Pörög tovább az uniós póker

„Itt semmi sem tanúskodik hatékonyságról” – kemény kritikát kaptak az uniós döntéshozók a brüsszeli Politicótól, miután a pénteken véget ért kétnapos EU-csúcs után szinte nulláról kezdik a csúcspozíciók elosztását. A szombati hírlevél emlékeztetett, hogy a tagállami vezetőknek legkésőbb július 2-ig, az új Európai Parlament (EP) megalakulásáig el kell döntenie, kit jelöl az EP mellett az Európai Bizottság, az Európai Tanács élére, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselői posztra.

Az uniós vezetők legközelebb június 30-án tartanak csúcstalálkozót, előtte pedig Oszakában, a G20-as csúcs margóján folytatja egy részük az egyezkedést. A Politico megjegyezte, hogy bár ez a tárgyalás Japánban biztos hatékony lesz, azért mégiscsak problematikus, hogy az olyan globális kihívások helyett, mint az adóelkerülés vagy a klímaváltozás, Európa megint köldöknézegetésre fordítja politikai tőkéjét. A média számára a G20-as csúcs amúgy lényegesen kevésbé transzparens és elérhető, mint a brüsszeli események, szóval a nagy uniós országok jó lehetőséget kapnak a háttéralkuk kötésére.

A BBC sorra vette a nagyobb pártcsaládok csúcsjelöltjei – a néppárti Manfred Weber, a szocialista Frans Timmermans és a liberális Margrethe Vestager – esélyeit az EB elnökségére is, ők azonban Emmanuel Macron francia elnök és Angela Merkel német kancellár szerint is félre lettek téve. Ami a titkos favoritként emlegetett francia néppárti Michel Barnier-t illeti, a brit közmédia szerint a Brexit-főtárgyaló a brit kiválási tárgyalások menedzselésével igen komoly eredményt mutathat fel. Macron szerint Barnier az egyik olyan európai vezető, akinek megvannak a kvalitásai egy uniós csúcspozícióhoz. Barnier egyébként bevallottan Charles de Gaulle örökségét hirdeti, a központosított gazdaságot, erős elnökséget és független külpolitikát.

Weber tegnap a Welt am Sonntagnak azt mondta, bízik abban, hogy a győztes pártcsalád csúcsjelöltjeként övé lehet az EB elnöki széke. A héten azért fog küzdeni, hogy a parlament mellé álljon, és nyomást gyakoroljon a Tanácsra.A szociáldemokrata és a liberális frakcióvezető már megmondta neki, hogy nem szavaznák meg. „Weber és Timmermans nem felel meg a magyarok elvárásainak, Magyarország csak olyan jelöltet támogat, aki tiszteletben tartja az európai nemzeteket, hajlandó fellépni a keresztény kultúra megvédéséért, és nem szervezni, hanem megállítani akarja a migrációs folyamatokat” – mondta tegnap a Kossuth rádióban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Beszélt arról is, hogy a klímaváltozás elleni küzdelem sikere Magyarországnak is fontos, ezért az ország betartja a vállalt nemzetközi kötelezettségeit. Az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás tekintetében Magyarország negyven százalékkal jobban áll, mint a klímaellenes küzdelem bajnokaként beállított Németország, 2030-ra pedig a magyar áramtermelés mintegy 90 százaléka szén-dioxid-mentes lesz – közölte.