Külföld

Euroszkeptikus sikerekkel indulhat az uniós választás

A hollandok és a britek szavaznak először az Európai Parlament képviselőire, gyengén fog szerepelni a szocialista csúcsjelölt Frans Timmermans pártja

Az Egyesült Királyságban és Hollandiában is a magyar migrációs politikát támogató, euroszkeptikus erők arathatnak ma győzelmet az európai parlamenti választáson, megadva az alaphangot a következő négy napra.

Euroszkeptikus sikerekkel indulhat az uniós választás
Nigel Farage győzelme tovább gyengíti a Brexitre készülő brit kormányt. Thierry Baudet pártja, az FvD lekörözheti a liberálisokat Hollandiában
Fotó: AFP/Tolga Akmen, AFP/ANP/Niels

„Az Európai Parlament – az unió egyetlen közvetlenül megválasztott intézménye – az Európa jövőjéről folytatott vita központi színtere. A plenáris ülésekre rendszeresen kormány- és államfők érkeznek, hogy megosszák a jövőről alkotott elképzeléseiket. Ebből élénk viták alakulnak ki, amelyek megalapozzák Európa fejlődésének következő szakaszát” – hangsúlyozta Antonio Tajani, az Európai Parlament olasz, néppárti elnöke, amikor áprilisban a voksolásról tudósító újságírókhoz fordult.

Az Európai Unió huszonnyolc tagállamában ma kezdődik meg a vasárnap este záródó választási időszak. Az országok túlnyomó többségében vasárnap szavaznak, van azonban néhány kivétel. Az Egyesült Királyságban és Hollandiában ma szavaznak, Írországban holnap, Csehországban holnap és szombaton, Lettországban, Szlovákiában és Máltán szombaton, Franciaországban pedig szombaton és vasárnap. Amint zárnak az urnák az egyes tagállamokban, az exit pollok és egyéb nem hivatalos becslések elérhetőek lesznek, vasárnap estétől kezdve pedig az EP sajtószolgálata összegzi is a nemzeti eredményeket, hogy ezek alapján becsülje meg a következő parlament összetételét. Az első hivatalos eredmények vasárnap este tizenegytől várhatóa­k, amikor az olaszok is lezárják a szavazást.

Az európai választók az uniós parlament hétszázötvenegy képviselőjét választják meg. A legtöbb, kilencvenhat mandátuma Németországnak van, a legkevesebb, egyenként hat pedig Ciprusnak, Észtországnak, Luxemburgnak és Máltának. Hazánk huszonegy képviselőt delegál.

Mindkét mai választás érdekes fordulatokat hozhat az adott ország belpolitikájában, sőt, a többi tagállamra is hatással lehet. A borítékolható győztesek mindkét esetben olyan formációk, amelyek nyíltan támogatják a magyar migrációs politikát.

A kilépés (Brexit) eredeti menetrendje szerint az Egyesült Királyságnak már március végén távoznia kellett volna az EU-ból, hosszas tárgyalások után azonban jelen állás szerint október 31-re módosult a határidő – igaz, Theresa May kormányfő épp tegnap közölte, hogy júliusig is lenne rá esély. A legfrissebb felmérések szerint a választást harminchárom százalékkal megnyerheti a Brexit Párt, amelyet mindössze négy hónapja alapított Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártja (UKIP) elnöke, az EP egyik legismertebb, markánsan euroszkeptikus képviselője. A második helyet az ellenzéki, baloldali Munkáspárt szerezheti meg (18,12 százalék), a harmadikat a Liberális Demokrata Párt (15,52 százalék), a kormányzó Konzervatív párt pedig 9,59 százalékkal mindössze a negyedik lehet. Ez azt jelenti, hogy míg a Brexit-pártiaknak huszonöt képviselői helye lehet, addig a kormánypártnak csak hét.

Hollandiában a Fórum a Demokráciáért (FvD) nyerheti meg a választást 17,33 százalékkal, megelőzve a 15,97 százalékra számító kormányzó liberálisokat (VVD). Mark Rutte kormányfő pártját már a két hónappal ezelőtti önkormányzati választásokon is megelőzte az euroszkeptikus, bevándorlásellenes erő. A FvD megerősödése egyébként a tőle jobbra álló, vagy legalábbis karakánabban iszlám- és migrációellenes Szabadságpárt (PVV) népszerűségének sem tett jót: Geert Wilders pártja 6,24 százalékos eredményével mindössze egy mandátumra számíthat. Az Európai Bizottság élére pályázó szociáldemokrata csúcsjelölt, Frans Timmermans pártja sem áll túl jól: a Munkáspárt (PvdA) 9,62 százalékkal három mandátumra számíthat.

Az Európai Parlament jelenlegi és várható összetétele
Az Európai Parlament jelenlegi és várható összetétele
Forrás: Európai Parlament

Menetrend

Május 23–26. Európai parlamenti választások az unió tagállamaiban
Május 28. Az Európai Tanács rendkívüli, informális ülése
Június Tárgyalások a frakciók megalakításáról
Június 20–21. Az Európai Tanács rendes ülése
Június 24. A frakciók bejelentik összetételüket
Július 2. Az új parlament alakuló plenáris ülése
Július 15–18. Az új parlament első lehetősége az Európai Bizottság elnökének megválasztására
Szeptember–október A biztosjelöltek meghallgatása a szakbizottságokban
Október 21–24. Az új Európai Bizottság megválasztása, az elnök megtartja beiktatási beszédét
Október 31. Végső határidő az Egyesült Királyság kilépésére

Röviden

Szavazásra buzdította a felvidéki magyarságot is, és a Magyar Közösség Pártja (MKP) támogatását javasolta a szlovákiai magyaroknak Orbán Viktor. A kormányfő szerda délután a Karmelita kolostorban fogadta Menyhárt Józsefet, az MKP elnökét. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az MTI-t arról tájékoztatta, hogy Orbán Viktor a megbeszélésen elmondta, az MKP-val „közösek a gyökereink, közösek az értékeink és ezért közösek a cél­jaink is”. Menyhárt József közölte, úgy látják, hogy az elhúzódó válságjelenségek, illetve az ezekre adott rossz válaszok miatt az Európai Unió maga is válságba jutott, és vissza kell térnie eredeti küldetéséhez.
(HSz)

Az EU jövője azon múlik, hogy az EP-választás után a Néppárt balra tolódik-e, vagy a konzervatívok felé hajlik – jelentette ki Jaroslaw Kaczynski. A lengyel Jog és Igazságosság (PiS) kormánypárt elnöke a Gazeta Polska hetilapnak elmondta, szerinte az unióban erős orosz lobbizás zajlik.
(SzH)

Képviselet nélkül maradhat a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) az EP-választáson az IMAS közvélemény-kutató friss felmérése szerint. A május 2. és 20. között készült országos közvélemény-kutatás alapján a megkérdezettek alig 3,8 százaléka voksolna az RMDSZ-re. A bejutási küszöb öt százalékos. Az IMAS márciusi és áprilisi felmérése még öt százalék feletti eredményt jósolt az RMDSZ-nek.
(HSz)
 

Eltussolták a migránsbűnözést Hágában


Lemondott Mark Harbers migrációs államtitkár, múlt héten ugyanis kiderült, hogy elrejtették a súlyosabb eseteket az igazságügyi és biztonsági tárca éves jelentésében, amely a menekültstátussal rendelkezők által elkövetett bűncselekményekről számolt be. A 2018-ban elkövetett négyezer-hatszáz bűncselekmény közül ezret az „egyéb” kategóriába soroltak, olyan súlyos eseteket is, mint a menedékkérők által elkövetett szexuális bűncselekmények, gyilkosságok vagy gyilkossági kísérletek, továbbá súlyos támadások. Keddi képviselőházi meghallgatásán Harbers személyes felelősségét hangsúlyozta, mondván nem vette figyelembe azokat az észrevételeket, amelyek szerint veszélyes ez a fajta kategorizálás. Mint mondta, a jelentés nyilvánvalóan nem felelt meg eredeti céljának, ami az volt, hogy átláthatóbb információkkal szolgáljon a menekültstátussal bírók helyzetéről.
 

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom