Velencei Bizottság: A moldovai helyzet nem követelte meg a parlament feloszlatását

„Az Európa Tanács Velencei Bizottságának alkotmányjogi szakértői arra a következtetésre jutottak, hogy a Moldovai Köztársaságban 2019. június 7-8-án nyilvánvalóan nem voltak meg a feltételei a parlament feloszlatásának” - áll a közleményben.

A Velencei Bizottság szerint a moldovai alkotmánybíróság sem a saját eljárásrendjét nem tartotta be, sem a felek egyenjogúságának elvét.

„Az alkotmánybíróság június 7. és 8. döntései kapcsán a Velencei Bizottság úgy véli, hogy az államfő és a parlament jogai súlyosan sérültek az eljárásban, az egymást gyorsan követő számos döntéstől, amelyek az állami intézményekre jelentős következményekkel bíró kényes kérdéseket érintettek. Sem a parlament, sem az elnök nem volt képviselve az eljárásban, s úgy tűnik nem volt lehetőségük arra sem, hogy előadhassák saját érveiket” - húzták alá a szakértők.

A dokumentum emellett állást foglalt a kormányalakításra megszabott határidő kérdésben is. A Velencei Bizottság példátlannak nevezte azt, ahogyan a taláros testület a három hónapos határidőt számlálta a február 24-i választásokat követően. A szakértők szerint a határidő nem június 7-én, hanem 9-én telt le, ugyanakkor mivel ez a nap vasárnapra esett, át kellett volna vinni hétfőre a határidő lejártát. Ezért a Velencei Bizottság szerint Maia Sandu koalíciós kormányának megalakulása június 8-án megfelelt az ország törvényeinek. A szakértők emellett arra a következtetésre jutottak, hogy elnök alkotmányos jogai is sérülhettek ebben a helyzetben, mivel neki van joga végső eszközként a parlament feloszlatására, amennyiben a törvényhozás nem tud megállapodni határidőre egy új kormányról.

„Alapos okkal feltehető, hogy nem volt összhangban Moldova alaptörvényével az alkotmánybíróság döntése, amellyel felfüggesztette az államfőt tisztségéből és a miniszterelnököt tette meg az ország ideiglenes elnökének” - derült ki a dokumentumból.

Az alkotmányos szervek saját feladat- és hatáskörükben kötelesek eljárni, „amennyiben ez nem tejesül. az állami intézmények működésének demokratikus jellege komolyan, jóvátehetetlenül sérülhet” - hangsúlyozták a szakértők. Csak az ilyen rendkívüli helyzetekben szánja rá magát a Velencei Bizottság, hogy véleményt alkosson alkotmánybírósági döntésekkel összefüggésben - tették hozzá.

A moldovai politikai válság teljes értékelését várhatóan a jövő héten hozza nyilvánosságra a Velencei Bizottság.

Bár Moldovában június 8-án koalíciós kormányt alakított az Igor Dodon elnököt támogató Szocialista Párt és az Európai Unió-párti Acum (Most) pártszövetség, az előző kormányt adó, Vladimir Plahotniuc oligarcha vezette Moldovai Demokrata Párt (MDP) a befolyása alatt álló alkotmánybírósághoz fordult, azt állítva, hogy a február végi választások nyomán a pártok nem tudtak a törvényesen előírt 90 napos határidőn belül kormányt alakítani, ezért az államfőnek fel kellett volna oszlatnia a parlamentet. A bírói testület az MDP-vel egyetértésben június 9-én felfüggesztette tisztségéből a szocialista államfőt, Igor Dodont.

Az alkotmányjogi patthelyzetet azzal oldották fel, hogy Pavel Filip kormánya múlt pénteken lemondott, az alkotmánybíróság pedig érvénytelenítette azokat a korábbi határozatait, amelyek megkérdőjelezték az új kormány legitimitását.