Külföld

Az EB az albán és észak-macedón csatlakozási tárgyalások megkezdését sürgette

Albánia és Észak-Macedónia uniós csatlakozási tárgyalásainak mihamarabbi megkezdésére szólított fel szerdán az Európai Bizottság, kiemelve, hogy a két ország végrehajtotta az ennek feltételeként előírt reformintézkedéseket.

A brüsszeli testület már többször javaslatot tett a csatlakozási folyamat megkezdésére, de egyes EU-tagállamok - például Dánia, Franciaország, illetve Hollandia - ellenállása miatt eddig ezt nem hagyták jóvá.
„Mindkét ország végrehajtott reformokat, különösképp a tagállamok kormányait tömörítő tanács által tavaly júniusban meghatározott területeken, ezért a bizottság azt tanácsolja, hogy a hitelesség megőrzése érdekében az EU is tegyen most eleget vállalásainak” - hangoztatta Johannes Hahn uniós bővítési biztos sajtóértekezletén, a balkáni régióban erősödő kínai befolyásra figyelmeztetve.

Rámutatott, hogy hosszú folyamatról van szó, példaként hozva fel Horvátországot, amellyel nyolc évig tartottak a tárgyalások.

Hasonló véleményének adott hangot Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő is, aki szerint a labda a tagállamok térfelén pattog.

Albánia 2014, Észak-Macedónia pedig már 2005 óta tagjelölti státussal rendelkezik.
A kérdés napirenden lesz a tagállamok európai ügyekért felelős minisztereinek június 18-i találkozóján.
Ezen éves értékelésben a bizottság a szintén tagjelölt Törökországgal kapcsolatban rámutatott, hogy Ankara kulcsfontosságú partnere az Európai Uniónak, amellyel például a migráció és a menekültek támogatása terén is fontos a jelenlegi együttműködés, Ankara ugyanakkor az elmúlt időszakban egyre csak távolodik a közösségtől.

Az országban tovább romlott a jogállamiság és az alapvető jogok helyzete, az alkotmánymódosítások nyomán jelentősen meggyengült a fékek és ellensúlyok rendszere - húzták alá, kitérve az igazságszolgáltatás függetlensége, a szólás- és gyülekezési szabadság, az emberi jogok és az önkormányzatiság terén végbement változásokra is, illetve bírálva az isztambuli helyhatósági választás eredményének érvénytelenítését.

Kiemelték továbbá, hogy a török kormány „negatívan befolyásolta” a pénzügyi piacokat. „Komoly visszalépések történtek a török gazdaságban, amelyek egyre mélyebb aggodalmakhoz vezettek az ország piacgazdaságának működésével kapcsolatban” - olvasható a dokumentumban.

Az Európai Unió 2016-ban gyakorlatilag befagyasztotta a török csatlakozási tárgyalásokat, és a bizottság szerint az erre okot adó tényezők máig fennállnak.

A friss bővítési jelentésben Montenegró és Szerbia kapcsán azt írták, hogy a két országnak sürgősen fokoznia kell erőfeszítéseit a jogállamisági reformok terén.
Deli Andor fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő közleményében arra figyelmeztetett, hogy nincs vesztegetni való idő, munkához kell látni, hogy a 2025-ös bővítés ne maradjon az előző csúcsvezetés „üres ígérete”. Mint írta, olyan uniós vezetőkre van szükség, akik nem csak a szavak szintjén veszik komolyan a régió integrációs perspektíváját, hanem készek politikai döntést hozni a korábbi ígéretek betartása érdekében.

Montenegróval, Szerbiával és Törökországgal megindultak a csatlakozási tárgyalások, Észak-Macedónia és Albánia tagjelöltek, Bosznia-Hercegovina és Koszovó pedig potenciális tagjelölt ország.

Kapcsolódó írásaink

Bíróság elé idézik Boris Johnsont

ĀAz eljárás központi elemét képezi az a sokat bírált és hivatalosan is cáfolt állítás, hogy Nagy-Britanniának az EU-tagság heti 350 millió fontjába kerül

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom