb atomhatalom vezető szerepet kell, hogy játsszanak azoknak a kockázatoknak a csökkentésében, amelyek, sajnos, felgyülemlettek ebben a szférában” - mondta Lavrov.

Az orosz külügyminiszter elmondta továbbá: Moszkva kész bármiféle együttműködésre az Egyesült Államokkal a stratégiai stabilitás megerősítése érdekében bármely szinten, amelyen készen áll az amerikai fél. Az orosz külügyi tárcavezető szerint a két elnök egyetértett abban, hogy az Iránnal kialakult feszültséget politikai és diplomáciai úton kell rendezni. Azt egyelőre azonban nem tudni, hogy ez hogyan fog megjelenni gyakorlati szinten - tette hozzá. Lavrov szerint Ukrajnával kapcsolatban Trump és Putyin megerősítette elkötelezettségét a minszki megállapodások iránt.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint a két elnök ezenkívül megvitatta a Kínával fenntartott kapcsolatokat és az Oroszország és Egyesült Államok közötti kölcsönös kereskedelmet korlátozó tényezőket is. Elmondta továbbá, hogy Putyin meghívta Trumpot a jövő évi győzelem napi ünnepségre is. Peszkov szerint az amerikai elnök pozitívan reagált.

Hírügynökségek kidomborították, hogy a tárgyalások szívélyes hangulatban kezdődtek, és amikor újságírók azt firtatták Trumptól, kérni fogja-e a tárgyalópartnerét arra, hogy Oroszország ne avatkozzon be az amerikai választásba, az amerikai elnök azonnal eleget tett a kérésnek, mutatóujját felemelve kétszer is arra intette Putyint, hogy ezt ne tegyék. „Igen, természetesen kérni fogom. Ne avatkozzanak be a választásba, kérem! Ne avatkozzanak be a választásba!” - mondta Trump. A fényképezőgépek sűrű kattogása miatt ezt alig lehetett hallani, de Trump szemlátomást inkább tréfának szánta ezt, és gesztusával mosolyt csalt Putyin arcára.

Hírügynökségek ezzel kapcsolatban megjegyzik: Trumpot sok bírálat érte amiatt, hogy túl barátian viszonyul Putyinhoz. Különösen a Helsinkiben tavaly júliusban tartott csúcstalálkozójuk után ostorozták keményen hazájában, mert nyilvánosan nem tette szóvá partnerének azt, amit előzőleg az amerikai hírszerzés megállapított, jelesül, hogy orosz hackerek az elnökválasztás előtt feltörték a Demokrata Párt szerveit, és a közösségi médiában áloldalak generálásával támadták Trump ellenfelét, a demokrata Hillary Clintont. 

A Robert Mueller különleges ügyész vezette bizottság két éven át azt is vizsgálta, hogy Trump kampánycsapata összejátszott-e az oroszokkal. A bizottság arra jutott, hogy Oroszország beavatkozott ugyan az elnökválasztásba, de Trump kampánycsapata nem játszott össze Moszkvával, és arra sincs bizonyíték, hogy Trump akadályozni akarta volna ennek feltárásában az igazságszolgáltatást.

Az amerikai-orosz kapcsolatok évekkel ezelőtt, még Barack Obama elnöksége idején leszállóágba kerültek, és jelentősen rontott rajtuk az, hogy Oroszország 2014-ben elcsatolta Ukrajnától a Krímet, majd Bassár el-Aszad szíriai elnökhöz hű erőknek nyújtott támogatást a szíriai konfliktusban, gyakorlatilag eldöntve ezzel a háború kimenetelét. Putyin egy minapi tévéinterjújában úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú viszony „egyre rosszabb és rosszabb”.