Külföld

Már a választás másnapján Weber fejét követelték

A győztes, de meggyengült Európai Néppárt ragaszkodik a csúcsjelöltjéhez, a feltörő liberálisok és zöldek azonban ki akarják csavarni a csúcsposztokat a nagy pártok kezéből

A mára megszűnt szociáldemokrata-néppárti nagykoalíció kárára erősödtek meg a liberálisok és a zöldek a vasárnapi európai parlamenti választáson. Kemény harc jön az uniós csúcspozíciókért.

Már a választás másnapján Weber fejét követelték
Főleg a CDU kardoskodik az eddig bevált rendszer mellett
Fotó: AFP/Peter Kneffel

A korábbiaknál gyengébben szerepelve, de megnyerte az idei EP-választást az Európai Néppárt (EPP). A jobbközép pártcsalád az eddigi 216 helyett csak 180 mandátumra számíthat, és mivel hasonló mértékben vesztettek támogatottságukból a szociáldemokraták (S&D) is, vége a hagyományos nagykoalíciónak. Azt, hogy még így is ők a két legerősebb csoport, elsősorban a kisebb tagállamoknak köszönhetik a VoteWatch elemzőintézet értékelése szerint, ami ugyanis a nagy tagállamokat illeti, csak Németországban és Spanyolországban nyert valamelyik hagyományos pártcsalád.

Az EPP főleg közép-kelet-európai bástyáinak köszönheti, hogy megelőzte a szociáldemokratákat. Guy Verhofstadt, a liberális ALDE frakcióvezetője a választás után arról beszélt, hogy csoportja Emmanuel Macron francia elnök listájával kiegészülve megkerülhetetlen erővé vált az EP-ben, nélkülük nem lehet stabil Európa-párti többséget létrehozni. A belga politikust igazolja, hogy az eddigi 67 helyett 109 mandátumuk lehet. Macron listájának második helyezettje, Pascal Canfin elsők között adott le lövést a néppárti csúcsjelöltre, Manfred Weberre. A politikus tegnap a France Internek azt mondta, az EPP jelöltje a vasárnapi eredménnyel teljességgel diszkvalifikálódott, pártjával pedig latba vetik befolyásukat, hogy az Európai Bizottság elnöke vagy egy francia legyen – mondjuk Michel Barnier Brexit-főtárgyaló –, vagy valaki, aki közelebb áll az EP új „gravitációs középpontjához”, azaz nem jobboldali. Az S&D eddigi frakcióvezetője, Udo Bullmann is hasonlóan fogalmazott: a német politikus szerint az EPP-nek sem az eredményei, sem pedig a politikai ereje nem elegendő az EU vagy az Európai Bizottság vezetéséhez. Az ALDE erősödése mellett egyébként figyelemreméltó a Zöldek előretörése is, akik szinte mindenhol a baloldal kárára szereztek új szavazókat. Ráadásul míg a fiatal, urbánus választókat a Zöldek happolják el a szociáldemokratáktól, addig a munkásosztályt az euroszkeptikusok.

A választás éjszakáján Joseph Daul, az EPP elnöke közölte, mivel a pártcsalád megnyerte a választást, természetes, hogy Weber lesz az EB elnöke. Kiemelte, hogy az Európai Néppárt nélkül nincsen többsége a demokratikus erőknek, ezért készek tárgyalni, de a bizottság elnöki tisztségéhez ragaszkodnak. Weber tegnap Münchenben tartott sajtótájékoztatót, ahol hangsúlyozta, az EP a csúcsjelöltök közül fogja megválasztani a bizottság elnökét. Az EP-ben nem lesz többség olyan jelölt számára, aki nem volt csúcsjelölt, aki nem mutatta meg arcát és programját, aki nem mutatta be magát az embereknek, fejtette ki. A bajor politikust még a brüsszeli eredményvárón kérdezték a Fideszről, és úgy fogalmazott, az EPP-nek 26 – azóta kiderült, hogy 35 – mandátumos többsége van, ez pedig szerinte „megválaszolja a Fidesszel kapcsolatos kérdést”. Tegnap egyébként a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer is kiállt Weber mellett. A csúcsjelölti rendszer erősíti a demokráciát, 2014-ben már alkalmazták is, és nincs semmi ok arra, hogy most ne alkalmazzuk – fogalmazott.

Ami a további lépéseket illeti a parlamentben: mától június 24-ig tartanak a tárgyalások a képviselőcsoportok megalakításáról, majd júliusban választanak elnököt és alelnököket. Az EP szavaz az Európai Bizottság elnökéről és biztosairól is, júliusban és az ősszel. Utóbbi folyamatot azonban még megelőzi a tagállami vezetők mai rendkívüli informális, és júniusi rendes ülése.

Az Európai Parlament eddigi és várható összetétele
Az Európai Parlament eddigi és várható összetétele
Forrás: Európai Parlament

Sokféle megosztottság jellemezte az EU „motorját”

Élesen elváltak egymástól a német tartományok a vasárnapi európai parlamenti választások tanúságtétele szerint, sőt az egyes tartományokon belül a városi és vidéki, idősebb és fiatalabb nemzedékek is szembekerültek egymással. Az egyik szembetűnő különbség a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) szereplése volt: az országosan 11 százalékot szerző párt elsősorban az egykori keletnémet területeken volt erős. A kormány menekültpolitikáját bíráló és a klímaváltozást megkérdőjelező párt üzeneteire a keleti Szászországban voltak a legtöbben fogékonyak, itt a szavazók 25,3 százaléka voksolt az AfD-re, a második és harmadik Szász-Anhalt volt 20,4, valamint a szintén keleti Brandenburg a szavazatok 19,9 százalékával, valamint Mecklenburg–Elő-Pomerániában 17,7 százalékot söpört be. Nyugaton viszont a 10 százalékos küszöb is magasnak bizonyult, a leggyengébben Brémában teljesített, ahol 7,7 százalékot kapott. A vidéki-városi felosztás a Zöld Pártnál jelentkezett jobban, tíz nagyvárosból kilencben a zöldek győztek, sok helyen 30 százalék fölötti eredményt produkáltak (országosan 20,5 százalék volt ez a szám). A zöldek emellett a fiatalok kö­rében voltak igen népszerűek. A kormánypártokat, a CSU/CDU-t (országosan: 28,9 százalék), de a szociáldemokratákat is (országosan: 15,8 százalék) elsősorban a 60 éven felüliek támogatták. Utóbbi emiatt is a zöldek mögé kerültek a pártok versenyében, a harmadik helyre.
(VZ)

Röviden


Harmadszor győztünk egy év alatt – jelentette ki a migrációellenes jobboldali Szlovén Demokrata Párt elnöke. Az EP-választáson 26,44 százalékot szerző ellenzéki párt vezetője, Janez Jansa volt kormányfő a tavalyi júniusi parlamenti és a helyhatósági választási győzelmére utalt ezzel.

Jobboldali győzelem volt Belgiumban az EP-választásokon. A flandriai jobboldali Új Flamand Szövetség (N–VA) a szavazatok 13,47 százalékával három mandátumhoz jutott, az erősen jobboldali irányultságú Flamand Érdek (Vlaams Belang) 11,45 százalékkal ugyancsak hármat vitt. Az N-VA egyébként a szövetségi parlamenti választásokat is megnyerte, 16,1 százaléknyi vokksal.

A szociáldemokraták győztek Svédországban. A vasárnapi voksoláson a szocdemek 23,6 százalékot szereztek, míg fő ellenlábasuk, a konzervatív Mérsékelt Párt 16,8 százalékot. A majdnem végleges eredmények alapján a bevándorlásellenes Svéd Demokraták ugyanakkor a nyomukban lihegnek 15,4 százalékkal, a zöldek némileg lemaradva 11,4 százalékot kaptak.

A jobboldali pártok zsebelték be a győzelmet a balti államokban. A letteknél az Új Egység 26,24, Litvániában a Haza Szövetsége – Litván Kereszténydemokraták 19,67, Észtországban az Észt Reformpárt 26,2 százalékot kapott.

Szocialista győzelem született Spanyolországban. A helyhatósági választások után az EP-választást is behúzták a balosok, 32,8 százaléknyi voksot gyűjtöttek a kormányzó szocialisták, ez 20 mandátumot jelent nekik az EP-ben.

A lengyel kormánypárt győzött az EP-választásokon. A kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) 27 mandátummal gazdálkodhat, fő ellenlábasa, az Európai Koalíció 22-vel. A PiS győzelmét Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő úgy értékelte: az emberek változást akarnak Európában.

Egy új EU-ra van szükség, az EB-t pedig politikamentessé kell tenni – mondta a cseh kormányfő. Andrej Babis, az EP-választási győztes ANO elnöke közölte: a jövőben az erős tagállamok szervezetévé kell válnia az EU-nak.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom