Külföld

Barnier-re cserélhetik Webert

Gulyás Gergely: A legfontosabb, hogy olyan vezetők kerüljenek az uniós intézmények élére, akik minden országgal képesek korrekt, kiegyensúlyozott viszonyt fenntartani

Korrekt és elfogulatlan politikust szeretne az Európai Bizottság élén látni a magyar kormány Gulyás Gergely szerint. A csúcsjelöltek kiestek ebből a versenyből, Brüsszelben egyre többet emlegetik Michel Barnier-t.

Barnier-re cserélhetik Webert
A Brexit két fontos szereplője, Leo Varadkar és Michel Barnier is az esélyesek közt
Fotó: AFP/Aidan Crawley

„Magyarországnak az a fontos, hogy alkalmas embert találjanak az Európai Bizottság (EB) élére” – hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés európai ügyek bizottságának keddi ülésén, ahol szokásos éves meghallgatását tartották. Gulyás szerint alkalmasság tekintetében az utóbbi időben komoly gondok voltak, ezt mutatja a migrációs helyzet kezelése és a Brexit is. „Az EB elmúlt öt éve kudarcként értékelhető, ezért változásra van szükség: nem politikai bizottságra, hanem olyan testületre, amely valóban a szerződések őreként lép fel, a legfontosabb, hogy olyan vezetők kerüljenek az uniós intézmények élére, akik minden országgal képesek korrekt, kiegyensúlyozott viszonyt fenntartani, és korábban egyetlen tagállamot sem támadtak meg” – fogalmazott a miniszter.

Gulyás emlékeztetett, hogy az EB élére pályázó csúcsjelöltek egyike mögött sincs többség. Ezt több tagállami vezető, valamint az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is egyértelműsítette múlt héten az EU-csúcs után. A lengyel politikus már korábban arra kérte a pártcsaládokat, álljanak elő alternatív jelöltekkel is. A választásokon meggyengült, de győztes Európai Néppárt (EPP) ugyan már alighanem letett Man­fred Weber megválasztásáról, az EB-elnöki posztot azonban nem szeretnék átadni a szocialistáknak vagy a liberálisoknak.

Tegnap a brüsszeli Politico is sorra vette, kikből lehet az EPP „B terve”, mi szól mellettük és ellenük. Elsőként a veterán francia államférfit, Michel Barnier-t említették, a Brexit uniós főtárgyalóját hónapok óta titkos favoritként emlegetik.

A politikus lényegében párhuzamosan kampányolt Weberrel. Tapasz­talata mellette szól, 68 évesen azonban nem igazán felel meg a többek által sürgetett generációváltásnak. Esélyesként emlegették eddig a Világbank elnökét, Krisztalina Georgievát, aki volt biztosként nagy tiszteletnek örvend Brüsszelben, számíthat a kelet-közép-európai tagállamokra, ráadásul a nemek arányát is javítja (ezt Tusk célként jelölte meg), azonban sosem választották nemzeti kormányzati pozíció­ba, a Bizottságot pedig azért hagyta el, mert összekülönbözött Martin Selmayr főtitkárral, Jean- Claude Juncker bizottsági elnök mindenható emberével. A cikkben szóba kerül még Christine Lagarde IMF-igazgató, Alexander Stubb volt finn miniszterelnök (aki alulmaradt Weberrel szemben a pártcsaládban), Leo Varadkar ír kormányfő, Peter Altmaier német gazdasági miniszter, Andrej Plenkovic horvát kormányfő és Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő, továbbá maga Tusk is.

Közben egyébként az Európai Parlamentben megalakultak a frakciók, csak a politikailag kevéssé koherens Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) nem alakult újjá tegnapig, amelynek fő pillérei a Nigel Farage vezette brit Brexit Párt és az olasz Öt Csillag Mozgalom (M5S).

Szájer: Régiónknak fontos a nemzet

Szájer József
Szájer József
Forrás: MH

„A kelet-európai országok számára azért különösen fontos a nemzet fogalma, mert valahányszor a térség felszabadult, ahhoz mindig a nemzet adta a kereteket” – hangsúlyozta Szájer József fideszes EP-képviselő (képünkön) a Mathias Corvinus Collegium hétfői londoni rendezvényén. Emlékeztetett, Magyarország és a térség 1989-ben, de már 1848-ban is a nemzet meghatározta keretek között szabadult fel, a kommunizmus vereségéhez vezető folyamatban a nemzeti önazonosság ereje, az összetartás volt a legnagyobb hajtóerő. Szájer szerint az európai integráció egyenjogú nemzetek együttműködéseként indult, és jól is működött, az utóbbi időben azonban fegyelmező hatósággá kezd válni, amely különböző mechanizmusokon keresztül meg akarja mutatni, hogy az egyes tagállamoknak milyen irányban kell haladniuk – jegyezte meg.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom