Külföld
Önmérsékletre intett az Európai Unió az Ománi-öbölbeli incidenssel kapcsolatban
A tárcavezetők luxembourgi tanácsülését megelőző nyilatkozatokban több résztvevő is beszélt a támadásokról, amelyekért az Egyesült Államok szerint Irán a felelős. Ezen az állásponton van többek között az Egyesült Királyság és Szaúd-Arábia is, míg Teherán tagadja, hogy szerepe lenne a történtekben.
Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője például elmondta, nyugodtan és bölcsen kell eljárni az ügyben, a világ, s különösképp a közel-keleti térség ugyanis nem engedhet meg magának egy újabb válságot.
„Úgy gondoljuk, hogy nagyon, nagyon óvatosan kell kezelni a kérdést. Még az információgyűjtés zajlik” - közölte Heiko Maas német külügyminiszter, hozzátéve, hogy az incidens „természetesen bonyolultabbá teszi” az iráni nukleáris szerződés fenntartását.
Hasonlóan vélekedett finn kollégája, Pekka Haavisto is, kiemelve, hogy ugyan az incidens rendkívül aggasztó, egyértelmű bizonyítékokra van szükség a fellépéshez.
Jean Asselborn, a luxemburgi diplomácia vezetője óva intett az olyan „meggondolatlan lépésektől”, amelyek például az iraki háború kirobbanásához vezettek 2003-ban. „Meggyőződésem, hogy nem szabad hibásan azt hinni, hogy fegyverekkel megoldható egy probléma a Közel-Keleten” - fogalmazott.
Több résztvevő, köztük Stef Blok holland és Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter pedig azt hangoztatta, hogy az atomalkut külön kell kezelni ettől az ügytől.
A két tartályhajó eddig ismeretlen körülmények között múlt csütörtökön sérült meg az Ománi-öbölben, a Hormuzi-szoros közelében, nem messze az iráni partoktól. Az eddigi beszámolók szerint több robbanás történt a fedélzeten, és mindkét hajón tűz ütött ki.
António Guterres ENSZ-főtitkár a múlt héten független kivizsgálást sürgetett az ügyben.
Új közép-ázsiai stratégiát fogadtak el hétfői luxembourgi tanácsülésükön az európai uniós külügyminiszterek
A tanácsi sajtószolgálat tájékoztatása szerint az a cél, hogy hozzáigazítsák az uniós szakpolitikai keretet a régióban jelentkező új lehetőségekhez.
A dokumentumban mindenekelőtt üdvözölték, hogy az első, 2007-es stratégia óta szorosabbá vált a kapcsolat az Európai Unió, valamint Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán között.
Ezen stratégia az ellenállóképesség, a jólét és a regionális együttműködés közép-ázsiai előmozdítására helyezi a hangsúlyt, új szakpolitikai keretet biztosít a felek közötti párbeszédhez.
A külügyminiszterek kiemelték, hogy kívánatos lenne kölcsönösen előnyös partnerségi és együttműködési megállapodásokat kötni a térség érdekelt országaival, ezek a kapcsolatok jelentik ugyanis a viszony sarokkövét.
Az európai uniós kapcsolatok hatékonysága attól is függ, hogy az egyes közép-ázsiai államok mennyire készek reformokat végrehajtani a demokrácia, az emberi jogok, a jogállamiság és a független igazságszolgáltatás megerősítése érdekében, valamint korszerűsíteni és diverzifikálni a gazdaságot egy szabad piacgazdaság keretében, többek között a magánszektor támogatása révén - mutattak rá.
Végezetül aláhúzták azt is, közös érdek, hogy az afganisztáni béke előmozdítása érdekében intenzívebbé váljon az együttműködés.
