Külföld

Oroszország maradhat az Európa Tanácsban

Lezárulhat az Oroszország és az Európa Tanács (ET) között évek óta fennálló konfliktus, miután a szervezet tagállamainak külügyminiszterei olyan kompromisszumra jutottak pénteken Helsinkiben, amely feloldhatja a patthelyzetet, amely miatt Moszkva kilátásba helyezte kilépését.

A pénteki megállapodás értelmében lehetővé kell tenni Oroszország visszatérését az Európa Tanács parlamenti közgyűlésébe, teljes szavazati jogának visszaállításával. Ezzel egy időben létre kell hozni egy új szankciós rendszert az Európa Tanács alapelveinek megsértésének eseteire.

A tagállamok külügyminisztereinek kérése szerint az ET parlamenti közgyűlésének következő, június végén esedékes ülésen az összes tagállamnak - beleértve Oroszországot is - részt kell vennie, várhatóan ekkor választják meg Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács jelenlegi főtitkárának utódját. Ez azt is jelenti, hogy még e szavazás előtt - valószínűleg ugyanezen az ülésen - Oroszország visszakapja szavazati jogát. Ez lenne az első alkalom arra, hogy visszavonnak egy, a Krím elcsatolása miatt Oroszországra kirótt szankciót.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter Helsinkiben megerősítette, hogy Oroszország nem akarja elhagyni az Európa Tanácsot. 

„Nem mellőzzük kötelezettségeinket, a pénzügyieket sem” - tette hozzá Lavrov.

A Kreml hangsúlyozta, hogy a hosszú távú együttműködés akkor lehetséges, ha minden államra ugyanazon feltételek vonatkoznak. 

„Oroszországnak érdeke, hogy az Európa Tanáccsal együttműködjön” - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken. 

„Ez azonban csak akkor történhet meg, ha Oroszország és az orosz delegáció teljesen egyenrangú és a munkában teljesen részt vesz” - tette hozzá Peszkov.

Az ukrán külügyminiszter távol maradt a helsinki miniszteri találkozótól, Pavlo Klimkin az utolsó pillanatban mondta le részvételét, feltehetően a tanácskozás eredményétől tartva. Az ukrajnai konfliktus miatt ugyanis az ország hevesen ellenzi, hogy Oroszország újra a szervezet teljes jogú tagja lehessen. 

Miután Oroszország 2014-ben illegálisan elcsatolta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, az Európa Tanács megvonta a szavazati jogot a parlamenti közgyűlésbe delegált orosz képviselőktől, illetve megfosztotta őket a választási megfigyelő misszióiban való részvétel lehetőségétől. Az orosz küldöttség a korlátozások miatt felfüggesztette tevékenységét a testület munkájában.

Oroszország válaszul bejelentette, hogy felfüggeszti az Európa Tanácsnak szánt befizetéseit - ami a teljes költségvetés 10 százalékát teszi ki -, valamint nem fogja elismerni az ET égisze alá tartozó Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) ítéleteit, amíg nem állítják helyre az orosz delegáció jogait a parlamenti közgyűlésben.

A szabályok értelmében az a tagország, amely két éven keresztül nem fizet tagdíjat, elméletileg kizárható az Európa Tanácsból.

A strasbourgi székhelyű, jelenleg 47 tagú Európa Tanácsot 1949-ben hozták létre azzal a céllal, hogy előmozdítsa a kontinens országaiban a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok érvényesülését.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom