„Nem gátolhatják a múlt szomorú eseményei a testvéri együttélést”

Ferenc pápa Bukarest után Csíksomlyóra utazott szombaton, a hegynyeregben mintegy százhatvan pap jelenlétében, több tízezer hívő előtt mutatott be latin nyelvű szentmisét és tartott olasz nyelvű beszédet. A szentmise alatt az oltáron volt az ötszáz éves csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor.

„Isten iránti örömmel és hálával vagyok ma itt, ezen a történelmi értékekben és hitben gazdag, kedves Mária-kegyhelyen, ahová gyermekként jövünk, hogy találkozzunk égi Édesanyánkkal, és hogy egymásban valódi testvérekre leljünk” – hangsúlyozta az egyházfő, aki a testvériség, a párbeszéd és az egység jelének nevezte, hogy a zarándoklaton más felekezetek hívei is részt vettek. „Az idei zarándoklat Erdély öröksége, azonban egyúttal tiszteletben tartja a román és a magyar vallási szokásokat is – fogalmazott. – Nem szabad elfelednünk vagy tagadnunk a múlt összetett és szomorú eseményeit, azonban ezek nem jelenthetnek akadályt vagy ürügyet, hogy meggátolják a vágyott testvéri együttélést” – emelte ki a pápa. Hangsúlyozta, zarándokolni azt jelenti, hogy „elszakadunk a bizonyosságainktól és a kényelmünktől, egyben kihívás számunkra, hogy felfedezzük és továbbadjuk az együttélés lelkületét, és ne féljünk a kölcsönös érintkezéstől, találkozástól és segítségnyújtástól”. A katolikus egyházfő egyúttal arra buzdította a híveket, hogy a zarándoklat során ne a múltat kutassák, hanem inkább azt, ami elodázhatatlanul vár rájuk. „Íme, ezért vagyunk itt, hogy közösen mondjuk: Édesanyánk, taníts meg minket összevarrni a jövőt” – fogalmazott. A szentmise végén Ferenc pápa arany rózsát helyezett el a szobor lábánál a Szűzanya iránti tisztelet jeléül. A szentmisén Áder János magyar államfő és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is részt vett.

Ferenc pápa ezt követően Jászvásárra, Moldva történelmi fővárosába utazott. Felkereste a helyi székesegyházat, ahol mintegy ezer beteggel találkozott, majd a helyi Kultúrpalota előtt felállított színpadon tartott beszédet több tízezer ember előtt. Hangsúlyozta, hogy a fia­taloknak nem szabad elfelejteniük a gyökereiket, azt, hogy honnan indultak, illetve szüleik és nagyszüleik hitét. A pápa szerint a rossz megosztja az embereket, bizalmatlanságot ébreszt köztük, de a Szentlélek emlékeztet, hogy nem arc, történelem és identitás nélküliek vagyunk, hanem erős szellemi kötelék köt össze, ami minden másnál erősebb. A pápa szerint az egyéni boldogság csak úgy valósulhat meg, ha mást boldoggá teszünk. Kijelentette: szeretet és Isten nélkül az ember nem tud élni a Földön.

Ferenc pápa tegnap a román görögkatolikus szellemi élet központjába, Balázsfalvára utazott, ahol mise keretében boldoggá avatott hét román görögkatolikus püspököt, akik kommunista börtönökben hunytak el – írta az MTI. A boldogok sorába lépett Valeriu Traian Frentiu nagyváradi püspök, Vasile Aftenie, Bukarest és az Erdélyen kívüli területek püspöke, Ioan Sucu, a balázsfalvi érsekség apostoli kormányzója, Tit Liviu Chinezu titokban felszentelt püspök, Ioan Balan lugosi püspök, Alexandru Rusu máramarosi püspök és Iuliu Hossu kolozsvári-szamosújvári püspök. A ceremónián Ferenc pápa elmondta, amiként a kommunizmus idején az erdélyi görögkatolikus püspökök tették, úgy ma is fel kell lépni a romboló ideológiák ellen. A térség legértékesebb örökségeként említette meg az 1568-as tordai ország­gyűlést, amelyen Európában először hirdették meg a vallási és lelkiismereti szabadságot.

Romániai látogatása utolsó állomásaként a katolikus egyházfő egy görögkatolikus roma közösségbe is ellátogatott Balázsfalván, ahol a Mediafax hírügynökség szerint bocsánatot kért egyháza nevében amiatt a hátrányos megkülönböztetés miatt, amely a történelem során a roma közösségeket érte.