Külföld
Zelenszkij az ukrán haditengerészek szabadon bocsátására szólította fel Putyint
„Oroszország elnökéhez szeretnék fordulni. Mindannyiunknak van gyermeke, adja vissza a gyermekeket szüleiknek” - mondta sajtótájékoztatóján az ukrán elnök, utalva a foglyok fiatal életkorára.
Zelenszkij ezt megelőzően hevesen bírálta Pavlo Klimkin külügyminisztert, amiért anélkül válaszolt Moszkvának a tengerészek szabadon bocsátását elutasító orosz diplomáciai jegyzékre, hogy konzultált volna vele. Szerinte a külügyminisztérium olyan lépést tett, ami veszélyeztetheti a tengerészek hazahozatalát. Szemére vetette Klimkinnek, hogy az ukrán állam nevében nyilatkozott, miközben ezt szerinte csak az államfő teheti meg.
2018. november 25-én a Fekete-tengeren, a Kercsi-szoros közelében, az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félsziget partjaitól 13-14 tengeri mérföldre az orosz parti őrség tüzet nyitott három ukrán hadihajóra, amelyeket elfoglalt, 24 főnyi legénységük ellen pedig tiltott határátlépés címén eljárást indított. Kijev az incidenst fegyveres agressziónak minősítette.
Az ENSZ tengerjogi egyezményével összhangban felállított állandó bíróság május 25-én hozott határozatában kimondta, hogy Oroszországnak haladéktalanul szabadon kell bocsátania a 24 ukrán haditengerészt, és vissza kell szolgáltatnia Ukrajnának a lefoglalt három hadihajót. Nem kötelezte viszont a bíróság Oroszországot a tengerészek ellen indított büntetőeljárás beszüntetésére. A dokumentum szerint június 25-ig kellett Moszkvának számot adnia arról, milyen intézkedéseket tett a határozat végrehajtása végett.
Moszkva diplomáciai jegyzékben tudatta Kijevvel, hogy álláspontja szerint a tengerészek ellen indított büntetőeljárás kívül esik az ENSZ-bíróság hatáskörén. Írásbeli garanciát kért továbbá Ukrajnától arra vonatkozóan, hogy részt vesz az ukrán tengerészek büntetőeljárásának folytatásában az orosz jogszabályokkal összhangban. Az ukrán külügyminisztérium szerdán közzétett közleménye szerint a tárca kifejezte határozott tiltakozását, amiért Oroszország nem hajlandó végrehajtani a nemzetközi bíróság határozatát és szabadon engedni a tengerészeket, amivel Kijev szerint tovább élezi a két ország közti vitát.
Klimkin reagálva Zelenszkij bírálatára az Ukrajinszka Pravda hírportálnak nyilatkozva kijelentette, hogy a külügyminisztériumnak a hatáskörébe tartozik válaszolni az orosz diplomáciai jegyzékre, és erről nem kell a tárcának az államfővel egyeztetnie.
Zelenszkij sajtótájékoztatóján megjegyzést fűzött ahhoz is, hogy a Putyin elnökhöz közel álló Viktor Medvedcsuk ukrán politikus saját kezdeményezésre tárgyalt szakadár vezetőkkel, akiktől ígéretet kapott négy ukrán fogoly szabadon engedésére. Az ukrán elnök leszögezte, hogy ő egyszer sem beszélt Medvedcsukkal. Értetlenségének adott hangot amiatt, hogy egy olyan fontos kérdés, mint a fogolycsere, miért csak a parlamenti választások előtt néhány héttel foglalkoztatja Medvedcsukot, és miért pont ő közvetített ebben az ügyben.
Meghosszabbították az Oroszország ellen elrendelt uniós gazdasági szankciókat
Újabb hat hónappal meghosszabbította az Európai Unió az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt gazdasági szankcióit - jelentette be csütörtökön a tagállami kormányokat tömörítő miniszteri tanács sajtószolgálata.
Az uniós büntetőintézkedések hatályát 2020. január 31-éig tolták ki, mivel - mint a tanácsi közleményben írták - Moszkva még mindig nem hajtotta végre az ukrán válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat.
A szankciók meghosszabbítását a tagországok állam- és kormányfőinek mindegyike jóváhagyta az Európai Unió előző heti csúcstalálkozóján.
Az EU legutóbb decemberben döntött arról, hogy hat hónappal, 2019. július 31-ig meghosszabbítja az orosz agresszió miatt életbe léptetett korlátozásokat.
Az Európai Unió 2014. júliusában döntött az ukrajnai konfliktussal összefüggésben arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.
A Nyugat szerint Moszkva a nemzetközi jogot megsértve csatolta el a Krím félszigetet Ukrajnától, és szakadár erőket támogat az ország keleti részében.
