Andrej Babis nem tart az ellene tüntetőktől

Különösebb nyugtalanság nélkül várhatja Andrej Babis cseh kormányfő a jövő heti bizalmi szavazást, amit az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) indítványa nyomán tartanak a prágai parlamentben. Ennél többhöz nincs ereje az ellenzéknek, de a szavazást egyébként is bevallottan politikai gesztusnak szánják.

Babis ellen hetek óta tüntetnek Csehország-szerte, elsősorban a Millió pillanat a demokráciáért nevű civil szervezet kezdeményezésére. Az Európai Bizottság könyvvizsgálói jelentései szerint ugyan Babis az Agrofert holdingot 2017 elején két vagyonkezelő alapba helyezte, továbbra is befolyással van a cégeket érintő döntésekre, Brüsszel ezért 17,4 millió euró uniós támogatás visszafizetését követeli.

Babis szerint a tüntetések nem fognak kormányváltáshoz vezetni, „Csehország ugyanis nem Szlovákia”. A Robert Fico szociáldemokrata kormányfő lemondásához vezető tüntetésekről a hónap elején beszélt a pozsonyi Globsec biztonságpolitikai fórumon. Babis azzal vádolta Brüsszelt, hogy Csehországot támadja és a V4-ekre akar nyomást gyakorolni. A tüntetések mögött George Soros hálózatát sejti, ebbéli véleménye miatt bírálatokat is kapott a sajtótól.

A prágai parlament alsóházában a Babis-vezette ANO mozgalom és a Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) koalíciójának csak úgy van többsége, hogy kívülről támogatja őket Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM). A parlamenti erőviszonyokra ugyan nincs hatással, de beszédes az idei EP-választások eredménye. Az ANO 21,18 százalékot szerzett, ez nyolcszázalékos csökkenést jelent a 2017-es parlamenti választáshoz képest, de a győzelemhez így is bőven elég volt, a második helyet ugyanis 14,5 százalékkal szerezte meg az ODS, három százalékot javítva két évvel ezelőtti eredményén. Néhány pontot javítva 13,9 százalékot szereztek a balliberális Kalózok, támogatottságát megduplázva 11,6-ot a jobbközép TOP9, őket követi az euroszkeptikus SPD, a kereszténydemokrata KDU-CSL, valamint a kommunisták. Az SPD a korábbiakhoz hasonlóan szerepelt, utóbbi két párt azonban gyengült pár százalékot.

Kormányt támogató képviselők lapunknak hangsúlyozták, a brüsszeli törekvés célja a szlovákiai forgatókönyv megismétlése, önerőből ugyanis láthatóan nem boldogul az ellenzék, a tüntetéseken pedig a Soros-hálózat módszerei mutatkoznak meg. Nem véletlen, hogy minden visegrádi vezetőt támadnak – jegyezték meg.

Lapunknak nyilatkozva aggasztónak nevezte az EP-választás eredményét Tomás Zdechovsky kereszténydemokrata EP-képviselő. Úgy fogalmazott, a kormányfő neve egyre „mérgezőbb” a fent említett vádak miatt, s a politikus szerint „minden vörös vonalat átlépett” Babis azzal, hogy az uniós vizsgálatot Csehország szuverenitása elleni támadásnak nevezte. „Bízom benne, hogy mindannyian jobban együtt tudunk majd működni, mint ahogyan az most tűnik, hiszen Csehország érdekeinek szolgálata a közös célunk kell, hogy legyen” – jegyezte meg. A KDU-CSL eredményével kapcsolatban azt mondta, bár vesztettek két mandátumot, az eredményt nem kell túlgondolni, hiszen az EP-be újoncként bekerült SPD és Kalózok megjelenése, valamint a magas részvétel is új helyzetet teremtett, és mindezek fényében az eredményük tulajdonképpen jobb is, mint amire számítani lehetett. Saját képviselői munkájával kapcsolatban kiemelte, hogy a jövőben még nagyobb figyelmet fog szentelni az üldözött keresztények védelmének.

A kormányfő pozíciójának stabilitását erősíti Milos Zeman államfő is – mutatott rá lapunknak Radko Hokovsky, a prágai European Values Think-Tank elemzőintézet elnöke. Hokovsky felidézte, Zeman többször is megerősítette, hogy mindenféleképpen Babist kérné fel újra kormányalakításra, aki ha esetleg elveszti a szociáldemokratákat, a SPD bizonyosan szívesen beugrik a helyükre. Úgy vélte, egy esetleges előrehozott választás sem Babisnak ártana, hanem inkább a kisebb, ellenzéki jobbközép pártoknak.