Románia tárgyalást javasolt Magyarországnak az úzvölgyi temető ügyében

A dokumentum szerint a román fél által javasolt megbeszélést a román minisztérium részéről a Hősök Emlékének Országos Hivatala (ONCE), magyar részről a Hadtörténeti Intézet és Múzeum szakemberei folytatnák le.

A román fél javaslata szerint a munkamegbeszélés Bukarestben lenne, ezen elemeznék a hadisírok és háborús emlékművek helyzetét a két ország erre vonatkozó kétoldalú megállapodása értelmében, amelyet Bukarestben írtak alá a felek 2008. március 6-án. A közlemény szerint a román védelmi minisztérium várja a magyar fél válaszát.

A közlemény szerint a tárgyaláson az úzvölgyi katonai sírkert ügyét is napirendre tűznék, hogy megfelelő megoldást találjanak a kialakult helyzetre abból a 2008-as megállapodás aláírásakor mindkét fél által elfogadott elvből kiindulva, miszerint a két világháború katonai akcióiban életüket vesztett katonáknak és civileknek méltó nyughelyhez van joguk, összhangban a nemzetközi humanitárius joggal, illetve a román-magyar alapszerződéssel.

A moldvai, Bákó megyei Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki a székelyföldi, Hargita megyei Csíkszentmárton kezelésében lévő úzvölgyi sírkertben. Csütörtökön több ezer román megemlékező erőszakkal nyomult be a temetőbe, hogy részt vegyen annak román ortodox felszentelésén, miután székelyek élőlánccal próbálták megakadályozni ezt.

Az úzvölgyi sírkert ügye is szerepel a román ellenzéki pártok által beterjesztett bizalmatlansági indítványban, amelyről a parlament várhatóan jövő hét kedden fog szavazni.

Az indítványt szerdán terjesztették be és olvasták fel a román törvényhozás két házának együttes ülésén. Eszerint a román kormánynak tudomása volt már egy hónapja a dormánfalvi polgármesteri hivatal által az úzvölgyi katonai temetőnél elkövetett törvénytelenségekről, ennek ellenére nem volt hajlandó párbeszédet kezdeményezni és gyorsan rendezni a nézeteltérést.

A kormány rendelkezett ugyan megoldásokkal, de nem alkalmazta azokat, ehelyett káoszt és bizalmatlanságot keltett az állami intézményekkel szemben - olvasható az indítványban.

Az ellenzék a május 26-i európai parlamenti választás után döntött úgy, hogy bizalmatlansági indítványt nyújt be, miután a román kormány fő erejét alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) történelmi mélypontnak számító 22 százalékos eredményt ért el, kisebbik koalíciós partnere, a Calin Popescu Tariceanu vezette ALDE pedig be sem jutott az európai törvényhozásba, mivel nem érte el az 5 százalékos bejutási küszöböt. 

Az indítvány szövege szerint a választás után egyértelművé vált, hogy távoznia kell ennek a „mérgező kormánynak”, amely megosztotta a társadalmat az igazságügyi törvények vitatott módosításával, „merényletet követett el a jogállamiság és a demokrácia ellen”, illetve „eljátszotta az ország modernizálásának lehetőségét”.  

A bizalmatlansági indítványt az ellenzék fő erejét alkotó Nemzeti Liberális Párt (PNL) terjesztette be, de támogatja a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Dacian Ciolos vezette PLUS alkotta pártszövetség, a Traian Basescu volt államfő által védnökölt Népi Mozgalom Párt (PMP), akárcsak a Victor Ponta volt miniszterelnök által vezetett Pro Románia.

Az indítványt a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) törvényhozói is aláírták, mi több Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerdán kijelentette: a szövetség törvényhozói is meg fogják szavazni. Kelemen szerint ebben közrejátszott az úzvölgyi katonai temetőnél történtek. Az RMDSZ az EP-választás előtt három nappal függesztette fel a PSD-ALDE koalícióval kötött parlamenti együttműködési megállapodását a katonai temetőnél történtek miatt, ahol a román önkormányzat törvénytelenül kereszteket állíttatott magyar honvédsírok fölött.

Az indítvány széles körű támogatottsága ellenére az ellenzék egyelőre nem rendelkezik elegendő szavazattal a kormánybuktatáshoz, ehhez még mintegy 20 voksra lenne szüksége, amit csak a PSD vagy az ALDE honatyái részéről szerezhetne meg. A pártok közötti tárgyalások és egyeztetések jövő keddig folytatódnak.

 A Hargita megyei csendőrség megbírságolta Grüman Róbertet, a Kovászna megyei önkormányzat alelnökét arra hivatkozva, hogy a székelyek június 6-i békés tüntetését az úzvölgyi temetőnél nem jelentették be előre a törvényes előírásoknak megfelelően.

A jegyzőkönyvet Grüman Róbert tette közzé a közösségi oldalán. Eszerint a csendőrség 3 ezer lejes (204 ezer forint) bírságot rótt ki. A székely elöljáró az MTI-nek elmondta: a jegyzőkönyv alapján csak annyi derül ki, hogy a tüntetést 48 órával az esemény előtt kellett volna bejelenteni, és ennek elmulasztása miatt szankcionálták. Mint mondta, a bírság érvénytelenítését fogja kérni a bíróságon, az eljárás során vélhetően többet meg fog tudni a csendőrség álláspontjáról.

Arra a kérdésre, hogy a bírság összefügghet-e azzal, hogy Grüman jelentette be a Kovászna megyei önkormányzat június 6-i rendkívüli munkaülését az Úzvölgyében, ily módon kifejezve szolidaritását a katonai temetőnél tervezett törvénytelenségek megakadályozására meghirdetett akcióval, elmondta: elképzelhető, de mindez nem derül ki a jegyzőkönyvből, a csendőrség pedig ki sem hallgatta.

A székely önkormányzatok képviselői és magánszemélyek június 6-án azért vonultak a székelyföldi, Hargita megyei Csíkszentmárton kezelésében lévő úzvölgyi sírkerthez, hogy megakadályozzák a moldvai Dormánfalva (Darmanesti) polgármesteri hivatala által törvénytelenül kialakított román parcella és emlékmű ortodox szertartás szerinti felavatását. Élő láncot vontak a temető bejárata elé, de a több ezer román megemlékező erőszakkal benyomult a temetőbe.