Külföld

Lövöldözés volt Észak-Koszovóban, legalább ketten megsebesültek

Legalább huszonhárom koszovói szerbet és bosnyákot, köztük rendőröket fogott el szervezett bűnözés gyanújával a Rosu koszovói különleges rendőri alakulat kedden Észak-Koszovóban, az akció során több helyen lövöldözés volt, ketten megsebesültek - értesült a szerbiai közszolgálati televízió (RTS). A koszovói elnök a szervezett bűnözés elleni harc támogatására szólított fel, míg a szerb elnök közölte: ha szerbek is veszélybe kerülnek, Belgrád lépni fog.

Lövöldözés volt Észak-Koszovóban, legalább ketten megsebesültek
A Rosu koszovói különleges rendőri alakulat tagjai
Fotó: AFP/Armend NIMANI

A koszovói hatóságok közlése szerint hónapok óta tartó nyomozás eredményeként csaptak le az egyebek mellett szervezett bűnözéssel, csempészettel és illegális kereskedelemmel gyanúsított szerbekre. Marko Djuric, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője szerint azonban nem bűncselekmények miatt, inkább megfélemlítésből léptek be a koszovói különleges rendőrök a szerbek lakta területre, az albánok így akarják rettegésben tartani és elűzni otthonából a kisszámú koszovói szerbséget.   

A helyszíni beszámolók szerint a koszovói rendőrség ellenállásba ütközött, a szerbek ugyanis Zubin Potokban például barikádokat állítottak, hogy megakadályozzák egy helyi szerb rendőrségi vezető elfogását. A Rosu áttört az útzárlaton, és elfogta a gyanúsítottat. 

Hashim Thaci koszovói elnök arra szólította fel a koszovói szerbeket, hogy ne szálljanak szembe a rendőrséggel, maradjanak nyugodtak, és segítsék a hatóságok szervezett bűnözés elleni harcát. Hozzátette, a szervezett bűnözés elleni harc Koszovó európai uniós csatlakozásának egyik feltétele. A koszovói államfő a közösségi médiában azt írta, az illegális cselekmények elkövetői rács mögé fognak kerülni. Hozzátette: az akció nem egyes nemzetiségek, hanem bűnözők ellen irányult. Ramush Haradinaj kormányfő pedig arra kérte Belgrádot, hogy ne ássa alá a bűnözés elleni harcot.

Aleksandar Vucic szerb elnök teljes harckészültségben helyezte a hadsereget, összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, valamint felhívta az Európai Unió figyelmét arra, hogy Szerbia cselekedni fog, amennyiben a Rosu tagjai nem hagyják el Észak-Koszovót. Közölte: azért helyezte teljes harckészültségbe a hadsereget, hogy szükség esetén, vagyis ha a koszovói szerbek veszélybe kerülnek, Belgrád azonnal tudjon reagálni. Mint mondta, az sem lehetetlen, hogy a koszovóiak a dél-szerbiai Kopaonik-hegységnél akarják majd meghúzni a szerb-koszovói határt, de Szerbia ezt meg fogja akadályozni, és a helyzet súlyosbodása esetén, Belgrád megvédi a szerb nemzetet, és győzni fog. A felvetett határmódosítással összefüggésben emlékeztetett arra, hogy Hashim Thachi államfő a múlt hét végén ismét felvetette Koszovó és Albánia egyesülésének, Nagy-Albánia létrehozásának lehetőségét, így voltaképpen az albán határ húzódna a Kopaoniknál. 

Aleksandar Vucic szerb elnök teljes harckészültségbe helyezte a hadsereget és összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot
Aleksandar Vucic szerb elnök teljes harckészültségbe helyezte a hadsereget és összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot
Forrás: ANADOLU AGENCY/Milos Miskov

Az államfő a televízióban sugárzott beszédében kitért arra is, hogy meg nem erősített információk szerint a koszovói rendőrök megvertek és előállítottak egy orosz állampolgárt is. Mihail Krasznoscsenkov az ENSZ koszovói békefenntartó missziójának (UNMIK) tagjaként tartózkodik Koszovóban. Aleksandar Vucic szerint az orosz férfit azért fogták el az albánok, hogy jó pontokat szerezzenek azoknál, akik jóváhagyták akciójukat. A szerb államfő nem tért ki arra, hogy pontosan kikre gondol, de feltételezhetően az Egyesült Államokra, illetve a NATO-ra utalt, korábban többször is hangoztatta ugyanis, hogy a koszovói albánok lépései mögött az amerikaiak állnak.

A koszovói rendőrség szabadon engedte a reggel elfogott orosz ENSZ-alkalmazottat

A koszovói hatóságok Moszkva kérésére szabadon engedték kedden azt az orosz ENSZ-alkalmazottat, akit reggel fogtak el a koszovói különleges rendőrség (Rosu) kommandósai - közölte a helyi sajtó.

A Rosu szervezett bűnözés gyanújával kedden elfogott 23 embert, főképp szerbeket és bosnyákokat, köztük rendőröket is. Az elfogottak között volt Mihail Krasznoscsokov, aki az ENSZ ottani békefenntartó missziójának (UNMIK) tagjaként tartózkodik Koszovóban. Krasznoscsokovot kórházban ápolják egy szerb állampolgárral együtt, és az UNMIK tájékoztatása szerint már nincs rendőri felügyelet alatt. 

A KFOR, vagyis a NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő parancsnoka, Vincenzo Grasso megerősítette, hogy a koszovói rendőrség a pristinai ügyészség utasítására tartóztatja le egy szervezett bűnözéssel gyanúsított csoport tagjait, de az akció nemcsak a szerbek lakta Észak-Koszovóban, hanem Koszovó teljes területén zajlik, és nem a szerbek ellen irányul. 

Aleksandar Vucic arról is beszélt, hogy a KFOR magyar tagjai közbe akartak lépni, de a parancsnok visszahívta őket azzal az indokkal, hogy korrupció elleni harcról van szó.

„Szerbiának el kell fogadnia, hogy elveszítette az irányítást Koszovó felett”

Az édes hazugság helyett Szerbiának el kell fogadnia a keserű igazságot Koszovóról, vagyis azt, hogy Belgrád már évekkel ezelőtt elveszítette az irányítást Koszovó felett - hangsúlyozta Aleksandar Vucic szerb államfő a szerbiai parlament hétfő késő estig tartó ülésén, amelyen az egykori szerb tartomány helyzetéről vitáztak a képviselők.

A köztársasági elnök arra is figyelmeztetett, hogy ha nem találnak megoldást a szerb-koszovói viszony mihamarabbi rendezésére, és nem jutnak kompromisszumra a felek, akkor újabb összecsapásokra lehet számítani Koszovóval.

Aleksandar Vucic hétfőn majdnem három órán át ismertette a koszovói viszony rendezéséről szóló elképzelését, de elemzők szerint konkrét javaslat tulajdonképpen nem hangzott el, az idő nagy részében Szerbia történelméről, az ország gazdasági sikereiről, valamint azokról a gondokról beszélt, amelyek az utóbbi több mint tíz évben, Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása óta a kétoldalú kapcsolatokat jellemezték. 

Koszovó 2008-ban, majdnem tíz évvel ezelőtt kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, miután a NATO 1999-ben légicsapásokkal vetett véget a szerb agressziónak a területen. Vucic szerint Belgrád már akkor elveszítette az irányítást Pristina felett. Szerbia viszont történelme és vallása bölcsőjének tartja Koszovót, így nem hajlandó lemondani róla annak ellenére sem, hogy a világ több mint száz országa szerint Koszovó már 11 éve független állam. 

Pristina és Belgrád között uniós közvetítéssel kezdődött párbeszéd a kapcsolat rendezéséről 2013-ban, jelentős előrelépés azonban azóta nem történt, pedig ez mindkét ország európai integrációjának a kulcsa. 

Aleksandar Vucic véleménye szerint a kapcsolat rendezése két módon lehetséges: vagy megállapodásra jutnak, vagy fenntartják a befagyott konfliktus állapotát. Ez utóbbi végzetes lehet a koszovói szerbség számára - tette hozzá. Kiemelte ugyanakkor, hogy Belgrád csak akkor lesz hajlandó kompromisszumos megoldást kötni, ha előbb Koszovó felfüggeszti azt az intézkedését, amellyel tavaly novemberben százszázalékos vámot vetett ki a Szerbiából érkező árukra. 

A szerb elnök szerint bármilyen megállapodás is születne, arról a lakosságot is meg kellene kérdezni, így mindenképpen népszavazást tartanának a koszovói kérdés rendezéséről. A referendum eredménye pedig kötelező érvényű lenne - húzta alá. 

A szerb ellenzék nagy része hónapok óta bojkottálja a parlament munkáját, így a Koszovóról szóló ülésen sem vett részt.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom