Külföld

Eltemették Mohamed Murszit

Megerősített biztonsági intézkedések mellett temették el kedden Mohamed Murszit, Egyiptom megbuktatott államfőjét, aki rosszul lett az ellene szóló egyik per előző napi tárgyalásán, majd kórházba szállítása közben halt meg.

Eltemették Mohamed Murszit
Murszi halotti imáját a dél-kairói Tora börtönben mondták el, ahol korábban őrizték
Fotó: aljazeera.com

Murszi egyik ügyvédjének, Abdul-Munejm Abdul-Makszúdnak a közlése szerint Murszi halotti imáját a dél-kairói Tora börtönben mondták el, ahol korábban őrizték, majd egy nyugat-kairói temetőben helyezték végső nyugalomra. A megbuktatott államfő fia, Ahmed Murszi azt mondta, a hatóságok nem engedélyezték, hogy apját a család a szülőhelyén, az észak-egyiptomi Sarkíja tartományban temesse el.

A hétfői tárgyalás után az egyiptomi főügyész elrendelte a tárgyalási videofelvételek lefoglalását, és kihallgatnak mindenkit, aki jelen volt Murszi összeesésekor. A boncolás eredményéről szólva az állami média egy magát megnevezni nem akaró orvos szakértői forrásra hivatkozva azt közölte, hogy a halál oka szívroham volt. 

A Muszlim Testvériség nevű iszlamista szervezet, amelynek Murszi is a tagja volt, s amelyet nem sokkal az ő megbuktatása után tiltottak be Egyiptomban, a honlapján megjelent közleményében „nyilvánvaló gyilkosságnak” nevezte Murszi halálát.

Mohamed Szudan, a Muszlim Testvériség egyik londoni vezetője szintén úgy vélte: Murszi halála „előre kitervelt emberölés” volt, ugyanis megtagadták tőle gyógyszereit és látogathatóságát, valamint alig lehetett tudni valamit egészségi állapotáról. Szudan hétfőn felszólította fel az embereket, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a temetésen, illetve arra is biztatta őket, hogy világszerte tartsanak megmozdulásokat Egyiptom nagykövetségeinél.

A 2012-ben hatalomra lépő Mohamed Murszi, a Muszlim Testvériség egyik volt vezetője, Egyiptom demokratikusan megválasztott elnöke ellen többször hatalmas tömegek tüntettek, majd a hadsereg - Abdel-Fattáh esz-Szíszi akkori védelmi miniszter vezetésével - 2013-ban eltávolította őt tisztségéből, mert azzal vádolták, hogy támogatja az iszlamista mozgalmakat.

A megbuktatott elnök azóta börtönben volt, és több perben elítélték. Húszéves börtönbüntetését töltötte erőszakra való felbujtásért: az ítélet szerint Murszi erőszakos összecsapásokra buzdította híveit az ellene tüntető tömeggel szemben 2012 végén. A megbuktatott államfőre emellett egy 25 éves börtönbüntetést is kiszabtak bizalmas dokumentumok Katarnak történő kiszivárogtatása miatt.

Országszerte imádkoztak Törökországban Mohamed Murszi emlékére

Jelképes muszlim temetési imát mondtak kedden Törökország központi mecseteiben a hétfőn elhunyt Mohamed Murszi emlékére - jelentette az A Haber török kormányközeli hírtelevízió.

A megemlékezéseket a kedd déli imát követően tartották.
Az ankarai Hayi Bayram mecsetben felszólalva Ali Erbas, a vallásügyi hivatal (Diyanet) vezetője leszögezte: Murszi a zsarnokok ellen harcolt. Erbas imájában azért fohászkodott, hogy a muszlim ifjúság a volt egyiptomi államfő példáját követve nevelkedjék. 

Az ankarai eseményen részt vett többek között Mustafa Sentop házelnök, Abdulhamit Gül igazságügyi miniszter és Vasip Sahin, Ankara tartomány kormányzója is.

Mustafa Sentop beszédében rámutatott: a halál elkerülhetetlen, a fontos azonban az, hogy a végzet milyen körülmények közötti éri utol az embert. Kifejtette: mindannyiunk életének az a célja, hogy tiszteletreméltó halált haljunk, Murszinak ez megadatott. Murszi volt az első egyiptomi államfő, akit a nép választott, de árulók kivették kezéből a hatalmat - emlékeztetett a házelnök, hozzátéve, hogy „akik puccsal érkeznek, minden alkalommal még nagyobb puccsal távoznak”. Sentop úgy fogalmazott: nem tudjuk, hogy a zsarnokok hogyan és mikor buknak meg, csak azt tudjuk biztosan, hogy mindennek megvan a maga ideje. A házelnök végül reményét fejezte ki arra vonatkozóan, hogy Egyiptom népe mihamarabb megszabadul az üldöztetéstől, az elnyomástól, és egy legitim, az emberek jólétét szem előtt tartó vezetés veszi át az ország irányítását.

A halálhírre reagálva Recep Tayyip Erdogan török elnök hétfőn vértanúnak nevezte a volt egyiptomi államfőt. Törökországban, továbbá a Közel-Keleten tiszteletből a vértanú (törökül sehit) jelzővel szokás illetni azt, aki az „igaz célért” folytatott küzdelemben veszíti életét. Leggyakrabban például azokat a katonákat nevezik vértanúknak, akiket harc közben ér a halál.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom