Külföld

Oroszország visszakapja szavazati jogát az ET Parlamenti Közgyűlésében

Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE) keddre virradóra határozatot fogadott el arról, hogy Oroszország visszakapja öt éve megvont szavazati jogát a testületben.

Oroszország visszakapja szavazati jogát az ET Parlamenti Közgyűlésében
A határozat értelmében a PACE 18 orosz tagja visszakapja szavazati jogát
Fotó: MH

Az órákig tartó heves vitákat követően megszületett döntés megteremtette alapját annak, hogy Oroszország a 47 tagállamot számláló páneurópai szervezet tagja maradhasson.
A határozatot, amely gyakorlatilag feloldja az orosz delegáció ellen 2014-ben hozott szankciókat, 118 szavazattal fogadták el 62 ellenében és tíz képviselő tartózkodása mellett a közgyűlésben.

A határozat értelmében a PACE 18 orosz tagja visszakapja szavazati jogát, még időben az Európa Tanács új főtitkárának szerdai megválasztása előtt.

Leonyid Szluckij, az orosz alsóház külügyi bizottságának elnöke a döntés kapcsán bejelentette, hogy az orosz szövetségi törvényhozás delegációja visszatér a PACE-ben folytatott munkájához, de további büntetőintézkedéseket nem fog eltűrni.

„A küldöttség teljes egészében visszatér a PACE-ben végzett munkájához, de csak akkor, ha nem lesznek újabb kísérletek tevékenysége bármiféle korlátozására. Ez a lehetőség azonban továbbra is fennáll” - mondta Szluckij. Kiemelte: az orosz fél nem fog eltűrni „többé semmiféle szankciókat, még a legjelentéktelenebbeket sem”. „Ha megpróbálnak újabb korlátozásokat keresztülvinni, mi ismét elhagyjuk Strasbourgot” - fűzte hozzá.

Az orosz képviselő ugyanakkor elismerte, hogy a PACE hatalmas lépést tett a nemzeti delegációk jogainak védelme érdekében. „A közgyűlés lényegi helyreigazítást vitt véghez szankcionálási mechanizmusában azzal, hogy megtiltotta, hogy valakit megfosszanak szavazati, részvételi, illetve képviseleti jogától” - tette hozzá Szluckij.    

Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a PACE-ben, két évvel azután, hogy küldöttségét a Krím elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat sem, és Moszkva a közgyűlésekre nem küldi el a törvényhozói akkreditáláshoz szükséges iratokat. A szervezet szabályai szerint viszont kizárhatják azt az országot, amely nem tett eleget két éven át tagdíj fizetési kötelezettségének.

Ennek megakadályozására a PACE most megváltoztatta ügyrendjét az ukrajnai képviselők hangos tiltakozása ellenére. A Krím félsziget 2014-es elcsatolása óta a PACE több határozatban is kifogásolta a moszkvai vezetés Ukrajnában folytatott tevékenységét, illetve a súlyos jogsértéseket Oroszországban - mondta Olekszij Goncsarenko ukrán konzervatív képviselő. Moszkva mindegyik határozatot figyelmen kívül hagyta. „És mit csinálunk mi? Meghajolunk Oroszország zsarolásának és megváltoztatjuk szabályainkat” - tette hozzá Goncsarenko.

Az új szabályozás szerint a képviselők a jövőben csak a 47 tagállam külügyminisztereiből álló Miniszteri Bizottsággal egyeztetve dönthetnek szankciók bevezetéséről.

Az orosz parlament két háza januárban közös nyilatkozatot fogadott el, amely azzal vádolta meg a PACE-t, hogy „durván megsértette” Oroszország jogait az Európa Tanácsban, amikor parlamenti delegációját 2014-ben és 2015-ben - a Krím annektálására és Oroszország ukrajnai beavatkozására hivatkozva - megfosztotta kulcsfontosságú jogköreitől, amivel egyébként a testület „rendszerszintű válságba” került.

Az orosz parlamenti küldöttség tagjai emellett - az ellenük bevezetett szankciók értelmében - nem szavazhattak a közgyűlésben, nem vehettek részt a PACE vezető testületeinek munkájában, nem lehettek jelentéstevők, nem lehettek tagjai a PACE választási megfigyelő küldöttségeinek, és nem képviselhették a közgyűlést sem az ET szerveiben, sem a tanácson kívül.

Május elején Moszkva a konfliktus miatt meglebegtette azt a lehetőséget is, hogy kilép az Európa Tanácsból és felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Ukrajna felfüggeszti munkáját az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében
 

 „Az ukrán küldöttség úgy döntött, az orosz küldöttség jogainak felfüggesztésével kapcsolatos kérdéseken kívül beszünteti munkáját a parlamenti közgyűlésben” - írta Volodimir Arjev a Facebookon.

Egyúttal arról is beszámolt, hogy a kijevi törvényhozást a téma sürgős megvitatására, az új ukrán elnököt és a külügyminisztert pedig álláspontjuk egyértelmű kifejezésére kérik.

Volodimir Zelenszkij új ukrán államfő csalódottságának adott hangot kedden a történtekkel kapcsolatban, és elmondta, hogy megpróbálta az ügyben országa mellé állítani Angela Merkel német kancellárt és Emmanuel Macron francia elnököt.

„Kár, hogy európai partnereink nem hallgattak meg bennünket, és így jártak el” - emelte ki.

Volodimir Hrojszman ukrán miniszterelnök a Twitteren az orosz küldöttség visszatérést a közgyűlésbe az „agresszor bosszújának és a nemzetközi jog semmibevételének” nevezte. Hangsúlyozta, hogy átmeneti egyezségekért cserébe nem lehet megfeledkezni a Donyec-medence több tízezernyi halottjáról, százezrek tönkretett életéről és a Krím törvénytelen elcsatolásáról.

Az ukrán külügyminisztérium közleményében elfogadhatatlan engedménynek nevezte az orosz küldöttség visszatérését. Emlékeztetett arra az ukrán álláspontra, amely szerint Oroszország 2014 óta katonai agressziót folytat Ukrajna ellen, és súlyosan megsérti a nemzetközi jog normáit és alapelveit, beleértve az Európa Tanács alapító okiratát. A tárca szerint a közgyűlés döntése annak bizonyítéka, hogy Oroszország példátlan nyomására és pénzügyi zsarolása következtében a szervezet eltért a deklarált értékeitől és alapelveitől.

A heves viták után keddre virradóra megszületett döntés megteremtette az alapját annak, hogy Oroszország a 47 tagállamot tömörítő páneurópai szervezet tagja maradhasson. A határozatot, amely gyakorlatilag feloldja az orosz delegáció ellen 2014-ben hozott szankciókat, 118:62 arányban fogadták el.

Oroszország 2016-ban függesztette fel munkáját a közgyűlésben, két évvel azután, hogy küldöttségét a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krím félsziget elcsatolása nyomán megfosztották szavazati jogától. Az orosz delegáció 2017 óta nem fizet tagdíjat sem, a szervezet szabályai szerint viszont kizárhatják azt az országot, amely nem tett eleget két éven át ezen kötelezettségének.

Május elején Moszkva a konfliktus miatt meglebegtette azt a lehetőséget is, hogy kilép az Európa Tanácsból, és felmondja az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

Németh Zsolt: Oroszország valószínűleg visszatér az Európa Tanácsba

Németh Zsolt, aki részt vesz a tanács ülésén, elmondta: 2014-ben, a Krím-félsziget megszállása után az Európa Tanács megfosztotta Oroszországot a szavazati és felszólalási jogától, idén májusban azonban a miniszteri bizottság nagy többséggel támogatta, hogy Oroszország részt vegyen a főtisztviselők megválasztásában és újra gyakorolhassa a szavazati jogok egy részét. 

Az Európa Tanács közgyűlése ezen a héten foglalkozik a kérdéssel, és valószínűsíthető, hogy Oroszország visszatérhet a szervezetbe - közölte a külügyi bizottság elnöke.

Hozzátette, Magyarország távol maradt a hétfői szavazástól, mert problémásnak találja, hogy Ukrajna helyzete továbbra is rendezetlen, valamint nem egyértelmű, hogy mely jogokat adnák vissza Oroszországnak és mely szankciókat tartanák fenn.

Magyarország ugyanakkor üdvözli Oroszország visszatérést az Európa Tanácson belül zajló párbeszédhez, hiszen páneurópai szervezetről van szó - emelte ki Németh Zsolt.

Megjegyezte: a „páneurópai párbeszéd” helyreállításához azonban nem elég Oroszország visszatérése, számos kérdést kellene tisztázni az emberi jogok területén is.

Németh Zsolt elmondta azt is, hogy a tanács e heti ülésén veszi át Franciaország Finnországtól az elnöki teendőket, és Franciaország is úgy gondolja, hogy emberi jogok európai védelmének legfontosabb intézménye az Európa Tanács. Ebből fakadóan pedig tisztázni kell az Európa Tanács és az Európai Unió (EU) közötti munkamegosztás kérdését. Az emberi jogok és a jogállamiság védelme ugyanis hangsúlyosan vetődik fel az EU keretei között is, de úgy gondolják, hogy ennek valódi felelőse az Európa Tanács, ezért fontos, hogy kialakuljon egy rendszeres párbeszéd az unió és a tanács között.

A külügyi bizottság elnöke végül kitért arra is, hogy szerdán választ új főtitkárt a tanács: az Európai Néppárt jelöltje Marija Pejcinovic Buric horvát, a liberálisoké pedig Didier Reynders belga külügyminiszter; Magyarország a néppárt jelöltjét támogatja.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom