Külföld

Német–francia rivalizálás befolyásolja az uniós csúcspozíciók elosztását

A magyar kormány csak olyan jelöltet támogat, aki tiszteletben tartja a tagállamokat,törekszik a migráció megállítására, és védi Európa keresztény gyökereit

Személyi döntés nem született a tagállami vezetők informális vacsoráján, a jelek szerint azonban megegyeztek arról, hogy félreteszik a csúcsjelölti rendszert. A magyar álláspont továbbra sem változott.

Német–francia rivalizálás befolyásolja az uniós csúcspozíciók elosztását
Nagy valószínűséggel elpárologtak Manfred Weber esélyei a munkavacsorán
Fotó: AFP/Sven Simon

Nem nevekről, hanem a kiválasztás folyamatáról volt szó – mondta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós állam- és kormányfők kedd esti munkavacsorája után. A lengyel politikus – utalva arra, hogy a tagállami vezetőknek figyelembe kell venniük az EP-választás eredményét, ám nem kötelesek a győztes csúcsjelöltet támogatni – hangsúlyozta, nem válhat automatizmussá az Európai Bizottság (EB) elnökének megválasztása. Emlékeztetett, az uniós szerződések világossá teszik, hogy az elnök személyére a tanács tesz javaslatot, az Európai Parlament pedig megválasztja – azaz a jelöltnek mindkét testület támogatását meg kell nyernie. Kitért arra is, hogy olyan megoldást kell találni, amely biztosítja a megkívánt földrajzi, demográfiai, politikai, nemek közötti megoszlást figyelembe vevő egyensúlyt. Tekintve, hogy az elmúlt napokban emlegetett nevek között nők is vannak – Krisztalina Georgieva Világbank-alelnök, Margrethe Vestager dán versenyjogi biztos és Christine Lagarde IMF-igazgató –, főleg ez utóbbi kitétel keltette fel az újságírók érdeklődését. Kérdésre válaszolva Tusk azt mondta, legalább két nő részvételét támogatja az uniós intézményi vezetők között. Az Európai Tanács elnökének egyébként négy csúcspozícióra kell jelöltet javasolnia: az Európai Bizottság, az Európai Tanács, az Európai Parlament élére, valamint az uniós kül- és biztonságpolitikai főbiztos személyére. A tagállami vezetők egyezkedésének része az Európai Központi Bank vezetőjének személye is, ám ez egy külön folyamat lesz.

Angela Merkel német kancellár nagyon erős jelzésnek nevezte, hogy a munkavacsora előtt az EP is kiállt a csúcsjelölti rendszer mellett. Megerősítette, az Európai Néppárt (EPP) jelöltje továbbra is a pártcsalád csúcsjelöltje, Manfred Weber. Emmanuel Macron francia elnök ezzel szemben azt mondta, a tagállami vezetők egyetértettek abban, hogy a csúcsjelölti rendszer alkalmazása nem vezethet automatizmushoz, az uniós szerződések szerint ugyanis nem a parlament feladata jelöltet állítani, hanem a tanácsé. Hangsúlyozta, az EB következő elnökének elismert, vezető politikai tapasztalattal rendelkező, erős egyéniségnek kell lennie. Brüsszeli tudósítók ezt úgy kommentálták, hogy a francia elnök kulcsszava most a tapasztalat, Weberrel kapcsolatban ugyanis éppen ezt kifogásolja ő és mások is – a bajor politikusnak lényegében nincs kormányzati tapasztalata, 2004 óta EP-képviselő, ezen kívül csak párttisztségei voltak. Tuskkal összhangban Macron is kitért arra, hogy az uniós intézmények vezető tisztségeire fele-fele arányban kellene karizmatikus nőket és férfiakat választani.

A brüsszeli ügyekkel foglalkozó Euractiv portálnak nyilatkozó diplomaták is megerősítették, hogy a nemi arányok valóban fontosak lesznek, jó esély van rá, hogy nő lesz a bizottság elnöke. A két nagy pártcsalád, a szociáldemokraták és a néppártiak egyébként kedden kiválasztottak két-két főt, akik a nevükben tárgyalnak – egyikük sem nő. A Die Welt megjegyezte, hogy bár Merkel azt mondta, néppártiként „természetesen” támogatja Webert, a lap szerint ez nem hangzott éppen csatakiáltásnak, a kancellár nem ragaszkodik mindenáron a bajor jelölthöz.

Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár a tegnapi kormányülés szünetében azt nyilatkozta, a kormány sem Manfred Weber néppárti, sem Frans Timmermans szocialista csúcsjelölt euró­pai bizottsági elnöki jelöltségét nem támogatja. Emlékeztetett, Weber a kampányban többször megsértette a magyarokat, holland riválisa pedig gyakorlatilag folyamatosan hazudott Magyarországról például a sajtószabadság, a jogállamiság vagy az antiszemitizmus kérdésében. A kormány csak olyan bizottságielnök-jelöltet tud majd elfogadni és támogatni, aki megfelel az Orbán Viktor által is ismertetett feltételeknek, vagyis tiszteletben tartja a tagállamokat, nem alkalmaz kettős mércét, törekszik a migráció megállítására, és védelmezi Európa keresztény gyökereit – nyomatékosította.

Röviden

Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak mihamarabbi megkezdésére szólított fel szerdán az Európai Bizottság, kiemelve, hogy a két ország végrehajtotta az ennek feltételeként előírt reformintézkedéseket. A csatlakozási folyamat megkezdését több tagállam ellenállása miatt nem hagyták jóvá eddig.

Törökország kulcsfontosságú partnere az Európai Uniónak, például a migráció és a menekültek támogatása terén – hangsúlyozta éves értékelésében az EB. A dokumentumban kitértek arra is, hogy Ankara az elmúlt időszakban egyre csak távolodik a közösségtől. Faruk Kaymakci török külügyminiszter-helyettes elfogadhatatlannak minősítette a jelentést.

Öt helyett mostantól csak három roma képviselője lesz a következő Európai Parlamentnek – írta szerdán az EUObserver a Romea.cz portálra hivatkozva. Ismét mandátumot szerzett a német zöldpárti Romeo Franz, valamint a fideszes Járóka Lívia – aki alelnök is volt eddig –, s új képviselő a szlovák Egyszerű Emberek és Független Személyiségek párt jelöltje, Peter Pollak.

Orbán Viktorért harcol a néppárti Silvio Berlusconi és az euroszkeptikus Matteo Salvini – írta a La Stampa. Az olasz lap felidézte, hogy miközben Salvini belügyminiszter a saját csoportjába akarja megnyerni a Fideszt, addig Berlusconi arról győzködi, maradjon az Európai Néppártban.

Brüsszelben tárgyaltak Gyurcsányék

A Demokratikus Koalíció európai jövőjéről tárgyalt tegnap Brüsszelben a párt elnöke, Gyurcsány Ferenc és listavezetője, Dobrev Klára. Gyurcsány a Facebook-oldalán is beszámolt arról, hogy egyeztettek Guy Verhofstadt liberális (ALDE) és Udo Bullmann szociáldemokrata (S&D) frakcióvezetővel. „Hátradőlős, nagyon szabadszájú beszélgetések, semmi unalmas diplomáciai körmöntfontság. Hol tudjuk képviselni választónknak tett ígéretünket. Ezt kell megtudjuk. Napokon belül döntünk.” – írta. Az Európai Parlamentben tartott sajtótájékoztatójukon – amelyről a Euronews tudósítója számolt be – Gyurcsány szintén azt mondta, hamarosan döntenek, melyik frakcióhoz csatlakoznak. Hozzátette, a DK stratégiai célja, hogy elérje a Fidesz eltávolítását az Európai Néppártból. A DK jelenleg az S&D soraiban ül.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom