Külföld
Konzervatív kiszavazóshow tíz játékossal
Boris Johnson és Jeremy Hunt esélyesek a brit kormányfői székre és a Brexit levezetésére
Igyekszik megnyerni a mérsékeltebb konzervatív párti képviselőket is Boris Johnson volt brit külügyminiszter a párt vezetéséért zajló küzdelemben. Johnson szerdán kijelentette, hogy ha megválasztják a párt elnökének, és ezzel a miniszterelnöki posztra is, nem törekedne kifejezetten arra, hogy az Egyesült Királyság megállapodás nélkül lépjen ki az Európai Unióból. Hozzátette ugyanakkor, a megállapodás nélküli Brexit lehetőségének fenntartása „létfontosságú eleme” az EU-val folytatandó tárgyalásoknak. Azt is kijelentette, hogy október 31-én mindenképpen végre kell hajtani a Brexitet „három év és két elszalasztott határidő után”.
Philip Hammond pénzügyminiszter – aki nem pályázik a Konzervatív Párt vezetői tisztségére – egy szerdai londoni üzleti rendezvényen kijelentette: lehetetlen az október 31-i kilépési határidő tartása, mivel a parlament nem fogja megengedni a megállapodás nélküli kilépést az EU-ból, az eddigi tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy „nem olyan könnyű” elfogadtatni a parlamenttel bármiféle megállapodást. Hammond szerint így az utódválasztási versengésben induló jelöltek részéről „nem észszerű eljárás”, ha ebben a kérdésben „saját magukat sarokba szorítják”.
Összesen tíz jelölt jelentkezett be a Theresa May lemondásával megüresedett helyre, őket az oldalon külön is bemutatjuk. A jelöltek mezőnyét a következő napokban a tory frakció sorozatos szavazásokkal két főre szűkíti. Az első szavazási fordulót ma, a továbbiakat jövő kedden, szerdán és csütörtökön tartják. A versenyben maradó utolsó két jelölt közül a Konzervatív Párt százhatvanezer regisztrált tagja választhatja meg postai szavazással a párt új vezetőjét. A jelenlegi ütemterv szerint a megválasztott utód a július 22-én kezdődő héten veszi át a pártvezetői tisztséget, és ezután tájékoztathatja kormányalakítási szándékáról II. Erzsébet királynőt.
A BBC gyűjtése szerint eddig Boris Johnson mögött sorakozott fel a legtöbb képviselő, összesen hatvankilencen, míg a második Jeremy Hunt jelenlegi külügyminiszter mellett harmincegyen tették le nyíltan a voksukat. Eddig összesen kétszáznégy tory képviselő jelölte meg, hogy kit támogat, százkilencen pedig nem foglaltak állást. A fogadóirodák szerint is Boris Johnson a legesélyesebb, ugyanakkor ahogy fogynak majd a jelöltek, a mérsékeltebb, a rendezetlen Brexitet ellenző képviselők felsorakozhatnak például Jeremy Hunt mellett, akinek a legnagyobb a kormányzati és politikai tapasztalata a jelöltek közül.
Nagyok a nézetkülönbségek a jelöltek között, de nehézségekbe ütközhetnek mind az új megállapodás hívei, mind azok, akik nem riadnak vissza a megegyezés nélküli kilépéstől. Utóbbiak számára akadály lehet, hogy a brit parlament alsóháza egyetlen kérdésben jutott konszenzusra, mégpedig, hogy nem tartja elfogadhatónak a megállapodás nélküli kilépést, és nem véletlenül: London szerint a „kemény” Brexit tizenöt év alatt 9,3 százalékkal fogná vissza az Egyesült Királyság gazdaságát ahhoz képest, mintha az EU-ban maradna az ország.
Több jelölt az EU-val kötött egyezség felülvizsgálatát, újratárgyalását ígérte, de szerdán Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke ismét figyelmeztetett, hogy a May-t váltó új brit kormányfő sem tárgyalhatja majd újra a kilépés feltételrendszerét rögzítő megállapodást. A szerződést nem Juncker és May kötötte, hanem az EU és az Egyesült Királyság, így be kell tartania a következő miniszterelnöknek, akárki is lesz majd az – közölte. Hónapok óta az a benyomásom, hogy a brit politikumot May leváltása érdekli, nem az, hogy hogyan jussanak egyezségre az unióval – mondta Juncker. Hozzátette, abból a feltételezésből indul ki munkája során, hogy a szigetország 2019. október 31. előtt távozik az EU-ból.
Rory Stewart: A brit kormány nemzetközi fejlesztési minisztere. A megállapodás nélküli kilépés szerinte egyszerűen katasztrófa lenne. Ő az egyetlen, aki azt képviseli, hogy Theresa May megállapodását kell továbbvinni, és azt kell átvinni a parlamenten, mert az Európai Unió nem fog újra tárgyalóasztalhoz ülni. Kijelentette: nem tündérmesékre van szükség, hanem reális megoldásra.
A jelöltek
Matt Hancock: Egészségügyi miniszter 2018 óta, 40 éves, az egyik legfiatalabb jelölt. Úgy gondolja, hogyha a megállapodás nélküli Brexit és a bentmaradás között kell választani, akkor egyértelműen az utóbbi a jobb döntés. Határidőhöz kötné az ír backstopmegoldás alkalmazását, és külön tanácsot hozna létre a probléma vizsgálatára és megoldására. Az Európai Unióval szabadkereskedelmi egyezményt kötne, de egységes piac és vámunió nélkül.
Jeremy Hunt: A jelenlegi külügyminiszter a Theresa May által kötött megállapodás újratárgyalását ígéri. A megegyezés nélküli Brexitről kijelentette, hogy az a konzervatívok számára felérne egy öngyilkossággal. Az ír backstoppal is elégedetlen, és állítja, hogy több európai vezetőt meggyőzött, hogy a megoldás nem életképes. Van esélye állva maradni a levélszavazásig.
Michael Gove: A környezetvédelmi miniszter a szabadkereskedelmi megállapodás híve lenne az Európai Unióval, és újratárgyalná a backstopmegállapodást, de ha választani kellene a maradás és a megegyezés nélküli Brexit között, utóbbit választaná. Kizárta egy új népszavazás lehetőségét a Brexit kapcsán. Ő vezette a Vote Leave (Szavazz a kilépésre!) kampányt 2016-ban a referendum előtt. Theresa May EU-val kötött megállapodásának támogatója volt.
Mark Harper: A 49 éves képviselő korábban a frakciófegyelem fenntartásáért felelt a parlamentben, és több miniszteri posztot is betöltött David Cameron kormányában. A Brexit határidejének további halasztását elfogadhatónak és szükségesnek tartja. Újratárgyalná a backstopmegoldást. Bevándorlási miniszterként azután mondott le 2014-ben, hogy kiderült: takarítója nem rendelkezett tartózkodási engedéllyel.
Dominic Raab: A volt Brexit-ügyi miniszter már jóval a 2016-os népszavazás előtt amellett kampányolt, hogy az ország hagyja el az uniót. A kilépésért felelős minisztérium vezetését azért hagyta ott, mert nem tetszett neki Theresa May tervezete. Október 31-én kiléptetné az Egyesült Királyságot, és szerinte jobb ha nincs megállapodás, mint ha rossz megegyezés születik. Újranyitná a kilépési megállapodás tárgyalásait.
Sajid Javid: A jelenlegi belügyminiszter a backstopmegoldás helyett „digitalizált” határt javasol, amit azonban nem írt le pontosan, de drónok és különböző érzékelők segítségével folytatná le a határellenőrzéseket Észak-Írország és Írország között, így nem lenne szükség fizikai határra. Elveti a határidő kiterjesztését, és megkezdené a felkészülést a megállapodás nélküli Brexitre. Javid 2016-ban még „nehéz szívvel”, de az unióban maradást támogatta.
Andrea Leadsom: A konzervatívok volt alsóházi vezetője „menedzselt Brexitet” szeretne, pontos határidőkkel, és már október végére olyan törvényeket vezetne be például a biztonság és a légi közlekedés terén, amelyek az unió utáni életet segítik. Alternatív megoldást keresne az ír határkérdésre, és az október 31-i kilépési határidőt „vörös vonalnak” nevezte, amit nem mozdítana el.
Boris Johnson: A volt külügyminiszter és egykori londoni polgármester a fogadóirodák szerint a választás esélyese, a népszavazás előtt a kilépést támogatók egyik sztárja volt. Október 31-én mindenképp kilépne, és jobbnak tartja a megállapodás nélküli Brexitet, mint a bentmaradást az unióban. Visszatartaná a 39 milliárd fontos „válási pénzt”, amíg nem látható, hogy alakul az EU és London viszonya. Lecserélné a backstopmegoldást.
Esther McVey: Még Boris Johnsonnál is radikálisabb a volt munka és oktatásügyi miniszter javaslata: ő egyenesen „tiszta szakításról” beszél az Európai Unióval, mindenféle megállapodás nélkül. Hozzátette: ha az EU-nak van jobb javaslata, azért meghallgatná. Arról is beszélt, hogy ha az unió el akarja kerülni a megegyezés nélküli Brexitet, akkor kénytelen lesz engedni és újratárgyalni
a feltételeket.
Az ír kérdés és a backstopmegoldás
A kilépési tárgyalásokon és a brit belpolitikában is az egyik legkomolyabb kérdés az ír–északír határ problémája volt, amelynek átjárhatóságát és az ír sziget békéjét szavatoló, 1999 óta érvényben lévő nagypénteki szerződésből eredő jogokat biztosítani akarták. A 2018 novemberének közepén a brit és az uniós tárgyalódelegációk által tető alá hozott „kilépési megállapodáshoz” csatolták az úgynevezett „tartalékmegoldás-” vagy ír backstop tervezetét, amely az átmeneti időszakban és jobb megoldásig Észak-Írországot lényegében az EU egységes piacában tartaná. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Királyság többi részéből Észak-Írországba érkező termékeket úgy kell vizsgálni, mint az unión kívülről érkező termékeket. Emellett a megoldás idejére az Egyesült Királyság a vámunió tagja maradna, és sokan félnek tőle, hogy az ország ebbe beleragad, és így nem tud majd saját kereskedelmi egyezményeket kötni. Az északír unionisták attól is tartanak, hogy ezek a „határok” Észak-Írország és az Egyesült Királyság többi része között veszélybe sodorhatják az ország egységét.
