Az RMDSZ ellenzi az úzvölgyi sírkert államosítását

A magyar érdekképviselet vezetője arra reagált, hogy a védelmi minisztérium megkezdte az előkészületeket a sírkert átvételére.

Az RMDSZ továbbra is valós párbeszédet akar, valamint a törvényesség - vagyis a sírkert eredeti állapotának - helyreállítását szorgalmazza, és a magyar katonatemető melletti, vagy azzal szemben lévő üres térségben javasol új helyszínt a román hősök emlékművének.

„Van ott hely, ha valaki a román hősöknek akar parcellát nyitni. Van elég hely egymás mellett, nem pedig egymáson” - mutatott rá Kelemen Hunor arra utalva, hogy a székelyföldi Csíkszentmárton kezelésében lévő haditemetőt önkényesen átalakító moldvai Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata a román katonáknak állított betonkeresztek egy részét magyar katonák még meg nem jelölt sírjaira helyezte el.

Az RMDSZ elnöke jelezte: nem bízik abban, hogy jó megoldás lenne az úzvölgyi katonatemetőt a védelmi minisztérium kezelésébe adni, mivel a döntést nem előzte meg valós párbeszéd és egyeztetés.

Kelemen Hunor szerint a katonatemető körüli botrányért Codrin Munteanu, a védelmi minisztérium főtitkára, volt Kovászna megyei prefektus felelős. Úgy vélekedett, hogy amíg Munteanu - aki a székelyzászló használata elleni pereket elindította - fontos tisztséget tölt be a védelmi tárcánál, addig nem zárható ki, hogy „még brutálisabb beavatkozással” próbálkoznak majd az úzvölgyi katonatemetőben.

A Szabad Európa Rádió pénteken közölt értesülése szerint a temetőátalakítás ötlete a védelmi minisztérium főtitkárától származik, aki még Kovászna megye prefektusaként kilátásba helyezte, „foglalkozik majd” az úzvölgyi sírkerttel.

A Maszol.ro kolozsvári magyar hírportálnak Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető azt mondta, hogy az RMDSZ határozottan visszautasítja az úzvölgyi katonatemető átadását a védelmi minisztérium kezelésébe. Kifejtette: az RMDSZ román-magyar hadisírgondozó vegyes bizottság létrehozását, a csíkszentmártoni önkormányzat bevonását és a temető eredeti állapotának helyreállítását kéri.

Az úzvölgyi katonatemető körüli botrány csütörtökön csúcsosodott ki, amikor a román emlékmű felavatására érkezett több mint ezer fős, jórészt futballhuligánokból álló felbőszült tömeg erőszakkal betört a temetőbe, miután összetűzésbe keveredett a békésen tiltakozó, élőláncot alkotó magyarokkal és a kis létszámban kivezényelt csendőrökkel. A román „megemlékezők” egy része nemcsak a temető székelykapuját rongálta meg, hanem a magyar katonák fakeresztjeit is kitépte a földből.

Carmen Dan román belügyminiszter szerint az úzvölgyi katonatemetőben június 6-án szolgálatot teljesítő rendőri és csendőri erők teljesítették küldetésük három fő célkitűzését: sikerült megelőzniük a magyarok és románok közti összetűzést, a személyi sérüléseket és a sírgyalázást.

A tárcavezető hétfői sajtóértekezletén tért ki a múlt heti úzvölgyi incidensre. A miniszter szerint annak ellenére sikerült az összetűzést elkerülniük a két szembenálló csoport, a románok és magyarok között, hogy „mindkét oldalon mozgósítottak radikálisokat, illetve ultrákat”.

A miniszter másfelől azt állította, hogy - a feszült pillanatok dacára - senkit sem ütöttek vagy sebesítettek meg, és nem vált szükségessé az erő bevetése a karhatalom részéről.

Harmadrészt Carmen Dan szerint a - temetőkapu összetörésétől eltekintve - nem történt rongálás, sem gyújtogatás, vagy bármilyen olyan cselekmény, ami sírgyalázásnak minősült volna. Megerősítette: a hősök napján Úzvölgyén történtekkel kapcsolatban kizárólag a temetőkapu összetörése miatt, rongálásért indult bűnvádi vizsgálat.

Felidézte, hogy (az elnéptelenedett, hegyvidéki) Úzvölgye település és így a katonatemető is területi vita tárgyát képezi Bákó és Hargita megye között, de a két önkormányzat közti „békéltető tárgyalások” 2012-ben megszakadtak, a bíróság pedig azóta sem tisztázta a terület jogi helyzetét.

Carmen Dan szerint ha a helyi hatóságoknak nem sikerül megegyezésre jutniuk a területvitában, bármikor elő lehet idézni közöttük - és a két közösség között - a mostanihoz hasonló újabb feszültséget, ezért támogatja a kormány döntését, hogy a temető a védelmi tárca kezelésébe kerüljön.

A román belügyminiszter szerint egyre világosabb, hogy a temető jogi helyzete körüli bizonytalanságokat „egyes személyek és csoportok” a választások előtt feszültségkeltésre próbálták kihasználni konfliktus gerjesztése reményében, önös céljaik elérése érdekében. Hozzátette: jól ismeri a helyzetet, a belügyminisztérium kiválóan kommunikált az ügyben a többi nemzetbiztonsági intézménnyel is.

Carmen Dan az előzményekről megemlítette, hogy a - temetőt önkényesen átalakító - Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata a román centenárium alkalmából 65 ezer lejes (4 millió 428 ezer forint) támogatást kapott a kulturális minisztériumtól a terültén található emlékművek és temetők felújítására, és egyúttal településrendezési és építési engedélyt is kiállítottak egy hősi emlékmű és 52 kereszt felállítására az úzvölgyi katonatemetőben.

A miniszter szerint az úzvölgyi nemzetközi katonatemetőt 1926-27-ben alapította a Hősök Emléke Társaság. A védelmi tárcánál fellelhető kimutatások szerint ott 1306 különböző nemzetiségű - román, magyar, német, osztrák, olasz, orosz és szerb - katona hamvai nyugszanak.

Korábban az Agerpres hírügynökség a Védelmi Minisztérium alárendeltségében ma működő Hősök Emléke Országos Hivataltól kapott információkra hivatkozva azt közölte: az úzvölgyi temetőben 149 ismert és nyolc ismeretlen román katona van eltemetve, akik mellett 1155, idegen hadsereghez tartozó katona nyugszik. Utóbbiak közül 794 magyar, 108 német, négy orosz, három szerb, két osztrák, két olasz és 242 azonosítatlan. A temető 1926-1927-es átalakításakor kézzel rajzolt térképén a Hősök Emléke Társaság négy magyar, egy osztrák és egy német parcellát tüntetett fel.