Külföld
Összefogásra buzdított Ferenc pápa Bukarestben
Úgy vélekedett: az állam legnemesebb küldetése népe boldogulásának szolgálata, ennek megvalósítása érdekében pedig összefogásra, - a romániai látogatás mottójául választott - „együtt haladásra” van szükség.
A katolikus egyházfő örömét fejezte ki, hogy a néhai Szent II. János Pál pápa történelmi látogatása után húsz évvel, a román uniós elnökség idején tehet látogatást Romániában, 30 évvel az után, hogy az ország felszabadult az elnyomás és elszigeteltség alól, ami lehetővé tette, hogy a polgárok ismét szabadon vallhassák meg hitüket.
A pápa szerint a nehézségek ellenére Románia az eltelt három évtizedben nagyot lépett előre a demokratikus, plurális politikai berendezkedés, a szabad vallásgyakorlás útján. Elvitathatatlan hozadékai mellett, Ferenc pápa szerint az új korszak nehézségeket is hozott a román népnek, és a társadalmi egyensúly számára nehezen kezelhető problémákat okozott.
Ferenc pápa az emigrációt nevezte Románia legsúlyosabb társadalmi problémájának, amely falvak elnéptelenedéséhez vezetett. Megértéssel szólt ugyanakkor azokról a román vendégmunkásokról, akik hátrahagyva családjukat, külföldön vállalnak munkát.
Úgy értékelte: a hazájukból elvándorolt románok milliói munkájukkal, hagyományaikkal és szellemi értékeikkel gazdagítják az őket befogadó országokat, ugyanakkor áldozatos munkájuk gyümölcsével otthonmaradt családtagjaikat is segítik.
A pápa azzal zárta beszédét, hogy a katolikus egyháztól nem idegen, sőt szerves része a nemzeti érzés, és Romániában is hozzá akar járulni a társadalmi és szellemi élet fejlődéséhez. Ferenc pápa Isten áldását és a Szűzanya oltalmát kérte Románia minden lakójára.
Vendéglátója, Klaus Iohannis román államfő üdvözlő beszédében kifejtette: az ortodox többségű Románia számára rendkívül fontos a vallásszabadság és a különböző hitű emberek közti kölcsönös tisztelet. A román elnök szerint Európának ma nagy szüksége van a békés együttélés, a többség és kisebbség közti párbeszéd, a tolerancia előremutató példáira, márpedig szerinte Románia példakép lehet a területén élő húsz őshonos nemzeti kisebbség jogainak tiszteletben tartásával.
Ferenc pápa a román elnöki hivatalban a jobboldali Klaus Iohannis államfővel, majd Viorica Dancila szociáldemokrata miniszterelnökkel is rövid négyszemközti megbeszélést folytatott.
A katolikus és ortodox egyház testvériségét hangsúlyozta a Szentatya
„Járjunk együtt!” - fordult az ortodox pátriárkához romániai látogatásának mottójával Ferenc pápa. A katolikus egyházfő testvérének szólította vendéglátóját, felidézve, hogy Szent Péter, Róma első püspöke, a katolikus egyház első pápája és a román ortodox egyház védőszentjeként tisztelt Szent András - aki az apostolok szétválása után Kis-Ázsia és a Fekete-tenger térségében hirdette az evangéliumot - testvérek voltak.
A román ortodox egyház zsinata előtt beszélve a pápa azt mondta: zarándokként érkezett Romániába. Szót emelt az önzés ellen, ami a családokat is sújtja, és arra bátorította a keresztényeket, hogy ne engedjenek a gyűlölködés kultúrájának.
Daniel pátriárka üdvözlő beszédében a hagyományos, férfi és nő által alapított, gyermekeket nevelő keresztény családok védelmének szükségességét hangoztatta, és Európa elnéptelenedésének veszélyére figyelmeztetett.
Mindketten felidézték a kommunizmus egyházüldözését, a papság és hívek meghurcolását, valamint azt - az ökumenikus párbeszéd mérföldkövének számító - húsz évvel ezelőtti történelmi látogatást, amelyet II. János Pál pápa tett Teoctist ortodox pátriárka meghívására Bukarestben - akkor először járt ortodox többségű országban a római pápa.
Ferenc pápa ezt követően Daniel pátriárkával együtt felkereste az ortodox egyház Bukarestben épülő székesegyházát, a Nemzet Megváltása-katedrálist, ahol a román politikai, kulturális és közéleti vezetők jelenlétében ortodox és katolikus egyházi énekek hangzottak el, a két egyházfő pedig a kereszténység legelterjedtebb imádságát, a miatyánkot mondta el latinul és románul.
A pápa a patriarkátustól a katedrálishoz vezető utat is azzal a kék Daciával tette meg, amellyel korábban a repülőtérről a román elnöki hivatalba szállították, ezúttal azonban a sofőr melletti ülésen foglalt helyet, és a nyitott ablakon keresztül integetett az üdvözlésére összegyűlt bukarestieknek.
Az egyházfő az öröm fontosságára hívta fel a figyelmet homíliájában
A Szentatya este a bukaresti Szent József székesegyházban szentmisét celebrált, melynek homíliájában nyitottságra és örömre buzdított.
A katolikus egyházfő felidézte Mária útra kelését, hogy meglátogassa a nála jóval idősebb Erzsébetet, aki szintén gyermeket várt, majd Mária és Erzsébet találkozását. A pápa kifejtette, hogy Mária többször útra kelt élete során, ezeket az utakat a türelem és a bátorság jellemezte és annak az öröme, hogy Isten áldását, Jézust hordozta magában. Ferenc pápa arra biztatta a híveket, hogy hagyjanak fel az önzéssel, legyenek nyitottak. Kijelentette, hogy amikor egy templomban különböző etnikumú és felekezetű emberek találkoznak egymással, csodálatos dolgok történnek.
A pápa felhívta a figyelmet az öröm fontosságára, ami nélkül - mint mondta - lebénulunk, szomorúságunk rabjai maradunk. Úgy vélte, hogy a hit nem mennyiségi kérdés, a hittel kapcsolatos problémák elsősorban az öröm hiányából fakadnak. Hozzátette: amikor az emberek bizalmatlanul és magukba zárkózva élnek, akkor éppen a hitnek mondanak ellent. Ferenc pápa arra buzdította a résztvevőket, hogy maradjanak nyitottak Isten és embertársaik irányába.
Ferenc pápa háromnapos romániai apostoli látogatásának egyik kiemelt helyszíne a csíksomlyói Mária-kegyhely, ahol szombaton mutat be túlnyomórészt magyar nyelvű szabadtéri szentmisét. Vasárnap a pápa az erdélyi Balázsfalván avat boldoggá egy szentmise keretében hét román vértanú görög katolikus püspököt.
KDNP: Elismerést érdemel, hogy a pápa minden ember méltóságáért emel szót
Elismerést érdemel, hogy Ferenc pápa egyetemes felelősségét gyakorolva, minden ember méltóságáért emel szót - közölte a KDNP frakcióvezetője, Harrach Péter a pápa csíksomlyói látogatása kapcsán pénteken.
A kisebbik kormánypárt közleménye szerint a KDNP számára iránymutató, amit a pápa az üldözött keresztényekről mondott és arról, hogy az üldözés „sokak szégyenteljes hallgatása közepette folyik.” Magyarország nem hallgat, de tesz is az üldözött keresztény közösségek védelméért - írták. Hangsúlyozták, a pápa migrációval kapcsolatos megnyilatkozásai és a magyar nemzeti önvédelmi felelősség gyakorlása kiegészítik egymást: „Ő személyekről beszél, mi tömegekről”. Erre utalnak elhallgatott szavai: „A hely, a munkalehetőség és az integrálás lehetséges mértéke határozza meg a befogadást, továbbá az, hogy az ne veszélyeztesse a helyi identitást.”
A zarándoklat kimozdulást jelent a megszokottból, útra kelést, és feltöltődést. Ebben a szellemben, zarándokként fogják hallgatni a szentatyát, aki egyházfőként és lelkipásztorként jön Csíksomlyóra - áll a KDNP közleményében. „Örömmel várjuk Ferenc pápát Csíksomlyóra, a katolikus székelyek ősi kegyhelyére, az egyetemes magyarság legfontosabb zarándokhelyére. A Szentatyát a katolikus egyház fejének, Szent Péter apostol utódjának járó tisztelettel és szeretettel fogadjuk” - fogalmaztak.
Kásler: A kormány emlékezetessé szeretné tenni a pápalátogatást
A magyar kormány emlékezetessé szeretné tenni a pápalátogatást - mondta az emberi erőforrások minisztere az M1 aktuális csatornán. Kásler Miklós hozzátette: a történelem során negyedik alkalommal keresi fel a szentatya a magyar keresztényeket, ezúttal egy kultikus, ősi, Szűz Mária-zarándokhelyet látogat meg a pápa.
Azt mondta, a szentatya felé azt az üzenetet szeretnék közvetíteni, hogy a magyar kereszténység ősi, és rendkívül sokat tett az egyetemes egyházért, szentek sorát és országok védőszentjeit adta. Ennek megfelelően magyar szentekről szóló könyvet adnak át olasz fordításban a szentatyának, akinek lehetősége lesz megtekinteni Szent László ereklyéit is.
A magyar kormány a pápalátogatás és a csíksomlyói búcsú közötti hat napra gazdag eszmetörténeti, társadalmi, illetve kulturális programsorozatot szervez. Ennek részeként a Magyarságkutató Intézet hét erdélyi városban 144 előadást tart majd. A miniszter úgy fogalmazott: a programok jelentősége abban van, hogy érezzék a székelyföldiek, az erdélyi magyarok, hogy egy nemzet vagyunk, és „a kereszténység ölel bennünket egy egységbe”.
