Külföld

Kairó: Az ENSZ szándékosan átpolitizálja Murszi halálát


Kairó a megbuktatott egyiptomi elnök, Mohamed Murszi halálának szándékos átpolitizálásával vádolta az ENSZ-t szerdán, miután a világszervezet független vizsgálatra szólított fel a haláleset ügyében.

Ahmed Háfez egyiptomi külügyi szóvivő közleményben úgy fogalmazott, hogy az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának keddi felhívása „egy természetes halál szándékos átpolitizálása”. Háfez hozzátette azt is, hogy a világszervezet felszólítása olyan országéhoz hasonlít, amely a saját politikai céljaira igyekszik felhasználni a megbuktatott államfő halálát. Ezzel feltehetően arra utalt, hogy kedden Törökországban országszerte gyászszetartásokat tartottak Murszi emlékére, amin több török politikus, egyebek közt Ali Erbas, a vallásügyi hivatal vezetője és Abdulhamit Gül, az igazságügyi miniszter is jelen volt. Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn vértanúnak nevezte a volt egyiptomi államfőt.

A hadsereg által a hatalomból eltávolított iszlamista államfő hétfőn egy bírósági tárgyaláson rosszul lett, és röviddel később meghalt. Az állami média egy magát megnevezni nem akaró orvosszakértői forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a halál oka szívroham volt.

Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa szerint aggodalmak merültek föl Murszi fogva tartásának körülményei miatt, beleértve az orvosi ellátást is. A testület keddi közleményében független vizsgálatot kért Murszi halála, illetve fogva tartása ügyében. A közlemény szerint a vizsgálatot olyan bírósági vagy más, mértékadó hatóságnak kell elvégeznie, amely független az egyiptomi büntetés-végrehajtás intézményétől, és fel van hatalmazva a halál körülményeinek és okainak „gyors, pártatlan és hatékony vizsgálatára”.

Murszi, Egyiptom első demokratikusan megválasztott elnöke 2012-ben került hatalomra, de a hadsereg - Abdel-Fattáh esz-Szíszi akkori védelmi miniszter vezetésével - 2013-ban eltávolította őt tisztségéből, mert azzal vádolta, hogy támogatja az iszlamista mozgalmakat.

A megbuktatott elnök azóta börtönben volt, és több perben elítélték. Egyebek közt abban is bűnösnek találták, hogy erőszakos összecsapásokra buzdította híveit az ellene tüntető tömeggel szemben 2012 végén. A megbuktatott államfőre emellett 25 éves börtönbüntetést is kiszabtak, mivel a vád szerint bizalmas dokumentumokat szivárogtatott ki Katarnak.
 

Kapcsolódó írásaink