Külföld
Az osztrák államfő beiktatta az új minisztereket
Az országban azután alakult ki kormányválság, hogy Sebastian Kurz kancellár bejelentette, felbontja a koalíciót, majd a koalícióhoz tartozó Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) valamennyi minisztere lemondott.
Karin Kneissl külügyminiszter, aki az FPÖ-t képviseli a kormányban, de nem tagja a pártnak, az átalakított kormányban is a posztján maradt.
Alexander Van der Bellen köztársasági elnök a bécsi Hofburgban a beiktatási ceremónián arra kérte a kinevezés előtt álló minisztereket, soha ne feledkezzenek meg az európai együttműködés fontosságáról. Az államfő azt mondta: „Az egyesült Európa a legjobb ötlet, amit mi, európaiak valaha is alkottunk”.
Az alkancellári tisztséget a jövőben Hartwig Löger pénzügyminiszter, a vezető kormányerő, az Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa tölti be. Erről a posztról mondott le szombaton Heinz-Christian Strache, az FPÖ addigi elnöke.
A részben szakértőkből álló osztrák kormány belügyminisztere Eckart Ratz, a legfelsőbb bíróság volt elnöke lett, aki egyben a korrupció elleni küzdelem szaktekintélye. Elődjét, Herbert Kickl belügyminisztert Sebastian Kurz kancellár kezdeményezésére az államfő felmentette hivatalából.
Egészségügyi miniszterré Walter Pöltnert nevezték ki, aki korábban szociális ügyekkel foglalkozott, és tagja a Szociáldemokrata Pártnak (SPÖ). Ő Beate Hartinger Kleint váltja a hivatalban.
A közlekedési miniszteri posztot mostantól Valerie Hackl, az Austro Control nevű cég vezetője tölti be az időközben az FPÖ elnökévé választott Norbert Hofer utódjaként.
A honvédelmi tárcát Mario Kunasektől a pártonkívüli, ám a néppárthoz közelinek mondott Johann Luif veszi át.
További változás, hogy Julianne Bogner-Strauss (ÖVP) család- és nőügyi miniszter a jövőben a sportügyi és közszolgálati tárcával kapcsolatos teendőket is ellátja. Ez a tárca eddig Heinz-Christian Strachéhoz tartozott.
Van der Bellen korábban azt mondta, hogy az átmeneti kormány megbízatása néhány hónapra, a szeptemberre tervezett előrehozott választásokig szól. A szakértők a koalíciós tárgyalások lezárulásáig, várhatóan 2020-ig hivatalukban maradnak.
Kurz: Az átmeneti kormány csak a legszükségesebb döntéseket fogja meghozni
Az átmeneti osztrák kormány csak az abszolút szükséges döntéseket fogja meghozni, semmiképpen sem olyanokat, amelyeknek a szeptember elejére tervezett előrehozott választáson jóval túlnyúló kihatásai lennének - szögezte le Sebastian Kurz osztrák kancellár a részben szakértőkből álló új kabinet első ülése előtt szerdán tartott bécsi sajtóértekezletén. Különösen óvatosan fognak eljárni a költségvetési és személyi döntéseknél - húzta alá.
A kormány fő feladata az ország stabilitásának megőrzése az előrehozott választásokig. A kabinet biztosítani fogja, hogy „egy párt válságából ne legyen egy állam válsága” - ígérte. A vasárnap európai parlamenti választásokon az állampolgároknak lehetőségük lesz a politikai irányvonalról dönteni - tette hozzá, közvetve a személye ellen irányuló bizalmatlansági indítvány szükségtelenségére utalva.
„Csak egyet tehetek: feladatomnak, felelősségemnek a lehető legjobban megfelelni” - hangsúlyozta a kancellár. „Az államfővel a leleplezés (a Heinz-Christian Strache azóta lemondott szabadságpárti elnököt, alkancellárt kompromittáló videofelvétel közzététele) után számtalan megbeszélést folytattunk. Egyetértettünk abban, hogy egy stabil átmeneti kormány biztosításán kell fáradoznunk (.) Én a felelősségem tudatában a magam hozzájárulását ehhez megtettem” - mondta.
A kancellár a sajtóértekezleten több ízben bizonygatta, hogy „természetesen tárgyalt a többi pártvezetővel is”. Hangsúlyozta, hogy a bizalmatlansági indítvány sorsa a képviselők kezében van, nem tőle függ.
Kurz visszautasította azokat a bírálatokat, miszerint az új, független szakértő miniszterek mellé az Osztrák Néppárthoz (ÖVP) közel álló munkatársakat rendeltek volna. A tárcavezetők teljes függetlenséget kaptak munkatársaik megválasztásában - állította. „A miniszterek szabadon hozzák meg személyi döntéseiket, de feladatomnak tartom, hogy a lehető legjobban támogassam őket” - mondta.
A Kurier című független osztrák napilap szerdai számában Johann Gudenus, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tisztségéről lemondott frakcióvezetője, aki Strachéval együtt jelen volt a belpolitikai válságot kirobbantó ibizai megbeszélésen, további részleteket árult el a titokzatos ügy előzményeiről. Eszerint az első találkozóra 2017. március 24-én, jóval a választások előtt került sor egy bécsi belvárosi vendéglőben.
Jelen volt a magát egy orosz milliárdos unokahúgának mondó nő, akit „csalinak” használtak, a nő német „közvetítője” és egy osztrák ügyvéd, akinek a bécsi belvárosban van irodája. Gudenus őt nevezte az ügy központi figurájának, ő az, aki a feleket összehozta. Az ügyvéd állítólag már korábban az FPÖ elleni terhelő anyagot ajánlott fel egy, az ÖVP-hez közel álló PR-tanácsadónak. Gudenus a Die Presse című lapnak nyilatkozva azt is elmondta, hogy a „beugrató nőt” csupán két-háromszor látta Bécsben, bizalmasait viszont többször is. A végzetes ibizai találkozó után a nőt nem látta többé.