Külföld

„A migrációt kiváltó okokat fel kell számolni"

A magyar kormány a jövőben is elkötelezett marad amellett, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van - jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Budapesten, a szíriai és iraki háború következményeit kezelő európai segélyprogramról tartott tanácskozást követő sajtótájékoztatón.

„A migrációt kiváltó okokat fel kell számolni"
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A tárcavezető a szíriai és iraki háború következményeit kezelő európai segélyprogramról tartott tanácskozást követő sajtótájékoztatón úgy nyilatkozott, hogy az Európai Unió előtt történelmi kihívások állnak, és e kihívások közül a legsúlyosabb a migrációhoz kötődik. Mi Magyarországon 2015-ben szembesültünk először egy nagy illegális bevándorlási hullámmal, és mára látható, hogy ez milyen biztonsági kockázatokat hozott Európába - mondta. Hozzáfűzte: a bevándorlási hullámok nemcsak a célországoknak jelentenek kockázatot, hanem azoknak az embereknek is, akik embercsempészeknek fizetnek és mindenféle „lélekvesztőkre” felülve válnak áldozatokká.

Kiemelte: „a mi migrációs politikánk egyértelmű”, de ebből a világ nagy része csak azt ismeri, hogy ragaszkodunk azon jogunkhoz, hogy mi dönthessük el, kit engedünk be a területünkre és kivel akarunk együtt élni, továbbá hogy megvédjük a határainkat, nem engedünk be illegális bevándorlókat, ragaszkodunk a nemzeti, vallási, történelmi és kulturális identitásunkhoz.

Közölte: kevesebbet beszélnek viszont politikánk másik részéről, amely szerint a migrációt kiváltó okokat fel kell számolni, és segíteni kell, hogy mindenki a hazájában békében élhessen vagy oda minél előbb visszatérhessen. Azt tartjuk alapvető emberi jognak, hogy mindenki a hazájában élhessen békében és biztonságban, ezt kell biztosítani - hangsúlyozta.

A külügyminiszter szerint azonban sokaknak nem lehetséges, hogy jelenleg a hazájában békében éljen, ezért az őket befogadó országoknak szánt nemzetközi támogatásokat jelentősen növelni kell. A hazatérés sokkal reálisabb a szomszédos országokból, mint sok ezer kilométerrel távolabbról - mutatott rá.

Szijjártó Péter beszédet mond a szíriai és iraki háború következményeit kezelő európai segélyprogram résztvevőinek
Szijjártó Péter beszédet mond a szíriai és iraki háború következményeit kezelő európai segélyprogram résztvevőinek
Fotó: MH/Hegedűs Róbert

Szijjártó Péter kitért rá: Magyarország nemcsak beszél minderről, hanem cselekszik is, és bár nem nagy ország, vannak olyan részfeladatok, amelyeket szívesen old meg. Ilyen például a nehéz helyzetben lévő keresztény közösségek segítése, valamint a magyar kormány elindította a Hungary Helps programot, amellyel eddig nyolcmilliárd forintból 35 ezer embernek segítettek - magyarázta.

Megjegyezte: a kormány nagyra becsüli a segélyprogramban résztvevő Ökumenikus Segélyszervezetet azért a munkáért, amelyet végez Magyarországon és szerte a világban a nehéz sorban élők támogatásáért.

Lehel László, az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója hangsúlyozta: segélyprogramjuk széleskörű, magyar, német, francia és spanyol összefogással valósult meg, és több százezer embernek segítettek. Három év munkáját zárják most le, és ezen időszak alatt óriási lépéseket tettek - vélekedett.

Közölte: a kezdeményezés nem az azonnali, gyors segítségnyújtásra koncentrált, hanem olyan utakat keresett, amelyekkel munkához, megélhetéshez juttathatták az embereket. A szociális segítség akkor igazán hatékony, ha munkahelyeket tudnak teremteni - mondta. Hozzátette: remélhetőleg folytatódik a program.

Zupkó Gábor, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője emlékeztetett: volt idő, amikor sok magyar is menekült volt, saját és családja biztonsága érdekében elhagyni kényszerült hazáját. Az elmúlt években rengetegen menekültek el hazájukból a szíriai konfliktus miatt - közölte. Hozzátette: segíteni kell ezeknek az embereknek, és a mostanihoz hasonló segélyprogramokkal ott tudnak segíteni, ahol arra valóban szükség van.

Megjegyezte: a kezdeményezés jó példa arra, hogy európai országok miként képesek együttműködni annak érdekében, hogy támogathassák a rászorulókat.

Volker J. Oel, a német gazdasági együttműködési és fejlesztési minisztérium Közel-Kelet osztályának vezetője arról beszélt, hogy országa mindig is igyekezett nagy hangsúlyt helyezni a köze-keleti térségre. A mostani segélyprogram azért fontos, mert az oktatásra, a képzésre, a munkahelyteremtésre és a társadalmi kohézióra összpontosít - mondta.

Csütörtökön Budapesten rendezték meg azt a nemzetközi tanácskozást, amelyen a szíriai és iraki háború következményeit kezelő Quadra elnevezésű segélyprogram végrehajtó szervezetei és az érintett országok hatóságai is részt vettek.

A Quadra program 2016-ban indult, a 23 milliárd forint költségvetésű kezdeményezést a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, a Német Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (GIZ), az Expertise France (EF) szervezet, valamint a Spanyol Nemzetközi Fejlesztési Ügynökség (AECID) hajtja végre. A program fő célja a menekültek és a befogadó közösségek alkalmazkodóképességének, oktatásának és munkavállalási lehetőségeinek támogatása, a helyben maradás segítése.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom