Külföld

Hofer: Strache lemond minden párttisztségéről, ha elfogadja EP-mandátumát

Heinz-Christian Strache, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) volt elnöke lemond minden párttisztségéről, ha elfogadja európai parlamenti mandátumát - közölte Norbert Hofer, a párt ideiglenes elnöke kedden, aki szerint ebben állapodtak meg az úgynevezett Ibiza-videó ügye miatt botrányba keveredett politikussal.

Hofer: Strache lemond minden párttisztségéről, ha elfogadja EP-mandátumát
Strache egyelőre nem döntötte el, hogy elfogadja-e a megszerzett EP-mandátumát
Fotó: AFP/APA/Helmut Fohringer

 Hofer szerint a megállapodás a botrányos felvétel körülményeinek teljes körű feltárásáig érvényes. 

Strache Facebook-bejegyzésben megerősítette a megállapodást.

Az FPÖ volt vezetője mindössze napokkal a belpolitikai válságot kirobbantó és az osztrák kormánykoalíció felbomlását előidéző felvétel nyilvánosságra hozatala után szerzett mandátumot az EP-választásokon úgynevezett elsőbbségi szavazatokkal. Ausztriában ugyanis a választópolgárok nemcsak pártlistákra szavazhattak, hanem megjelölhették azt is, ha egy bizonyos jelöltet támogatnak. A 49 éves Strache ilyen módon szerzett 44 750 elsőbbségi szavazatot. Az FPÖ 17,2 százalékos választási eredményével három képviselőt küldhet az EP-be.

Strache egyelőre nem döntötte el, hogy elfogadja-e EP-mandátumát. Keddi Facebook-üzenetében hangsúlyozta: „Nem rólam van szó, hanem arról, hogy mi a legjobb a pártnak és Ausztriának”.

Ausztriában a kormányválság május 17-én robbant ki, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy videofelvételt, amely súlyosan kompromittálja Strachét, az akkori alkancellárt - egyszersmind az akkori kormánykoalícióhoz tartozó FPÖ azóta lemondott elnökét -, továbbá Johann Gudenust, a párt időközben szintén lemondott frakcióvezetőjét. Strache az Ibizán rejtett kamerával készült felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért. Strache nem tagadta a felvétel valódiságát, de „ócska bűnözői ármánykodásnak” nevezte a botrányt.

Az APA osztrák hírügynökség a Falter című hetilap szerdán megjelenő számára hivatkozva azt jelentette, hogy az újság egy régi fényképet tett közzé az akkor 21 éves Strachéról, aki egy térkép előtt áll, amely Németországot az 1939-es határaival mutatja, valamint egy üdvözlőlapot 1990 novemberéből, amit állítólag így írt alá: „Heil, Németország, Boldog Heinrich”. 

A lap szerint Boldog Heinrich (Heinrich der Glückliche) volt Strache tagsági neve a Vandalia ifjúsági szervezetben.

A szabadságpárti politikus szintén a Facebookon foglalt állást ezzel kapcsolatban: „Ezeknek a képeknek semmi közük a nemzetiszocializmushoz vagy a nácikhoz”. Mint írta, a térkép német nyelvcsoportokat és letelepedési területeket jelölt a második világháború kitörése előtt.

Rágalmazás miatt feljelentette Strachét a korábbi kancellár

Szerdai osztrák sajtóhírek szerint  Christian Kern volt kancellár, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) egykori elnöke rágalmazás miatt feljelentést tett Strache ellen, amiért az szerinte hamis állításokat közölt vele kapcsolatban az Ibizán készült, botrányt kiváltó videofelvételen.

Strache a videóban többek között arról is beszél, hogy egy informátora szerint Kern Afrikában állítólag kiskorúakkal folytatott szexuális kapcsolatot. Kern visszautasította a vádat, és rágalmazás miatt feljelentést tett. Strache nem élvez büntetőjogi mentességet, noha 2017-ben, amikor a botrányos videofelvétel készült, még parlamenti képviselő volt. Minthogy már nem rendelkezik képviselői mandátummal, számolnia kell a jogi következményekkel - írta az osztrák sajtó.

Ugyanakkor Strache maga is tett több feljelentést azok ellen, akik a videó előállításában, terjesztésében és nyilvánosságra hozatalában részt vettek. Így többek között a felvételt elsőként nyilvánosságra hozó lapokat, a német Der Spiegelt és Süddeutsche Zeitungot is beperelte. A feljelentés szövegében konkrét személyeket is megjelölt, akik ellen nyomozás is indult. 

Anne Leiding müncheni főügyész arról tájékoztatott, hogy az ügy jogi vizsgálata folyamatban van. Johann Pauer, Strache ügyvédje megerősítette, hogy a müncheni és a hamburgi ügyészségen a személyiségi jogok, köztük a képfelvételek közzétételével a magánszféra megsértése, megfélemlítés és rágalmazás gyanúja miatt tettek feljelentést. Az ügyvéd szerint a jogi eljárások célja többek között az is, hogy felderítsék: kik és miért vettek részt a videó elkészítésében, terjesztésében és nyilvánosságra hozatalában.

Szeptember utolsó vasárnapján, 29-én tartanák az előrehozott parlamenti választásokat Ausztriában - erről állapodtak meg lapértesülések szerint az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frakcióvezetői. 

A választás napját ugyan hivatalosan az osztrák szövetségi kormány jelöli ki, de mivel a szociáldemokraták és a szabadságpártiak rendelkeznek a parlamentben az ehhez szükséges többséggel, a dátum csaknem teljesen biztosra vehető - írta szerdán a Kronen Zeitung és a Heute című lap. 

Értesülések szerint a pártok frakcióvezetői kedd délután állapodtak meg az előrehozott parlamenti választások lehetséges időpontjáról. 

Szeptember 29-én tarthatják az előrehozott parlamenti választásokat 

Lapértesülések szerint az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) frakcióvezetői megállapodta, hogy szeptember utolsó vasárnapján, 29-én tartanák az előrehozott parlamenti választásokat Ausztriában.

A szeptember 29-i dátummal az Osztrák Néppárt (ÖVP) nem ért egyet. August Wöginger néppárti frakcióvezető először szeptember 15-ét, majd kompromisszumos megoldásként szeptember 22-ét javasolta, de ezt az SPÖ és az FPÖ párt nem támogatta.

A dátumot hivatalosan még nem erősítették meg, de Brigitte Bierlein ügyvezető kancellár valószínűleg a parlamenti többség javaslatát támogatja majd. 

Alexander Van der Bellen osztrák államfő korábban egy lehetséges szeptember eleji időpontról beszélt. A néppárt is ezt szerette volna, az általuk végzett közvélemény-kutatás ugyanis azt mutatta, hogy a mielőbbi választásokon több szavazatra számíthatnának. A szociáldemokraták és a szabadságpártiak ugyanakkor a nyári szünetre hivatkoztak, nem szerettek volna a nyári szabadságok után „kapkodni”; nem hivatalos indoklás szerint ugyanakkor időt szeretnének nyerni, hogy minél több szavazót hódítsanak el a Néppárttól. 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom