Külföld
Boris Johnson: Október 31-ig végrehajtható a Brexit

A pártvezetői tisztségéből távozó Theresa May miniszterelnök utódjának megválasztására indult folyamat első szakaszában a tory alsóházi frakció szavazássorozattal szűkítette két jelöltre az eredetileg tízfős mezőnyt, és a csütörtökön tartott utolsó szavazási forduló után Johnson és Hunt maradt versenyben.
Közülük választja meg a jövő hónap végéig a Konzervatív Párt 160 ezer tagja May utódját, aki az Egyesült Királyság új miniszterelnöke is lesz.
Johnson a szombaton Birminghamben tartott első kampányrendezvényen úgy vélekedett: a „józan ész érvényesülése esetén” ki lehet lépni megállapodás nélkül az EU-ból anélkül is, hogy vámok jelennének meg az Európai Unióval folytatott brit kereskedelemben.
Megerősítette azt a véleményét, hogy a jelenleg érvényes október 31-i határnapig „egyértelműen végrehajtható” a Brexit. Megismételte azt az álláspontját is, hogy a felelős magatartás az, ha a következő brit kormány felkészül a megállapodás nélküli kilépésre az EU-ból.
Arra a kérdésre, hogy ez miként lenne megoldható vámok azonnali megjelenése nélkül az unióval folytatott kereskedelemben, Boris Johnson úgy fogalmazott: uniós „barátainknak és partnereinknek sem érdeke”, hogy „egyoldalúan” vámokat vezessenek be Nagy-Britannia és az Európai Unió kereskedelmében.
Hozzátette: ha az Európai Unió mégis úgy dönt, hogy vámokat vet ki a Nagy-Britanniából érkező árukra, a „napóleoni kontinentális rendszer óta” először fordulna elő, hogy a kétoldalú kereskedelemben ilyen „értelmetlen okokból keletkezzen fennakadás”.
Johnson kijelentette: nem hiszi, hogy az Európai Unió ezt akarná.
A volt brit külügyminiszter a szombati birminghami kampányrendezvényen úgy vélekedett: a józan ész diktálta megoldás az lenne, hogy a nézeteltéréseket okozó első számú problémát - vagyis azt, hogy miként lehet elkerülni az ír-északír határon a hosszú évek óta nem létező fizikai ellenőrzés visszaállítását a Brexit után - a felek kiveszik a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásból, és a majdani kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásról tartandó tárgyalásokon rendezik.
Ezt az Európai Unió többször is határozottan elvetette.
Nem sokkal a szombati kampányrendezvény előtt a Bank of England kormányzója is egyértelműen leszögezte, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén mindenképpen vámok jelennének meg Nagy-Britannia és az EU kereskedelmében.
Mark Carney a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: az EU automatikusan bevezetné ezeket a vámokat rendezetlen brit kilépés esetén, mivel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályai alapján az uniónak azonos vámokat kell alkalmaznia minden olyan külső kereskedelmi partnerrel szemben, amellyel nincs szabadkereskedelmi megállapodása. A brit jegybank vezetője szerint ennek alapján ha az EU úgy döntene, hogy nem alkalmaz vámokat Nagy-Britanniával szemben, akkor az egész világgal szemben is ugyanígy kellene eljárnia.
Johnson versenytársa, Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter a szombati birminghami kampányrendezvényen arra intette a Konzervatív Párt tagságát, hogy ne válasszanak meg egy „konzervatív populistát egy keményvonalas balos populista ellenében”.
Hunt egyértelművé tette, hogy ez utóbbi meghatározással Jeremy Corbynra, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjére utalt.
Felmérés: jelentősen csökkent Boris Johnson támogatottsága
A vasárnap ismertetett legfrissebb felmérések szerint rövid idő alatt markánsan csökkent a legesélyesebbnek tartott brit miniszterelnök-jelölt, Boris Johnson választói támogatottsága, miután a volt külügyminiszter minapi hangos összeveszése élettársával az országos lapok címlapjaira került.
A pártvezetői tisztségéből távozó Theresa May miniszterelnök utódjának megválasztására indult folyamat első szakaszában a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója szavazássorozattal szűkítette két jelöltre az eredetileg tízfős mezőnyt, és a csütörtökön tartott utolsó szavazási forduló után Johnson és Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter maradt versenyben.
Közülük választja meg a jövő hónap végéig a Konzervatív Párt 160 ezer tagja May utódját, aki az Egyesült Királyság új miniszterelnöke is lesz.
A londoni fogadóirodák nyereményesély-kiírásai és a felmérések is arra vallottak eddig, hogy Johnson a favorit a pártvezetői és a miniszterelnöki tisztségért folyó versengésben.
A Survation közvélemény-kutató cég á Mail on Sunday című vasárnapi konzervatív brit tömeglap megbízásából már a csütörtöki utolsó alsóházi szavazási forduló után elvégzett egy gyorsfelmérést, amely szerint akkor még a teljes brit választójogú lakosság 36 százaléka, a Konzervatív Párt szavazótáborának 55 százaléka mondta azt, hogy Johnsont tartja a legjobb jelöltnek a miniszterelnöki posztra.
Jeremy Huntról mindkét választói mintán belül 28 százalék vélekedett így.
A péntek hajnali családi botrányról nyilvánosságra került hírek után a Survation megismételte ugyanezt a felmérést, és a Mail on Sunday vasárnapi ismertetése szerint ebben a kutatásban a teljes választói körön belül már csak 29 százalékos, a konzervatív párti választók között 45 százalékos volt Boris Johnson támogatottsága.
Jeremy Huntról a második vizsgálatba bevont teljes választói minta 32 százaléka, a Konzervatív Pártot támogatók 34 százaléka mondta azt, hogy ő lenne a jobb miniszterelnök.
Hunt így az országos mintán belül átvette a vezetést, a konzervatív szavazók körében pedig 27 százalékpontról 11 százalékpontra csökkent Johnson támogatottsági előnye egyetlen nap alatt.
A fordulat előzményeként Johnson és élettársa, Carrie Symonds lakásszomszédai péntek hajnalban kihívták a rendőrséget, miután csapkodással, üvegcsörömpöléssel vegyes hangos veszekedés zaját hallották a pár lakásából.
Az egyik szomszéd hangfelvételt is készített a falon keresztül, és ezt eljuttatta a The Guardian című baloldali brit napilapnak, amely közölte a felvételt. Ezen hallatszott, amint Carrie Symonds felrója, hogy Johnson vörösborral öntötte le a kanapét, majd a veszekedés elfajul, és Carrie Symonds azt kiabálja, hogy "szállj le rólam", illetve azt, hogy "tűnj el a lakásból".
A kivonuló rendőrjárőr azonban azt állapította meg, hogy semmiféle olyan törvényi kihágás nem történt, amely rendőri intézkedést igényelt volna, és sem Johnsonnak, sem élettársának nem esett semmi baja.
Ennek ellenére az ügy a hétvégére a vezetőválasztási versengés egyik központi témájává vált. A szombaton Birminghamben tartott első kampányvitát vezető újságíró is kitartóan faggatta az esetről Johnsont, aki azonban folyamatosan kitért a válaszadás elől, mondván: nem hiszi, hogy az emberek ilyesmikről akarnának hallani.
Boris Johnson gondjai az országos üggyé terebélyesedett családi veszekedés nélkül is sűrűsödnek.
A The Sunday Times című konzervatív vasárnapi brit lap értesülése szerint Julian Smith, a Chief Whip, vagyis az alsóházi tory pártcsoport frakciófegyelmének fenntartásáért felelős kabinettag arra figyelmeztette Johnson stábját, hogy ha Boris Johnson lesz a miniszterelnök, akár első munkanapján, július 25-én bizalmatlansági indítvánnyal szembesülhet, és abba bele is bukhat.
Ugyanezt mondta a The Sunday Timesnak Dominic Grieve, a konzervatív párti brit kormány volt jogi főtanácsadója, aki szerint ha Johnson - a keményvonalas tory Brexit-tábor frontembere - miniszterelnökként a brit EU-tagság rendezetlen, megállapodás nélküli megszüntetésére törekedne, akkor bizalmatlansági indítvánnyal kerülne szembe, és ezt el is vesztené.
Johnson a vezetőválasztási kampányban kijelentette: ha ő lesz a Konzervatív Párt új vezetője és így az új brit miniszterelnök, az Egyesült Királyság a Brexit október 31-i határnapján mindenképpen kilép az Európai Unióból, akár sikerül elfogadtatni az eddig háromszor elvetett Brexit-megállapodást a brit parlamentben, akár nem.
Jeremy Hunt szerint „katasztrófával” érne fel, ha „nem a megfelelő személy” kerülne a Konzervatív Párt és a kormány élére, mivel ennek idő előtti parlamenti választás lehetne a következménye, és ha ennek eredményeként Jeremy Corbyn lesz a miniszterelnök, akkor „soha nem lesz Brexit”.
Hunt megerősítette azt a korábban is hangoztatott álláspontját, hogy ha semmi esély nem mutatkozik a Brexit-megállapodás újratárgyalására az október 31-i határnapig, akkor „nehéz szívvel ugyan”, de kész lenne megállapodás nélkül kivezetni Nagy-Britanniát az EU-ból.