Külföld

Mintegy 20 ezer migráns halála miatt lehet felelős az Európai Unió

Nemzetközi jogászok nemrég arra hívták fel a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot, hogy indítsanak vizsgálatot az Európai Unióval szemben a sok ezer migránsnak a földközi-tengeri humanitárius krízis miatt bekövetkezett halála miatt - írta legújabb elemzésében a Századvég.

Mintegy 20 ezer migráns halála miatt lehet felelős az Európai Unió
A jogászok álláspontja szerint az Európai Unió illetékeseinek tudomása volt az embertelen körülményekről, ennek ellenére folytatták a közös munkát Líbiával
Fotó: MH

A vádjuk alapját képező dosszié szerint 2016 és 2018 között mintegy 40 ezer menedékkérő, illetve migráns került líbiai fogolytáborokba, fogva tartási központokba. A lehető legrosszabb körülmények közt, súlyos bűncselekmények sora valósult meg, például gyilkosságok, nemi erőszak, kínzás és rabszolgaság - mutatott rá a kutatóintézet.

A jogászok álláspontja szerint az Európai Unió illetékeseinek tudomása volt az embertelen körülményekről, ennek ellenére az EU tovább folytatta a közös munkát Líbiával. Ennek megfelelően a nemzetközi büntetőjog értelmében az EU szintén bűnös (bűntárs), továbbá külön jogi felelősséget kell tulajdonítani Németországnak, Olaszországnak és Franciaországnak - áll a Századvég tanulmányában.

Az elemzés rámutat: az Európai Unió felelőssége annak kapcsán is fölmerül, hogy 2014 óta hivatalos és szakértői becslések alapján mintegy 20 ezer ember, menedékkérő és migráns lelte halálát a Földközi-tengerben, többségük az embercsempész hálózatok közreműködésének is köszönhetően.

Az Európai Unió egy államszerű alakulat jogalanyiságával rendelkezik, és ennek megfelelően speciális jogi (nemzetközi büntetőjogi) felelőssége is értelmezhető, amihez a Büntetőbíróság előtti vizsgálatban az ad alapot, hogy a Római Statútumot (a Büntetőbíróság alapdokumentumát) valamennyi uniós tagállam ratifikálta. Így a bírói szervezet joghatósága az egész Unió területére kiterjed - húzta alá elemzésében a Századvég.

A tanulmány szerint a nemzetközi jogászcsoport által említett bűncselekmények az ENSZ Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának számos pontját érintik: ilyen például a 3. cikk az élethez, a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jogról, a 4. cikk a rabszolgaság és a rabszolgakereskedés tilalmáról, az 5. cikk a kínvallatás a kínvallatás, a kegyetlen büntetés és bánásmód tilalmáról, a 9. cikk az önkényes letartóztatás, őrizetbe vétel és száműzés tilalmáról, stb.

Ennek kapcsán – az EU jogalanyisága és nemzetközi büntetőjogi felelőssége mellett – az egyes vezető uniós tisztségviselők személyes felelőssége is fontos, amely végső soron több tízezer ember halálával vagy embertelen körülményeivel hozható összefüggésbe az Európai Bizottság elmúlt közel ötéves tevékenysége tekintetében -mutatott rá a Századvég.

A kutatóintézet sajtóbeszámolókra hivatkozva úgy tudja, a jogászok Emmanuel Macron francia elnökre, Angela Merkel német kancellárra és más csúcspolitikusokra, uniós tárgyú dokumentumokra és a nevezett politikusok nyilatkozataira is utalnak. Az EU főbb tisztségviselőit azzal vádolják, hogy bátorították a migránsokat, ösztönözték a bevándorlást, holott tudják, hogy ez a jelenség milyen veszélyekkel jár nemcsak a bevándorlókra és menedékkérőkre, hanem legfőképpen az európai lakosságra nézve (például 2014 januárjától 2018-ig 44 menekültnek nyilvánított személy vagy menedékkérő vett részt harminckét iszlamista európai terrorcselekményben).

Továbbá az Európai Bizottság és egyes tagjainak felelőssége is vizsgálható a migrációs válság kapcsán a tengeren és az afrikai fogolytáborokban előállt humanitárius válság miatt. Itt fókuszba kerülhet Jean-Claude Juncker bizottsági elnöknek, valamint Frans Timmermansnak, az Európai Bizottság jelenlegi alelnökének, a bel-és igazságügyi együttműködésért felelős biztosának a személyes felelőssége is, amiként Dimitrisz Avramopuloszé, a Bizottság migrációs és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős biztosáé is - teszi hozzá elemzésében az intézet. 

A nemzetközi jogászok által megfogalmazott vád szerint az uniós illetékesek felelősségét emberiesség elleni és háborús bűncselekmények (pl. a hadi foglyokkal való bánásmód, gyilkosságok gyakorlatához, akár a saját állampolgárokkal szemben is elkövetett kegyetlenségekhez való, valamilyen fokú asszisztálás) kapcsán kell megvizsgálni, valamint ezzel összefüggésben a terrorizmus és az embercsempészet jelenségének érezhető erősödése miatt is. Utóbbit különös tekintettel az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 3. és 4. cikkei vonatkozásában (az élethez, szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog, valamint pl. a rabszolgaság tilalma) - áll a tanulmányban. 

Az intézet kutatói szerint Avramopulosz biztosi munkájával „nem tudott hozzájárulni ahhoz, hogy az Unió képes legyen kialakítani a migrációs kihívásra adandó hosszú távú válaszokat – a rossz válságmenedzselés pedig állandósította a humanitárius válságot és Európában a terrorfenyegetettséget, továbbá mindezt élezte a Líbia irányában mutatott, emberi jogi tekintetben is következetlen fellépés is a Bizottság illetékes tisztségviselőinek részéről”.

A jövő integrációs közösségében az uniós intézményeknek, így az Európai Bizottságnak és biztosainak elszámoltathatónak kell lenniük - teszi hozzá elemzésében a Századvég.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom