Külföld

Egy kisváros nagy harca

„Görlitzet megvédték a demokráciától” – A baloldal és a Zöldek is Merkel pártjának jelöltje mögé álltak, hogy megállítsák az AfD-t a polgármester-választáson

Széles választási szövetséggel tudták csak megakadályozni Németország legkeletibb városában, hogy bevándorlásellenes polgármestert válasszanak a helyiek. Az ügy érdekében még Hollywood is megmozdult, azonban a görlitzi vereség ide vagy oda, az Alternatíva Németországnak Kelet-Németország egyik vezető pártja.

Egy kisváros  nagy harca
Wippel csak második lett, pártja viszont megerősödött Kelet-Németországban
Fotó: AFP/DPA/Sebastian Kahnert

Majdnem megszerezte első polgármesteri székét a bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) a hétvégén. A szászországi Görlitzben tartottak polgármester-választást vasárnap, a lehetséges AfD-s siker miatt pedig Németországon is túlmutató figyelmet kapott a kisváros. Ahogyan arról korábban lapunk is beszámolt, a múlt héten hollywoodi producerek, német színészek és hírességek levélben fordultak a lengyel–német határon fekvő város lakóihoz, hogy ne szavazzanak a „gyűlöletkeltő és idegengyűlölő” AfD-re. A Görliwoodként is emlegetett, középkori hangulatú kisvárosban több mint száz filmet forgattak már, a levél írói szerint pedig, ha nem tanácsuk szerint szavaznak a helyiek, idegengyűlölőnek tűnhetnek, és elriaszthatják a filmeseket.

Az AfD egy tősgyökeres görlitzit, a 37 éves Sebastian Wippelt, korábbi rendőrt indította, aki 2014 óta a tartományi parlament képviselője. Csak úgy, mint ellenfele, az 51 éves Octavian Ursu, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) jelöltje. Ursu Bukarestben született, 1990-ben vándorolt be Németországba, klasszikuszenész, időközben a városi színház trombitása lett. Wippel elsősorban helyi ügyekkel kampányolt, politikai mottója azonban országos érvényű volt: „egy döntés akkor helyes, ha jó a német nemzetnek”.

Keserű mellékíz

A vasárnap esti előzetes végeredmény szerint Wippel 44,9, Ursu pedig 55,1 százalékot kapott. Az első fordulót május 26-án tartották, azt Wippel nyerte meg 36,4 százalékkal, Ursu pedig 30,3 százalékot kapott.

A másik két jelölt, a zöldpárti Franziska Schubert (27,9 százalék) és a baloldali Jana Lübeck (5,5 százalék) az első fordulóban kiesett, pártjaik pedig Ursu mögé álltak.

A Sächsische Zeitung szerint az eredmények ismeretében Ursu újságíróknak azt mondta, boldog, és fontosnak tartja, hogy közelebb kerüljön azokhoz is, akik nem szavaztak rá. Paul Ziemiak, a CDU főtitkára nagy sikernek nevezte Ursu győzelmét, ami lendületet ad a kereszténydemokratáknak. Annegret Kramp-Karrenbauer pártelnök a Twitteren azt írta, a választás megmutatta, hogy a CDU az AfD-vel szemben álló „polgári erő”. Miután zöldpárti és baloldali politikusok reakcióikban emlékeztették, hogy a CDU távolról sem egyedül győzött, a politikus magyarázkodásra kényszerült, és később már azt írta, természetesen egy széles szövetség győzelméről van szó. A Zöldeket ezzel is feldühítette, többen rámutattak, hogy Kramp-Karrenbauer ebben a bejegyzésben sem nevezte meg a Zöldeket és a Baloldalt.

Alice Weidel, az AfD társelnöke pedig a Twitteren gratulált Wippel „óriási sikeréhez”. Wippel tiszteletreméltónak nevezte saját eredményét, és rámutatott, hogy az összes többi párt ellene mozgósított.

Megosztott ország

A svájci Neue Zürcher Zeitung szerint a CDU számára a népszerű zöldpárti jelölt taktikus támogatása volt a döntő. Schubert egyébként nem kampányolt közvetlenül Ursu mellett, de egyértelműsítette álláspontját, amikor arra kérte választóit, hogy egy „világra nyitott európai városra” szavazzanak a második fordulóban. A lap szerint keserű mellékízt ad a CDU sikerének, hogy csak masszív balos támogatással sikerült győzni, azok a választók pedig nem Ursura, hanem Wippel ellen szavaztak.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az eredmény megmutatta, hogy az AfD-nek nehéz dolga van a városokban, a CDU-nak azonban nincs oka fellélegezni, Ursu győzelme még nem a fordulat jele. A Süddeutsche Zeitung szerint az eredmény megmutatta, milyen gyenge a CDU Szászországban. A Die Zeit szerint a jobbközép párt legfeljebb egy kis levegőhöz jutott, ünneplésre nincs oka.

A Deutsche Welle kommentárja szerint a görlitzi választás az AfD támogatottságának lakmusztesztje az őszi tartományi választások előtt. Szeptember elsején Szászországban és Brandenburgban is választanak, és a CDU-nak mindkét tartomány okot ad az aggodalomra. A legfrissebb felmérések szerint Szászországban a CDU 24, az AfD pedig 25 százalékon áll, míg Brandenburgban a CDU 17, az AfD 21 százalékra számíthat. A közvélemény-kutatók által megjósolt eredmények az AfD-nek jelentős előrelépést, a kereszténydemokratáknak pedig komoly visszaesést jelentenek. Október 27-én Thüringiában választanak, itt azonban a 26 százalékon álló CDU-t nem a 20 százalékos AfD, hanem elsősorban a 25 százalékon álló Baloldal (Die Linke) szorongatja.

A május 26-i EP-választás a felméréseknél is jobban mutatja, miért kell aggódnia Angela Merkel kancellár pártjának. Az AfD országosan 11 százalékot kapott, két százalékponttal elmaradt 2017-es parlamenti eredményétől, azonban Szászországban és Brandenburgban is megelőzte a CDU-t, Thüringiában pedig csak két százalékponttal maradt le. A Deutsche Welle – és általában a nemzetközi sajtó – értelmezése szerint emögött az áll, hogy az 1990-es újraegyesítés dacára továbbra is a nyugatiaknál magasabb munkanélküliséggel, alacsonyabb életszínvonallal és bérekkel küzdő keleti országrész választóit sikeresen szólította meg az AfD, amely szerint a tömeges illegális bevándorlás, valamint a megújuló energiahordozókra való áttérés gazdasági fenyegetést jelent az etikailag homogénebb és szénközpontú keletnek. Alexander Gauland, az AfD társelnöke akkor úgy fogalmazott, „Németország megosztott” – pártja szlogenjei egyértelműen kevésbé találtak megértésre nyugaton, mint keleten.

Politikai karantén

Míg a legtöbb német tömegmédium az AfD vereségét hangsúlyozta, a jobboldali Opposition 24 portál úgy fogalmazott, Görlitzet „megvédték a demokráciától”, a baloldal és a Zöldek ugyanis készek voltak beállni az általuk egyébként gyűlölt CDU jelöltje mögé, csak hogy az AfD-t megfékezzék. A portál szerint a választás egyetlen győztese a német pártrendszer, amely makacsul védi magát minden reformtól.

Az AfD-t kétségkívül kiveti magából a német pártrendszer. A hétvégén Paul Ziemiak és Horst Seehofer belügyminiszter, a bajor Keresztényszociális Unió politikusa is elzárkózott a bevándorlásellenes párttal való együttműködéstől. Az új polgármesternek nem lesz könnyű dolga, hiszen a testület legnagyobb frakciója (30,8 százalék) az AfD-é, a CDU 22 százalékkal csak második. Wippel mindenesetre azt mondta vasárnap este Ursunak, hogy reméli, jól együtt tudnak majd dolgozni. A bevándorlásellenes politikus az őszi tartományi választáson is el akar indulni.

Röviden


A német rendőrség DNS-nyomok alapján letartóztatott a hétvégén egy 45 éves férfit, akit Walter Lübcke kereszténydemokrata politikus meggyilkolásával vádolnak. A kasseli járási államigazgatási hivatal vezetőjét június első hétvégéjén, saját háza teraszán lőtték fejbe. Sajtójelentések szerint a gyanúsított szélsőjobboldali körökben mozgott.

A bevándorlásellenes Vox kulcsszereplőnek bizonyult a spanyol polgármester-választásokon – jelentette az EuroEFE portál. Madridban például a jobbközép Néppárt (PP) jelöltje, José Luis Martínez-Almeida például a Voxnak és az Állampolgároknak (Ciudadanos) köszönhetően szerezhette a főpolgármesteri posztot, leváltva a baloldalt.

Hiába nyerte meg a májusi általános választásokat Belgiumban két flamand nacionalista párt, az Új Flamand Szövetség (N–VA) és a tőle jobbra álló Flamand Érdek (VB), formálódik a „vesztesek koalíciója”, ahogy Tom Van Grieken VB-elnök fogalmazott nemrég lapunknak. Elio Di Rupo, a vallon Szocialista Párt (PS) elnöke mindenféle együttműködést kizárt a flamand nacionalistákkal. A Euroactiv cikke szerint azt nyilatkozta, mindent megtesz, hogy négy másik párttal olyan koalíciót tudjon alakítani, amiből kihagyják az N–VA-t, nem is beszélve a Van Grieken pártjáról.

Nem veszi át európai parlamenti mandátumát Heinz-Christian Strache volt osztrák alkancellár. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) politikusa azután mondott le tisztségeiről, hogy korrupció gyanúja vetült rá egy videó nyomán. Strachét ennek ellenére a választók támogató szavazatai a lista élbolyába juttatták. A politikus tegnap jelentette be döntését. Sebastian Kurz osztrák kancellár hétfőn egyébként cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint már 2018-ban tudomása volt Strache ibizai videójáról.

Kapcsolódó írásaink