Külföld
Kinevezték az átmeneti osztrák kormány minisztereit
A pártonkívüli szakértőkből álló kormány a második osztrák köztársaság megalakulása óta az egyik legkisebb kabinetje Ausztriának, 12 tagja van. Brigitte Bierlein - az első női kancellár Ausztriában - csak az előreláthatólag szeptemberben megrendezendő előrehozott választásokig tölti be a tisztséget. Hat tárca élére női vezetőt jelölt, így a nők a férfiakkal egyenlő arányban vesznek részt a kabinetben. Az alkancellár és igazságügyi miniszter Clemens Jabloner lett, aki több mint két évtizeden át a közigazgatási bíróság elnöke volt.
A kül- és Európa-ügyi miniszteri tisztséget Alexander Schallenberg tölti be, aki eddig a kancellárián az Európa-szekciót vezette, és szoros munkakapcsolatban állt Sebastian Kurz volt kancellárral. Az oktatási tárcát Iris Rausalka kapta, aki korábban osztályvezetőként tevékenykedett, a gazdasági miniszter pedig az eddig szintén osztályvezetői beosztásban dolgozó Elisabeth Udolf-Strobl lett. Szociálisügyi miniszterré ugyancsak nőt, Brigitte Zarflt nevezték ki.
A közlekedési miniszter Andreas Reichhardt lett, aki a közszolgálati és sportminiszteri teendőket is ellátja. A védelmi tárcát Thomas Starlinger vezérőrnagy vezeti, aki 2017 óta az államfő főhadsegédje volt. Pénzügyminiszterré Eduard Müllert nevezték ki.
A belügyminiszteri széket Wolfgang Peschorn kapta, aki eddig a „köztársaság ügyvédje”, az úgynevezett pénzügyi ügyészség (Finanzprokuratur) elnöke volt. Ausztriában a kormányválság május 17-én robbant ki, miután két német lap nyilvánosságra hozott egy, az akkori alkancellárt, Heinz-Christian Strachét, a kormánykoalíciós Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) azóta lemondott elnökét és Johann Gudenust, a párt szintén lemondott frakcióvezetőjét súlyosan kompromittáló videofelvételt. Strache az Ibizán készült rejtett kamerás felvételen magát egy orosz oligarcha unokahúgának kiadó nővel tárgyalt, akinek párt- és médiatámogatásért cserébe zsíros állami megbízásokat ígért.
Strache lemondása után Sebastian Kurz akkori kancellár, a nagyobbik kormánypárt, az Osztrák Néppárt (ÖVP) elnöke a belügyminiszter, Herbert Kickl (FPÖ) menesztését javasolta. Kickl menesztése után válaszképpen az összes szabadságparti belügyminiszter lemondott. Kurz szakértőket bízott meg a megüresedett tárcák feladatköreinek ellátására, így részleges ügyvezetői kormány alakult Ausztriában. Nem sokkal később a legnagyobb ellenzéki párt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) bizalmatlansági indítványt kezdeményezett Kurz és kormánya ellen, melynek megszavazása után az osztrák államfő Brigitte Bierleint, az alkotmánybíróság elnökét bízta meg kormányalakítással.
