„Weber és Timmermans elbukott, ez jó hír”

Nem sikerült megállapodni az uniós intézmények elnöki tisztsé­gei­nek betöltéséről, ezért a tagállami vezetők jövő vasárnap újabb találkozót tartanak – jelentette be csütörtök éjjel Donald Tusk, az Euró­pai Tanács elnöke. Hangsúlyozta, nem sorakozott fel a többség az Európai Bizottság elnöki tisztségére jelöltek egyike mögött sem. A csúcspozíciókról „csomagban” kell megegyezni, amely tükrözi a közösség sokszínűségét, mondta Tusk, utalva arra, hogy a bizottság és az általa vezetett testület mellett az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére, valamint a kül- és biztonságpolitikai főképviselő posztjára is keresnek jelöltet. A hajnali kettőkor tartott sajtótájékoztatót egyébként az újságírók bizarrnak nevezték, többek között amiatt, hogy az alig hétperces eseményen Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke azzal viccelődött, milyen nehéz őt pótolni.

„Egyetlen jelöltnek sincs többsége az Európai Bizottság következő elnöki tisztségének betöltéséhez, közös megoldást kell találni az Európai Parlamenttel egy válsághelyzet elkerülése érdekében” – közölte a találkozó után Angela Merkel német kancellár.

Hasonlóan fogalmazott Emmanuel Macron francia elnök. „Európának meg kell mutatnia, hogy egységet tud mutatni úgy, hogy minden fél szem előtt tartja a saját és az unió érdekeit” – fogalmazott. Macron arról is beszélt, amennyiben Manfred Weber néppárti csúcsjelölt az európaiak előtt mutatkozott volna be mint az Európai Bizottság elnökjelöltje, támogatása nem jelentett volna problémát, de ő a német lista vezető jelöltje volt, ez pedig így nem működik. „Ha egy nap az euró­paiak úgy döntenek, hogy olyan alkotmányt fogadnak el, amely azt mondja, hogy az uniós bizottság elnökét az európai nép választja, akkor valódi európai választásokat fogunk tartani, és abban a pillanatban bárki közvetlenül megválasztható lesz, de jelenleg nem ezt mondják a szerződések” – magyarázta. Egyébként Merkel is utalt arra, hogy a csúcsjelölti rendszer még feléledhet, ha a következő EP-választásig megvalósulnak a többek között általa is támogatott transznacionális listák.

Macron megjegyezte, hogy nem ellenezne egy német csúcsjelöltet akkor, ha Merkel lenne a jelölt. A Die Welt szerint ez az elsőre dicséretnek hangzó megjegyzés Berlinben inkább bizarr provokációként hangzik, hiszen Merkel többször is elmondta: nem pályázik uniós tisztségre. Ezt elmondta tegnapi sajtótájékoztatóján is, és elszomorítónak nevezte, hogy az újságírók nem tisztelik a szavait, és kitartóan erről faggatják. „A Merkel–Macron mérkőzés állása 0–1” – írta a Die Welt, megjegyezve, hogy mérgezett a légkör a német és a francia vezető viszonyában.

Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a közmédiának hangsúlyozta: Manfred Weber és a szocialista csúcsjelölt Frans Timmermans elbukott, ez pedig jó hír Magyarországnak, mert a magyar emberek nem akarták őket. Emlékeztetett: Magyarországon nagy támogatást kaptak, az 53 százalék példátlan, Európában ilyen szinte senkinek sincs, ezzel a támogatottsággal meg tudja akadályozni, hogy olyan vezetői legyenek az Európai Uniónak, akik a bevándorlást pártfogolják. Hozzátette: azt is vállalta, hogy nem lesz olyan vezetője az uniónak, aki ne adná meg a tiszteletet Magyarországnak és a közép-európai országoknak. Hangsúlyozta: ezt a két vállalást a tegnapi napig sikeresen teljesítette, mert a Spitzenkandidatok, Weber úr és Timmermans úr elestek, és a két követelmény közül egyiknek sem feleltek meg. Kérdésre válaszolva azt mondta, a visegrádi négyeknek jó esélyük van egy csúcspozíció megszerzésére. A V4-eknek minden uniós pozícióra több, két-három jelöltjük is van, és jó esélyünk van arra, hogy az egyeztetéseken kellő súllyal tudjuk képviselni a visegrádi csoportot – mondta. A nevek kimondásával azért kell ügyesen bánni, mert van, akinek növeli, és van, akinek csökkenti az esélyeit a neve elhangzása – magyarázta. Hangsúlyozta: az biztos, hogy a hét közepén a V4-ek vezetői személyesen is találkoznak, hogy az utolsó egyeztetéseket is elvégezzék. Aztán vasárnap este a visegrádi csoport megpróbálja képviselni Közép-Európa érdekeit. „Az esélyek jók, vannak jó jelöltjeink, szerintem be is fognak futni” – fogalmazott.

A kormányfő arról is beszélt, hogy Magyarországnak – a többi országgal együtt – vannak klímacélvállalásai. 2030-ig ezeket meg tudjuk valósítani, erre vannak terveink, és ezt meg tudjuk úgy tenni – pénzünk is van hozzá –, hogy a klímacélok elérése ne eredményezze a lakások rezsiköltségének növelését – mondta.

Szintén tegnap Dunai Mónika fideszes képviselő az Országházban azt mondta: „Felháborító, hogy Brüsszel továbbra is ránk akarja kényszeríteni a betelepítési kvótát.” Közölte: ez abból a közleményből derül ki, amelyet a menekültek világnapja alkalmából adott ki az Európai Bizottság.